Erdély, 1945. július-december (2. évfolyam, 87-231. szám)
1945-07-01 / 87. szám
1940 (al Just. ac.yai'iCir«^ ERDÉLY A háborúban azületett békempontot Henry. Dunant ezelőtt 86 esztendővel tette le a Vöröskereszt eszmei alapjait Kolozsvár, junius hó. Lapunk, minden számában olvashatók : „Üzennek a foglyok, az x.. . i fogolytáborból, „Az y .. .-i börtönből kiszabadultak névsora“, „Az elesett hősök nevei és eltemettetési helye“ . . . stb. Amikor e szomorú adatok végtelen hosszú sorát betűzzük, bizonyára kevesen gondolunk arra, hogy azok, a háborúban és békében egyaránt nemes, áldozati, áldásos munkát kifejtő, legtisztább emberbaráti intézményen , a Vörös Kereszten keresztül jutnak el hozzánk. S még kevésbé jut eszünkbe Henry J.Dunant, akinek lelkében kereken nyolcvanhat esztendővel ezelőtt fogamzott meg ennek — a nemzetközi jog első gyakorlati megnyilatkozásának tekinthető intézménynek — eszménye. Az első modern háború • • • 1859 június 24-én a solferinói csatatéren zajlott le a múlt század leggyilkosabb vérfürdője. A rövid, de szörnyű háborúnak, amely Európa szívében akkor fellángolt — és az olaszok vívták meg a franciák segítségével az osztrákok ellen —, különös történelmi jelentősége van: ez volt az első modern háború, vasúttal és távíróval, haditudósítókkal és az események iránt óránként érdeklődő közvéleménnyel. Franciaországban, egészen a háború kitöréséig csak egyetlen ember gondolt háborúra és ez 111. Napóleon volt. Azonban csodálatos gyorsasággal sikerült a lelkesedés lélektani erejét lángra lobbantani. A karikaturisták az osztrák ellenséget kigúnyolták és a francia császár tüzes felhívása megtette a magáét: . . . „Katonák ! Én az életekre állok, hogy hadba vezesselek benneteket. Egy nép szabadságharcot támogatjuk, amely függetlenségét követeli. Megszabadítjuk az idegen elnyomástól, szent ügyért harcolunk, amivel az egész világ rokonszenvezik !* . . . A tömeg a pályaa arra menetelőket elárasztja virág, orr — átöleli a katonákat és rv . adtatja velük, hogy minél több osztrákot győznek le. Százhzer ember vonult igy hadb és s 1 félszázezer francia harc c ;1 az olasz csatatéren i'i tadságért... Penzambes* a csatatéren / ilferinói csata napján, — a i i * óbb vérengzés középpontjába érkezett meg Henry Dunant, Utile mélyén két felette különösítött. Az egyik könyv címe: Károly visszaállított császáragy a római Szent Birodalom u fája őfelsége III. Napóleon ’ által* A másiké : ,Felterjesztions-djemiliai (Algéra) gazdagipari társulat ügyében és beó az 1853—1859-ig szakadat ír tett lépésekről, amelyek azt, hogy a társaság Algériában is terjedelmű földet szerezzen. munka szerzője Henry J. . Már ennek a két könyvnek jól is megállapíthatjuk, hogy tőkés-társadalom szolgálatit. De életrajzi adatai szerint teljes és jómódú genfi patrialádból származott és élete - több részét minden polgári bőven ellátott légkörben élte ii késztette a békés korszak előnyét kiélvező bankárt és gnást arra, hogy kitegye maa háború veszedelmének?: a no .s csemiliai malmok. Ez a kor 8 .tc. kalandos vállalkozás, —» * n. I 1 nagyravágyása évekig munkáiké?tt, — váltotta ki belőle a külinc. ötletet, hogy a császárt a folyóo por közepette rohamozza meg ' - Keleteivel. Az álmatag kapita. . r egész együgyüsége és Önző a halál komolyságáról és ,c.'