Erdély, 1947. január-június (4. évfolyam, 1-145. szám)

1947-01-01 / 1. szám

-------------------------— > W t ') í *,?; „Sţt 1 \ * A Hioszkvai rádió hírmagyarázója I derűlátóan ítéli meg az újév külpolitikai alakulását MOSZKVA. (Rcktätor.) Az újév előestéjén a moszkvai rádió hírmagyarázója részle­tt ten foglalkozott a nemzetközi helyzettel, Miután a hírmagyarázó rövid áttekínést adott az angol, az amerikai, a francia é* a délkeleteuröpai államok külpolitikai hely- letérői, derü'áíóan állapiba meg. hogy a azavjeípoliükának az W46 ik évben sike­rült az élesen szembenálló poiilikai és véieményelíéféaeket kiegyen’iteni a nagy* hafalmak között amit az £NSz newyorki Közgyűlésének végafckardjal, a ieszerelé* Az emberiség őr tereimének nvikorgó szeker új határkőhöz érkezett. Mirt -r fáJ radt fuvaros, amely homlokát törölgetves néz vissza a megtett útra, mi is megái- iu.ok egy pillanatra a nagy kanyarodénál,; végigjárt atjuk ^ tekintetünket az el mull esztendő eseményein és a szociálizmua fáklyájával próbálunk előrenézni, az el-’ következendő nagy események elé. Meg­számláljuk sorainkat, felértékeljük az el-, végzett munkát, megállapítjuk mit végezi tünk helyesen, melyek a szociáldemok­rata munkásmozgalom gyenge oldalai, hogy az elkövetkezendő esztendőben még hatalmasabb lépésekkel vigyük előre az emberiséget a szocialista társadalmi rend megvalósulása felé. A világtörténelem folyamán minden esztendőnek 'megvannak a magé tanul­ságai, de az utolsó tíz esztendőre egy egész évszázad eseményei zsúfolódtak össze. Az utolsó tíz évben országim; árok, örök életűnek hitt intézmények és elmé­letek tűntek el és születtek újra, min­denhatónak hitt emberek emelkedtek fel tüneményes magasságba és tűr ték el az ismeretlenség homályában, embemüiüók marcangolták egymást becsületes • k dó­kat és farkasesordákat megszégyenítő vadsággal, felbecsülhetetlen gaz; i és kulturális, értékek lettek meg ser mi tetve, hogy a nyomorgó emberiségné yen mit felépítenie. Az 1946-os évnek volt a hivat«;- vagy megkezdje az emberi őrület következőié nyelnek az eltakarítását, megterem;-;é i nemztek közötti béke alapjait és a mun- kásoszályt az egész világon közelebb vi­gye egy lépéssel végcéljának, egy gaz- ságosabb társadalmi rend gyökön- neg valósítása felé. Ezen a téren az elmúlt esztendő folya­mán olyan eredményeket értünk eí ame­lyeket csak évek múltával, bizony - ■ tör­ténelmi távlatból lehet majd kellően érté­kelni. Az újjáépítő munka az összes há­ború által elpusztított országokban batal mas lendülettel haladt előre. A gyárak, hidak, lakóházak, szállítóesteőzök Jlliói lettek újra kijavítva a világ minder, sar­kában, hirdetve a munkásosztály óriási alkotási vágyát és végtelen ite ^.kész­ségét. Ezzel az építőmül Mi A pa huza­mosan folytatta a szocialista mv/"káss4g a demokrácia és a szocializmui kiépítését európában és a tengereket- tál Angliában, 'Franciaországban, Dániában, vagy Nor­végiában, Ausztráliában, vagy Ujzéland ban, bármerre nézzünk, ‘megkezdődött u -nemzeti bankoknak, -a bányáénak, a vitt* mosiparnak, az acél- és vas-iparnak,# nagyobb pénzintézeteknél: a-: államosítása. Az annyiszor eltemetett szocialista mur> kásmozgalom mint döntő politikai tényező áll a különböző országok kormány Ion eke mellett és megkezdte a munkanélkülisé­get, a nyomort és háborút provokáló im­perialista kapitalizmus gyökereinek az elfürészelését, megkezdte a szocializmus gyakorlati mcgvalósitásái még olyan or­szágokban is, ahol ezelőtt csak egy évti­zeddel ilyen történekem- változásokra még gondolni sem lehetett Ebben a társadalom átalakító küzdelem, ben a romániai demokrácia sem maradt tétlen. Óriási erőfesztíséseket tett az or* ág újjáépítése érdekében es a nevem. r 19-iki választási győzelem után első ele volt a Román Nemzeti Bank «dia-, losiiása, aminek rendkívüli îor/tosaâga . an az ország gazdasági életének tása szempontjából, hiszen eddig a Nem­zeti Bank által nyújtott leszámító-ási h{. telek 68 százalékát a liberális bankok és vállalatok kapták. Az ország íuillió lelket számláló földmíves rétégé a folyó­sított hiteleknek 4 százalékai és ^ or­szág kisiparossága a hitelek 1 | LONDON. (Rádió.) Az egyik francia kapta- , x - . I hírszolgálati irodának ama jelentésével Ez a magyarazata annak, ho. a ro- | ' mrsoIatban, hogy Nagybritannia és mániái fálvakbm rneg rno: t& úgy ri>eíi& i nánvnmti 500 észt idővel^ ímei’t az agrárlakossá;.’ traktorokkal,yetg. 1 katonai ,*.V tV.'-v az egyes üzemekben Vtv.v. .V . . V, akik mindenkit lereakció­soznak, aki nincs velük egy pártban, vagy egy véleményen, ezek a tünetek nem szolgálják a demokráciát. Tudjuk, hogy olyan időket élünk, amikor magas életnívóról, mozgó bérskáláról egyelőre beszélni sem lehet. De. az sem lehet, hogy a bérek állandóan egyhelyben maradja­nak akkor, amikor a piaci árak óránként a Francéval való «zakltáa kérdésében holott határozatok, a cs&tlósáiiamok béke- szerződéseinek megalkotása és a külügy­miniszterek tanácsában kialakult összhang i* bizonyít. A hirmsgyarézó szerint í«> lei a i'étí'6 számára s' ha a többi nem­zetek is követik a Szovjetunió békére tö­rekvő példáját, akkor az ujeszfandő folya­mán jelentős előrehaladást lehet tenni az összes többi kü politikai kérdésekben is« amelyek a világ békéjét híiuesiiani hiva­tottak. Wallace bejelentette uj nagy amerikai haladó párt megalakulását WASHINGTON* (Hádlé). Wídlaee, föil ftueíikftl kere»kedeMt miaiszterf aki Trama» koruánfábél «fért lépett Sü. mert anoak j&ai* és belpolitffcájíit egyaránt »a£a«táseile»e.t»»ek, és Kaas&ípait szel- lemével ellentétesiiek tartja» tegnap bejelentette az aj nagy »me» rlfesl párt. megalftfe ulás&fs a ^a§*»«ié palgArság pártja lesz és báládé gfellemtt pallfclkal és társadalmi pcslgdrok és mankásek azervezeí©“ elnevezés alatt Sndlfja meg politikai akeiéjit, A fe»r- madife amerikai párb melyoelc megalaknláaát Wallace mast 1»©« lelemteff©« baladóiasellemíÉ bel- és külpolitikai programot dolgozott ki, amelv arra fan hivatva* kegy a* ísgyestiít Allamalk társadalail és politikát életét teljese® «I atapokra kelyeiie» Gromlko áss atomblzottságbaa u vétójogot kor- iáfozé amerifeal Indltvâx&y eilen foglalt állást a e w v 9 * ka impress-) Az aiombízoíisúg tegnap este újra Összeüli, hogy jelentést dob garzon ki a Biztonsági Tanács szamára az atomenergia ellenőrzésére vonatkozó amerikai tervezettel kapcsolatban. _ ■„ Az ülésen Qromiko szövi# meghízott beje* lentette, hogy kormánya alapos tanulmányozás alá akarja venni az amerikai tervezetet. Haru goztattaf kívánatos lenne, hogy a javaslatot szakaszráUzakaszrQ tárgyalját: le megfelelő mcdcsdásokkc! lássák el, hogy ekként meg- egyezzék az ENSz közgyűlése által elfogadón úiialánm lefegyverzési te/veret irányelveivel. Grorniko hangsúlyozottan mutatott rá arra, hogy az az amerikai indítvány, mely szerint az alomegyezmény megszegőivel szembeni in­tézkedések kimondásánál ne legyen alkalmaz­ható a vétójog, megsértését jelentené az ENSz világszervezetének alapjait alkotó vezérelvek­nek. Helyesebb volna az, => hangoztatta óra, miko — ha az érdekeli nagyhatalmak egységes megegyezésre jutnának* ebben a döntőjeleniő- ségü és az emberiség békéjét biztosító kér­désben, A% angol kormány cáfolja áss Anglia és a% F^vesiilt Államok közötti péiiziigyi és katonai egyezmény létrejöttét TlZnr^rm ‘MS aT Eéyesttlt mert az agfártekossáíi traktorokkal,^ | katonai és kacson .*;» n\udasi ■gépekkel, ’ tejfeldolgozógépekkel, f»apa. i 'egyezmény jóit abban az esetben lépne hatályba, la ni közül valamelyiket lom részéről támadás politikai körökben kijei* ezeknek a hireszielésev|J ven nevezendő álapjuM ha a két ál* Iliitek, Frne, ‘ -.