Erdély, 1947. január-június (4. évfolyam, 1-145. szám)

1947-01-01 / 1. szám

W t ') 1 *,?; „Stt 1 \ * Tv A\ A% angol kormány cáfolja áss Anglia és a% F^vesü­lt Államok közötti pén­zü­gyi és katonai egyezmény létrejöttét esetben lépne hatályba, la ni közül valamelyiket lom részéről támadás politikai körökben kijei* ezeknek a hiresztelésev|l ven nevezendő alapju, ha a két ál* sliitek, Frne, ‘ -.-v*0 ^ níették,\. knek semmi n’ nines», > -------------------------— Az emberiség őr­terelmének nyikorgó szekér új határkőhöz érkezett. Mirt­­r fár­radt fuvaros, amely homlokát törölgetve­ néz vissza a megtett útra, mi is megál­­lu­ok egy pillanatra a nagy kanyarodónál,­ végigjárt­atjuk a tekintetünket az el­múlt esztendő eseményein és a szocializmus fáklyájával próbálunk előrenézni, az el­­­következendő nagy események elé. Meg­számláljuk sorainkat, felértékeljük az el-, végzett munkát, megállapítjuk mit végezt­­ünk helyesen, melyek a szociáldemok­rata munkásmozgalom gyenge oldalai, hogy az elkövetkezendő esztendőben még hatalmasabb lépésekkel vigyük előre az emberiséget a szocialista társadalmi rend megvalósulása felé. A világtörténelem folyamán minden esztendőnek­­megvannak a maga tanul­ságai, de az utolsó tíz esztendőre egy egész évszázad eseményei zsúfolódtak össze. Az utolsó tíz évben országim­­árok, örök életűnek hitt intézmények és elmé­letek tűntek el és születtek újra, min­denhatónak hitt emberek emelkedtek fel tüneményes magasságba és tűr­ték el az ismeretlenség homályában, embernüinek marcangolták egymást becsületes a­k­ció­kat és farkascsordákat megszégyenítő vadsággal, felbecsülhetetlen gazd­i és kulturális, értékek lettek meg sem­mi tetve, hogy a nyomorgó emberiségné­ven mit felépítenie. Az 1946-os évnek volt a hivata;- vagy megkezdje az emberi őrület következő té­nyeinek az eltakarítását, megterem­-,é­s nemztek közötti béke alapjait és a mun­­kásoszályt az egész világon közelebb vi­gye egy lépéssel végcéljának, egy gaz­­ságosabb társadalmi rend gyökör-­neg­valósítása felé. Ezen a téren az elmúlt esztendő folya­mán olyan eredményeket értünk el ame­lyeket csak évek múltával, bizony - ■ tör­ténelmi távlatból lehet majd kellően érté­kelni. Az újjáépítő munka az összes há­ború által elpusztított országokban hatal­mas lendülettel haladt előre. A gyárak, hidak, lakóházak, szállítóeszkörök illiói lettek újra kijavítva a világ minden, sar­kában, hirdetve a munkásosztály óriási alkotási vágyát és végtelen sze­r­kész­ségét. Ezzel az építőmul­ti A­pa huza­mosan folytatta a szocialista mu­nkásság a demokrácia és a szocializmus kiépítését európában és a tengereket- túl Angliában,­­Franciaországban, Dániában, vagy Nor­végiában, Ausztráliában, vagy Újzéland­ban, bármerre nézzünk,­­megkezdődött a­­nemzeti bankoknak,­­a bányáénak, a villa­mosiparnak, az acél- és vas­iparnak,a nagyobb pénzintézeteknél: a-­ államosítása. Az annyiszor eltemetett szocialista mun­­kásmozgalom mint döntő politikai tényező áll a különböző országok kormány­főn­öke mellett és megkezdte a munkanélkülisé­get, a nyomort és háborút provokáló im­perialista kapitalizmus gyökereinek az elfűrészelését, megkezdte a szocializmus gyakorlati megvalósítását még olyan or­szágokban is, ahol ezelőtt csak egy évti­zeddel ilyen történelem- változásokra még gondolni sem lehetett Ebben a társadalom átalakító küzdelem­­ben a romániai demokrácia sem maradt tétlen. Óriási erőfesztítéseket tett az ors­ág újjáépítése érdekében és a nevem. A 19-iki választási győzelem után első ele volt a Román Nemzeti Bank adia-,­lositása, aminek rendkívüli foz­tossága v­an az ország gazdasági életének tása szempontjából, hiszen eddig a Nem­zeti Bank által nyújtott leszámító­ási hi­­telek 68 százalékát a liberális bankok és vállalatok kapták. Az ország 1 millió lelket számláló földmíves rétegé a folyó­sított hiteleknek 4 százalékai és 2 or­szág kisiparossága a hitelek 1 | LONDON. (Rádió.) Az egyik francia kapta- , x - . I hírszolgálati irodának ama jelentésével Ez a magyarázata annak, ho. a ro- t ' mrsolatban, hogy Nagybritannia és mániai falvakbm m­eg m­o­­t& úgy ri­eri& i nánvnmti 500 észt idővel^ ímei’t az agrárlakosság.’ traktorokkal,getg. 1 katonai T lZnr^rm ‘MS aT Eéyesttlt mert az agrárlekossági traktorokkal,^ | katonai és kacson .*.» n­udasi ■gépekkel, ’ tejfeldolgozógépekkel, f»apa­­i 'egyezmény jóit abban az ,..V­tV.­-v az egyes üzemekben Vtv.v. .V . . V, akik mindenkit lereakció­soznak, aki nincs velük egy pártban, vagy egy véleményen, ezek a tünetek nem szolgálják a demokráciát. Tudjuk, hogy olyan időket élünk, amikor magas életnívóról, mozgó bérskáláról egyelőre beszélni sem lehet. De­ az sem lehet, hogy a bérek állandóan egyhelyben maradja­nak akkor, amikor a piaci árak óránként emelkednek. Nem lehet azt szó nélkül tűrni, hogy egy munkás, vagy m­unká­snő­­ kgr, kenyérért, vagy három tojásér­t egy egész napot, dolgozzon. Nem igaz az, hogy csak a béremelések okozzák a drágaságot. Amióta nem volt az országban béremelés, azóta a tojás 350 lejről­­3000 lejre, a kenyér­ 2500 lejre), 13.000 lejre, a tej 600 tejről 8000 tejre emelkedett. Az 1947-ik évben a szocialista­­munkás­­mozgalom legelső feladata­ a munkásság gazdasági helyzetének a megjavítása, kell legyen, mert a munkásság nem hajlandó a fasiszta háború ■minden k követk­esményét, egyediét ■vállalni. ■ A második feladat az ország gazdasági helyzetének megszilárdítása és az ipari termelés irányítása. Beszélünk a többlét-­ síelésről, de vannak gyárak, amelyek ha­vonként 4,­5 napot dolgoznak, mert a n­yersanyagelosztás körül állandó zavarok varrnak. A munkaórák százezrei mennek kárba, de úgy látszik ezért senki sem, felelős. Meg kell tisztítani az álltim­pe­rátust, de különösen a rendőrséget az oda nem való elemektől. Le kell építeni a minden képzeletet felülmúló bürokráciát és akta­­tologatást, a kérések hetekig tartó ván­dorlását egyik szobából a másikba. Teremtsünk rendet a közell átás terén. Kevés a kenyér, nem jut elég. De nem vezet az jóra, ha egyik városban majdnem minden nap, a másikban minden négy hét­ben osztanak kenyeret. Viseljük közösen az örömet és közösen a nyomorúságot. Az ökomomátokat helyezzük komolyabb alapokra. Ma egy néhány ezer teherautó szaladgál az ország egyik sarkától a má­sikig, és minthogy a munkaadó és az­ ál­lami intézmények kötelezve vannak, hogy minden körülmények között, élelemmel lássák el alkalmazottaikat, a beszerzők a falvakban egymást konkurálják, az égig­­verik fel az árakat Tehetik. Az árdife­­renciát az állam fizeti, mint munkaadó, vagy a gyáros, mely bekalkulálja üzem­­kiadásnak. Harcot hirdetünk az árdrágí­tók ellen, de a gyakorlatban mi segítjük elő az árak emelkedését az ekonomátok versenye által. Meg kell szervezni orszá­gosan a központi beszerzést és elosztást­, ahogy meg van szervezve minden ország­ban és minden városnak, minden ekono­­­mátn­ak arányosan kell a még meglévő, kevés élelmet kiutalni. Fogjunk hozzá komolyan az ország iparosításához. Mezőgazdasági gépekre­, műtrágyagyárakra, áramfejlesztő tele­pekre van szükség, ha a mezőgazdasá­gunk termelőképességét fokozni akarjuk, hogy ne kelljen többé kenyér­gondokkal, küzdeni. Az ország öntözőcsatornákkal való be­­hálózásának terve évek óta készen van. Fogjunk hozzá, a megvalósításához, hogy, az ország gabonatermésének eredménye, ne függjön az időjárás szeszélyeitől, Európa földgázt­ermésének 75 százaléka, Romániára esik. Két milliárd köbméter gáz folyik el évenként a levegőbe. Csak csövek kellenének, hogy majdnem ingye­nes fűtő és világító anyaggal lássuk el az