áról való sejtelem teljes b;á,*yó' kellett ehhez a szemérmets Merész kalandhoz... De a ói csata rettenetes jelenetei De.v. kényelmesen önző polgárt rázták fel aranyálmából, m ami isteni villámcsapás és térdre kényszerítették a vér és genny közepette. Amikor a solferinói csata befejeződött, Henry Dunant új emberként jelent meg Castilione-ben, a sebesültek főgyűjtőhelyén. A háború vérzivatara között megszületett a Világ egyik legnagyobb leékeapostola... „Mi a testvérek vagyunk!“ Castiglione-ben hamarosan hatezer sebesült és szenvedő várt segítségre és mindösze két orvos állt tanácstalanul a nyomorúság e tömegével szemben. Ökrösszekerek és öszvérfogatok hosszú karavánjai szállították szakadatlanul a jajgató, üvöltő terhet. A kis kórházat, a klastromot, a kaszárnyát, a kapucinusok templomát valósággal megrohamozták a szenvedő katonák. Az egyik templomban, a Ghiesa Maggiore-ben, ötszáz ember talált menedéket. A kőlépcső és a templomtér pázsitja megtelt kínokban fetrengő emberekkel. Dunant éppen akkor ért oda, amikor néhány foglyot, akiket a templom belsejében fedeztek fel és alig álltak a lábukon, — átkozódások közepette taszítottak le a lépcsőkön. „Ne ! — kiáltotta Dunant. — „Ne tegyétek, sono fratelli — mind testvérek vagyunk !“.. . Az öklök elengedték áldozataikat, a katonák meghökkentek. A parasztok ámultan nézték a fehérbe öltözött urat, aki mintha a földből nőtt volna ki, — csengő, nyugodt hangon osztogatta az emberiesség parancsait. „Mind testvérek vagyunk , Henry Dunant igéje futótűzként terjedt el a városban és nyomban testet is öltött: végtelen zarándokmenet vonult fel a templom elé. Az asszonyok batyuba csomózott fehérneműt hoztak, a gyerekek vízzel telt vödröket és leveses fazekakat cipeltek. Dunant kocsiját Bresciába küldte s a kocsisnak odaadta duzzadásig telt erszényét. A kocsis nagy rakomány vászonnal, tűvel, szivaccsal, dohánnyal, gyógyszerrel, naranccsal, citrommal tért vissza. S nemsokára a szalmaágyak már rendben sorakoztak, a sekrestyét kötöző szobának rendezték be, a sebeket kimosták, a kötéseket megújították. Az eszme megvalósul Ettől az időtől kezdve Henry Dunant egész életét nagy eszményének , a Vörös Kereszt megvalósításának szentelte. Hazatérése után sem tud szabadulni a solferinói élménytől és töprengéseinek eredményeképen kidolgozza a Vöröskereszt statútumokat. Európa uralkodóit sorra látogatja, hogy megnyerje tervének. Öt évvel később, 1814-ben Genfben formálisan megalakul a Vörös-Kereszt egylet és 1866-ban lép először akcióba. 1870—71-ben Dunant maga mér a Vörös-Kereszt szolgálatában egy francia kórházat vezet. A „beiden” remete** E háború után Dunant Parisba kerül. Teljesen tönkre megy, barátai elhagyják és évekig a legnagyobb nyomorban él. A nyilvánosság elől a heideni aggok házába menekül. Itt fedezi fel 1896-ban Luttner Berta, Nobel Alfred titkárnője. Látogatása révén Dunant felé fordul ismét a világ figyelme és megkapja a Nobelbékedíjat. A »heideni remete ekkor 68 éves volt. De merev keze még egyszer toll után nyúlt és Luttner Berta folyóiratában egymásután jelentek meg háboruellenes írásai. Nővédő egyesületek és népjóléti intézményeket akart szervezni. 1879-ben pedig ezekkel a prófétai szavakkal fordult a világ népeihez : „A háború, még nem halt meg ! Ha meg is változtatta arculatát, csak annál szörnyűbb lett. Szolgálatába állítja mindazt, ami ma civilizációnk büszkesége. A villamos vasutaitok, kormányozható léghajóitok, tengeralattjáróitok és pontonjaitok, pillanatfelvételeitek, sürgönyeitek, telefonjaitok, fotofonjaitok és annyi más csodálatos találmányotok, kitűnő szolgálatot tesz majd embergyilkoló szerszámaitok mellett. Mi mindent fel nem találnak az emberek, hogy megkönnyítsék, biztosabbá tegyék a gyilkolást ! Hiszen az emberek olyan gyorsan készen állnak arra, hogy embertársaik vérét kiontsák ! Csak tanítsátok be nemes paripáitokat a hadviselésre, küldjétek útjukra ártatlan galambjaitokat a pusztulás követeiként, használjátok a lovakat, öszvéreket, elefántokat, tevéket és dromedárokat katonák szállítására és legyenek küzdőtársaitok kinn a csatatéren ! ... Pusztítsátok versenyezve a legszebb mesterműveket, a civilizáció büszkeségeit: palotákat és kastélyokat, kikötőket és gátakat, völgyhidakat és mindenféle emlékművet és épületet ! De ne felejtsétek el, hogy akkor menthetetlenül elpusztul ez a civilizáció is, amelyre ennyire büszkék vagytok és vele együtt a jólétetek, a kereskedelmetek, az iparotok, a földmivelésetek és talán nemzetetek szabadsága és családi boldogságok is !* Hatvanhat esztendő távlatából úgy sújtanak felénk ezek a mondatok, mint a beteljesedett végzet vádoló ostorcsapásai. Henry Dunant 1910- ben bekövetkezett halála után immár kétizben viharzott végig az a pusztító háború a világon, melyet a béke apostola előre meglátott... Fodor J. Az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezete Az Egyesült Nemzetek kiküldöttjei San Franciscóban aláírásukkal látták el azt az alapokmányt, mely hivatva van a világ békéjét biztosítani. Ezen alapokmánynak nemcsak az a hivatása, hogy a régi be nem vált és sok alapvető hiányban szenvedő Nemzetek Szövetségét egy új nemzetközi szervezettel helyettesítse vagy indokolatlanul szaporítsa a nemzetközi intézményeket, hanem mint élő és a világ szükségleteihez mindenkor alkalmazkodó hasznos eszköz hivatását sikeresen tudja betölteni, a szabadságszerető népek nyugodt fejlődésének biztosítását, valamint a világnak olyan észszerű megszervezését, mely az egyetemes béke egyetlen záloga. A fenti rajz arra törekszik, hogy vázlatosan szemléltesse az olvasóval az új világbiztonsági szervezet alkotóelemeinek összetételét. (i. e.) Nemzetközi Biróság 4—----Közgyűlés ------Biztonsági Tanács Gazdasági és Szociális Bizottság Gazdasági Tanács Főtitkár Katonai Bizottság Nemzetközi Munkaszervezet4—*, Nemzetközi Pénzügyi Alap * Egyesült Nemzetek Mezőgazdasági Szerve ^— Újjáépítés Nemzetközi Bankja Társadalmi Megsegítés és kulturális szervek ■'ír—r~-4* Egyéb gazdasági szervek Körzeti biztonsági szerződések Nemzeti hadseregek , szárazon szabályzó vizen szerves levegőben nEPQRTáLTÍlK UTMUTATÚlfl KOLOZSVÁR, junlUH 2.1. A dachaui internálótáborból visszatértek névsorát , alábbiakban folytatjuk: Gergely Györgyi 1920, Nagyvárad, Glasner Adolf 1926, Nagyvárad, Grosz Livia 1925, Nagyvárad, Gancz Frida 1929, Nagyvárad, Oreinfeld-Kledn Gizi 1911, Nagyvárad, Glasner Zseni 1923, Glot, Goldstein Rezsi 1912, Tambuband, Gross Magda 1£20, Lungsoara, Ganz Salamon 1910, Dese, Ganz Lenke 1901, Bechmu, Gross Aurélia 1927, Szatmár, Gold Ifiva 1928, Neisau, Gold Berta 1929, Neisau, Glück Dóra 1917, Máramaros- sziget, Grün Erzsébet 1923, Kolozsvár, Grün Róza 1920, Kolozsvár, Goldstein Klára 1922, Petsy, Grünfeld Ágnes 1930, Szatmár, Grünfeld-Luz Gizella 1904, Szatmár, Goldstein Szerén 