-v*0 ^ níették,\. knek semmi n’ nines», emelkednek. Nem lehet azt szó nélkül tűrni, hogy egy munkás, vagy rnunká-snő 1 kgr. kenyérért, vagy három tojáséi t egy egész napot, dolgozzon. Nem igaz az, hogy csak a béremelések okozzák a drágaságot. Amióta nem volt az országban béremelés, azóta a tojás 350 lejről -3000 lejre, a kényéi- 2500 lejiö). 13.000 lejre, a tej 60Q tejről 8000 tejre emelkedett. Az 1947-ik évben a szocialista rmmkás- mozgalom legelső feladnia- a munkásság gazdasági helyzetének a megjavítása, kell legyen, mert a munkásság nem hajlandó « fasiszta háború ■minden Tcövetliesmenyét, egyediéi ■vállalni. ■ A második feladat az ország gazdasági helyzetének megsziiárddtása és az ipari termelés irányítása. Beszélünk a többiét-. síelésről, de vannak gyárak, amelyek ha­vonként 4.—5 napot dolgoznak, mert a iiyersanyagelosztás körül állandó zavarok varrnak. A munkaórák százezrei mennek kárba, de úgy látszik ezért senki sem, felelős. Meg kell tisztítani az álltimgpcirátusl, de különösen a rendőrséget az oda nem való elemektől. Le kell építeni a minden képzeletet felülmúló bürokráciát és akta- tologatást, a kérések hetekig tartó ván­dorlását egyik szobából a másikba. Teremtsünk rendet a közeli átás terén. Kevés a kenyér, nem jut elég. De nem vezet az jóra, ha egyik városban majdnem minden nap, a másikban minden négy hét­ben osztanak kenyeret. Viseljük közösen az örömet és közösen a nyomorúságot. Az ekomomátokat helyezzük komolyabb alapokra. Ma egy nehány ezer teherautó szaladgál az ország egyik sarkától a má­sikig, és minthogy a munkaadó és az. ál­lami intézmények kötelezve vannak, hogy minden körülmények között, élelemmel lássák el alkalmazottaikat, a beszerzők a falvakban egymást konkurálják, az égig- verik fel az árakat Tehetik. Az árdífe- reneiát az állam fizeti, mint munkaadó* vagy a gyáros, mely bekalkulálja üzem- kiadásnak. Harcot hirdetünk az árdrágí­tók elten, de a gyakorlatban mi segítjük elő az árak emelkedését az ekonomátok versenye által. Meg kell szervezni orszá­gosam a központi beszerzést és elosztást., ahogy meg van szervezve minden ország­ban és minden városnak, minden ekoao - mátr.ak arányosan kell a még meglévői kevés élelmet kiutalni. Fogjunk hozzá komolyan as ország iparosításához. Mezőgazdasági gépekre., műtrágyagyárakra, áramfejlesztő tele­pekre van szükség, ha a mezőgazdasá­gunk termelőképességét fokozni akarjuk, hogy ne kelljen többé kenyér-gondokkal, küzdeni. Az ország öntözőcsatornákkal való be- hálózásának terve évek óta készen van. Fogjunk hozzá, a megvalósításához, hogy, az ország gabonatermésének eredménye: ne függjön az időjárás szeszélyeitől, Európa földgázt érmésének 75 százaléka. Romániára esik. Két milliárd köbméter gáz folyik el évenként a levegőbe. Csak csövek kellenének, hogy majdnem ingye­nes fűtő és világító anyaggal lássuk el az emberiséget, Fogjunk hozzá legalább a csövek gyártásához, Fogjunk hozzá minden vonalon az al­kotó munkához az ország érdekében-, de különösen az annyit szenvedett munkás- osztály érdekében. Adjuk vissza bizalmu­kat saját intézményeikben, vezetőikben, hadd lássák, hegy a tisztek nem távolod­éi ct hadsereg zömétől, velük éreznek, ve ­lük szenvednek. Érezzék, hogy a szocialis­ta elmélet és gyakorlat között nincs ellent- mondás, érezzék, hogy nem lesz többéi Döf tana, Orgovány. Siófok, vagy Weimar, Köszörüljük újra fényesre a tudományom szocializmus némelyek által elásott csata­bárdját, Ha az 1947-ik esztendőben ezen az moLj^-fogunk haladni, a munkásság vr lünk fognak törni, szenvedni é* vélünk fogják a régi lelkesedéssel, szó« c: iái a Lmm.te.rnuss.al a szociáldemokráciái áját újra S>°- .-öl győzelemig >.asd Tv Á\

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék