Erdély, 1947. január-június (4. évfolyam, 1-145. szám)

1947-02-06 / 29. szám

Újraszerve­­k a kolozsvári Szín­hut­ásoló Egyes­ü­ lelet KOLOZSVÁR. A Magyar Írók Szövetsé­gének, első vitadélutánján Szentimrei Jenő színigazgató a színház, sajtó és közönség viszonyáról tartott előadást. Amennyire elő­adásából kiviláglott, véleménye szerint a színház jelenlegi válságát főképpen a kellő állami támogatás és így a megfelelő anyagi eszközök hiánya, a közönség érdektelensége és irodalmi képzetlensége, valamint a helyi magyar sajtó közömbössége okozza, mely ma már nem hajlandó kivetni politikai cik­keket azért, hogy négy oldalon, is többhasá­bos terjedelmben foglalkozzék a színház kér­déseivel. A magunk részéről annyira képte­lennek tartjuk ezt a kívánságot, hogy nem is igyekszünk megcáfolni, hasonlóképpen a felszólaló Asztalos Sándor egyetemi tanár ama megállapítását sem, hogy napilapjaink a bemutatásra kerülő darabok történeti-tár­sadalmi jelentőségének méltatása és eszméi­nek kilombolátása helyett egyszerűen a da­rabok tartalmát mesélik el. Csupán azt kí­vánjuk megemlíteni, hogy Szentimrei igaz­gató a szính­ázi válság okainak felsorolásán­k­nál az egyik döntő és talán legfontosabb tényezőről teljesest megfeledkezett, neveze­tesen a színház igazgatóságáról, melynek műsorpolitikája, a szereposztások körül el­követett számos hibája stb. sokszor bizony nem kellő szakértelmet árul el és legalább annyira részes a sokat emlegetett válság­­ban, mint a többi tényező. Abban igaza van Szentimrei Jenőnek, hogy a színház csakis kellő anyagi eszközök alap­ján emelkedhetnie hivatása magaslatára , ezért örömmel könyveljük el az értekezlet egyetlen tényleges eredményét, a Színpártoló Egyesület újraszervezését előkészítő bizott­­ság megalakításért, melyre az a feladat vár,­­hogy rövid két hét alatt megszervezze a színház társadalmi támogatásának alapjait. Reméljük, hogy e munkája az erdélyi ma­gyar kultúra érdekében nem lesz eredmény­telen. (Jyf A szocialista Svédországban ismeretlen a művésznyomor BUDAPEST. Néh­á­ny nappal ezelőtt nyílt meg a magyar fővárosban egy nálunk ke­véssé ismert, érdemes magyar festőművész, Fenyő A. Endre képkiállítása. A kiállítás­nak külön érdekessége, hogy a művész közel egy évtizede távol él hazájától, csak nem­régen tért vissza, látogatásra. Ugyanis fele­ségével együtt, aki jeles iparművésznő, ál­landóan Stockholnban lak­it­. Az elmúlt év decemberében nagy gyűjteményes kiállítást is rendezett ott, amelyről elismerései ittak a svéd lapok. A magyar újságírókkal foly­tatott beszélgetés során Fenyő Endre el­mondta, hogy Svédországban virágzó kép­­aömlítészeti élet van s a művészet esemé­nyeit nemcsak egy zártkörű réteg, hanem a széles tömeg is élénk érdeklődéssel kíséri s ennek megfelelően a munkáskultúrházak és üzemi étkezdék falait értékes képek díszítik. Mindez érthetővé teszi azt, hogy Svédor­szágban ismeretlen a művésznyomor és a valóban tehetséges művész gondtalanul megélhet művészi munkájából. A SZÍNHÁZI IRODA KÖZLEMÉNYEI: öt napi kényszerszünet után csütörtökön este folytatja vendégjátékát A MOSOLY ORSZÁGA-ban Megy­esi Pál, a színház ve­n­­dégtenoristája. Pénteken ugyancsak A MO­SOLY ORSZÁGA kerül színre s vasárnap délután és este is A MOSOLY ORSZÁGÁ-t adják. Szombaton és a jövő hét keddjén Puccini legnépszerűbb operájában, a TOSCA- ban énekel Megyesi s a keddi előadás egy­ben a rokonszenves, vendég búcsúf­ellépése is.