1914, Nagyvárad, Grün Margit 1930, Marosvásárhely, Goldner Klára 1928, Szászrégen, Grün Ilus 1928, Marosvásárhely, Grün Sári 1930, Szamosújvár, Ganuth Katz Irén 1917, Szatmár, dr. Grosfeld- Edelstein Piroska 1903, Kolozsvár, Gross Eszter 1921, Marosvásárhely, Goldstein Katalin 1929, Kolozsvár, Grün Mihai 1921, Nagyilva, Grünwald-Neumann Eszter 1895, Marosvásárhely, Grün-Gersch Lujza 1905, Marosvásárhely, Geiger Jolán 1920, Marosvásárhely, Geiger Hermin 1918, Marosvásárhely, Genuth Sarlotte 1919, Ruskova, Goldstein Magda 1929, Glodeni, Slipper Ilona 1911, Goldeni. Glodeni, Slipper Ilona 1911, Glodeni, Heller Erna Marosvásárhely, Herschkovics Eszter 1928, Vád, Szamosmegye, Herschkovits Helena 1927, Vád, Szamosmegye, Herskovits Berta 1925, Vád, Szamosmegye, Heisler Heléna 1925, Halmi, Hirsch-Rosenberg Aranka 1905, Kolozsvár, Heller Irén 1912, Szatmár, Herachkovics Irén 1922, Margitta, Herschkovits Iboly 1929, Margitta, Herschkovits Sári 1923, Margitta, Hersko Heléna 1910, Nagykároly, Hirsch Hella 1928, Marosvásárhely, Kleisler Rozália 1911, Alsórápa, Hirsch Eszter 1928, Szentmihályfalva, Hirsch Mária 1926, Kackó, Hirsch Izidor 1915, Nagyvárad, Hecht Ábrahám 1926, Oroszi, Hardstein Vigdor 1899, Karácsonyfalva, Hardstein Hermann 1929, Karácsonyfalva, Herskovits Tibor 1930, Érmihályfalva, Herschkovits Mihály Térmihályfalva, Herschkovits Miklós 1929, I Érmihályfalva, Hirsch Izidor 1915, Nagyvárad, Hirsch László 1919 Zetteg, Hirsch Benzion 1888, Dés, Hoffmann Llo 1913, Alsóréna, Hirsch Tiberiu 1921,, Kolozsvár. Hermann Kohl 1893, Retteg, Hies Mózes 1895, Máramarossziget, Hehrun Regina 1925, Sintereag. Hermann Elisabeta 1913, Marosvásárhely, Hermann Klára 1914, Marosvásárhely. Heilburn Rozália 1914, Szatmár, Hauser Margit 1929, Posta, Szatmármeerye, Hersch-Glück Leontina 1920, Bethlen, Harsányi Andor 1902, Szatmár, Hartmann Ida 1916, Kolozsvár, Herschkovits Magda 1929, Martinesti, Hirschhorn Sára 1912, Kolozsvár, Heinrich Helén 1928, Guadaloara, Heinrich Piroska 1927, Guadrioara Hirsch Heléna 1919, Sacueni, Hirsch Margaréta Lázár 1911,, Kolozsvár, Hirsch Hermin 1914, Sacueni, Hirsch Sári 1903, Kolozsvár, Hirsch Kaalin 1923, Marosvásárhely, Hirsch Vera 1921, Marosvásárhely, Hersikovits Hermann 1907, Naszód, Horváth András 1900, Kolozsvár, Hirsch Magda 1927, Imber, Szamos megye. " —...... Life Mindennemű kereskedelmi árués bútorszállítást helyben és vidéken vállal az „EXPRESS" szállítási vállalat. Iroda: Horea-út 34. Telep: Szent István-út 33—35. Telefon: 474 Jelentik a fejfák.* 1944 szeptember 13-án Aranyosgyéresen pokoli hadzaj volt. Ropogtak a gépfegyverek, szóltak az ágyuk és robbantak az aknák. A Ferdinándot 9 számú ház kertjében bevágott az akna. Három honvéd életét vesztette. És eltemették őket. Ott az almafák árnyékában. Három fejfa jelzi, hogy ezen a helyen harc volt, amely áldozatokat követelt. Itt nyugszik: Horváth Jenő honvéd a 48—II. zászlóalj V-ik századának hős katonája. Azonossági száma 2769—18—CC03. Anyja neve Németh Rozália. Szászszentmiklósi illetőségű 27 éves. — Csordás Lajos 37 éves, Csiholt községből való somogymegyei illetőségű földműves ugyancsak itt lelte halálát. Feleségét ez után értesítjük a szomorú hírről. — Gyöngyösi József, a 26. gyalogezred közkatonája a harmadik halott. Apja Gödinek Ferenc nagykanizsai lakos, akivel ez után közöljük fiának halálhírét. FTM