emberiséget. Fogjunk hozzá legalább a csövek gyártásához. Fogjunk hozzá minden vonalon az al­kotó munkához az ország érdekében­, de különösen az annyit szenvedett munkás­­osztály érdekében. Adjuk vissza bizalmu­kat saját intézményeikben, vezetőikben, hadd lássák, hogy a tisztek nem távolod­ói­tt hadsereg zömétől, velük éreznek, ve­­lük szenvednek. Érezzék, hogy a szocialis­ta elmélet és gyakorlat között nincs ellent­­mondás, érezzék, hogy nem lesz többé. Déf­tana, Orgovány, Siófok, vagy Weimar. Köszörüljük újra fényesre a tudományos szocializmus némelyek által elásott csata­bárdját. Ha az 1947-ik esztendőben ezen az modig­ fogunk haladni, a munkásság ve­lünk fognak törni, szenvedni és velünk fogják a régi lelkesedéssel, sze­­c­­iái a Lmm.te­rnuss­al a szociáldemokráciái áját újra S.°- .-ös győzelemig l­ asd A m­oszkvai rádió hírmagyarázója­­ derűlátóan ítéli meg az újév külpolitikai alakulását MOSZKVA. (Rektátor.) Az újév előestéjén a moszkvai rádió hírmagyarázója részle­te­­en foglalkozott a nemzetközi helyzettel. Miután a hírmagyarázó rövid áttekinést adott az angol, az amerikai, a francia és a délkeleteurópai államok külpolitikai hely­­zetéről, derűlátóan állapíta meg, hogy a szovjetpolitikának az 14- ik évben sike­rült az élesen szembenálló politikai és véleményeltéréseket kiegyenlíteni a nagy­­hatalmak között amit az ENSz newyorki Közgyűlésének végafckordjai, a leszerelé* a e w v 9 * ka impress­) Az atombizottság tegnap este újra összeült, hogy jelentést dolo­hazzon ki a Biztonsági Tanács számára az atomenergia ellenőrzésére vonatkozó amerikai tervezettel kapcsolatban. _ ■„ Az ülésen Qromiko szövi# megbízott beje­ lentette, hogy kormánya alapos tanulmányozás alá akarja venni az amerikai tervezetet. Haza­goztatta, kívánatos lenne, hogy a javaslatot szakaszra szakaszra tárgyalják, le megfelelő módosdlásokkal lássák el, hogy ekként meg­­egyezzék az ENSZ közgyűlése által elfogadón a Francéval való szakítás kérdésében holott határozatok, a csatlósállamok béke­­szerződéseinek megalkotása és a külügy­miniszterek tanácsában kialakult összhang is bizonyít. A hírmagyarázó szerint íté­let a l­éti­ó számára s­ ha a többi nem­zetek is követik a Szovjetunió békére tö­rekvő példáját, akkor az újesztendő folya­mán jelentős előrehaladást lehet tenni az összes többi kü politikai kérdésekben is, amelyek a világ békéjét hírnesítani hiva­tottak, általán a lefegyverzési tervezet irányelveivel. Grom­iko hangsúlyozottan mutatott rá arra, hogy az az amerikai indítvány, mely szerint az atomegyezmény megszegőivel szembeni in­tézkedések kimondásánál ne legyen alkalmaz­ható a vétójog, megsértését jelentené az ENSZ világszervezetének alapjait alkotó vezérelvek­nek. Helyesebb volna az, ki hangoztatta óra, miko­r ha az érdekelt nagyhatalmak egységes megegyezésre jutnának* ebben a döntő jelentő­­ségű és az emberiség békéjét biztosító kér­désben, Wallace bejelentette új nagy amerikai haladó párt megalakulását WASHINGTON* (Hádlé). Widlace, föil ftuerikftl kereskedett miniszter, aki Trama» koruániából «fért lépett Sá. mert annak j&ai* és belpolitifeájíit egyaránt »a£a«táseile»e­t»»ek, és Kaas&ípait szel­­lemével ellentétesn­ek tartja» tegnap bejelentette az aj nagy »me» rlfesl párt. megalftfe­ulás&fs a ^a§*»«jé palgárság pártja lesz és báládé gjellemít pallfoikai és társadalmi pcsigdrok és mankások azervezeí©“ elnevezés alatt indítja meg politikai akciéjit. A fe­r­­madife amerikai párt melynek­ megalakuláaát Wallace most 1»©« lelemteff©« haladóiajellemtő bel- és külpolitikai programot dolgozott ki, amely arra van hivatva* hogy a* isgyesu­lt Allamaik társadalait és politikai életét teljese® «s alapokra kelyente» Gromsko áss atombizottságban a vétójogot kor­­látozó amerifeai Indicvax&y ellen foglalt állást

Next