­­A TOSC­A előadásait Mircea Popa, a Román Opera karnagya vezényli. Vasárnap délelőtt a szervezett munkásság részére gazdag és változatos műsora hangversenyt rendez Megy­si Pál. A SZENTGYÖRGYI ISTVÁN ÁLLAMI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA CSÜTÖRTÖKÖN, február 6-án, este 7 óra­kor: A MOSOLY ORSZÁGA. (Megyesi Pál fellépésével. Sorozatszám i1j.) PÉNTEKEN, február 7-én, este 7 órakor: A MOSOLY ORSZÁGA. (Sorozatszám­ 111.) A ROMÁN NEMZETI SZÍNHÁZ ÉS OPERA MŰSORA. SZERDÁN, február 5-én, este 7 órakor: PARASZTBECSÜLET, BAJAZZÓK. CSÜTÖRTÖKÖN, február 6-án, este 7 óra­kor: LADY WANDERMERE LEGYE­ZŐJE. (Csipar Wilde színműve.) SZERDÁN este 6 órakor Harasztosi Béla elvtárs tart előadó a nőcsoport részére. PÁRTTAGJAIM figyelmébe! Kolozsvári Pártszervezetünk február 23-án tartja évi rendes közgyűlé­sét. Kérjük tagjainkat, ezen időpontig tavalyi könyveiket okvetlen cseréljék át, mert szavazati joguk a közgyűlésen csak azoknak lesz, akik 1910­ évi tag­könyvvel rendelkeznek. Elvtársnők, jelenjünk meg minél nagyobb számban. SZAKSZERVEZETI ÉLET A SZOCIÁLDEMOKRATA KERESKEDŐK, ÉKSZERÉSZEK ÉS VENDÉGLŐSÖK február hó 5-én, szerdán délután 6 óra­kor a pártszervezet helyiségében FONTOS ÉRTEKEZLETET tartanak. Minden szociáldemokrata szakmabeli SAJÁT ÉRDE­KÉBEN feltétlenül jelenjen meg. * A FÉM- ÉS VEGYIIPARI MUNKÁSOK SZAKSZERVEZETE ezúton közli, hogy Cassian L. Teodor ifjúsági felelős megbíza­tását visszavonta és így nevezettnek nincsen joga a Szakszervezet nevében fellépni. Cas­sian L. Teodor ellen sikkasztás miatt a bírói eljárást folyamatba tettük. A vezetőség, * ÉPÍTŐ és FAIPARI ECONOMÁT 1947 február 6-án d. u. 4 órakor tartja évi ren­des közgyűlését a Kisipari Szaktanács he­lyiségében, Karolina-tér 5 szám. I szocializmust­ri folytatott basc­ímű­ frtelmét errumner Zoltán Ferenc elvtár­sunk köszönti levele KOLOZSVÁR. Zoltán Ferenc elvtársunk kettős jubileuma alkalmából a következő levelet küldte a Szociáldemokrata Párt ko­lozsvári szervezete végrehajtó bizottságának: „Tisztelt Elvtársak! Ezúton mondok kö­szönetet figyelmességükért, amellyel hatva­nadik születőnapom alkalmával elhalmozták, és azért, ahogyan a munkásmozgalom­ terén kifejtett négyévtizedes munkásságomat mél­tatták. Különös örömömre szolgál az a tény, hogy eltúlzott „érdemeimért“ olyan értékes könyvekkel ajándékoztak meg, amelyekért nem tudok elég hálás lenni. Ha ezzel az volt a céljuk, hogy nekem örömet szerezzenek, ez tökéletesen sikerült. Lehet, hogy az üdvözlésekre adott vála­szom nem tükrözte vissza a bennem­ fakasz­tott érzelmeket; az adott helyzetben azon­ban erre képtelen voltam ezt így kénytelen vagyok min­d­en jóakaró elvtársam- elnézését kérni. A magam részéről megígérem, hogy mind­addig, míg fizikai és szellemi képességeim ezt lehetővé teszik, hűséggel szolgálom a­ Szociáldemokrata Pártot, amelynek kereté­ben munkásságomat kifejtettem és küzdeni fogok a szocializmusért, melyben hitem soha meg nem ingott. "Ez a harc adta a tartalmat életemnek, amely — megítélésem szerint — teljesen értéktelen maradt volna a szocializmusért folytatott küzdelem nélkül. Kedves Elvtársaim, fogadják ismételten őszinte köszönetemet a rokonszenv megnyil­vánulásáért. Proletár üdvözlettel: Barátsáig! ZOLTÁN-SCHNEGG FERENC Ellenőrizze a posta a rádióadásokat zavaró g­psk KOLOZSVÁR. Lapunnk legutóbbi számá­ban állást foglaltunk a rádiótársaság ama terve ellen, hogy felemelje a rádiódíjakat, amivel az eddiginél is fokozottabb mérték­ben akadályozná azt, hogy a rádió, a zenei, irodalmi stb. népnevelés e rendkívüli jelen­tőségű eszköze, valóban a legszélesebb tö­megek szellemi fedődését szolgálja és ne csak néhány kiváltságos szórakoztatója le­gyen. Ez az emelés talán megfelelne az utóbbi idők általános áremelkedésének, de semmiesetre sem a dolgozók pénztárcája képességeinek, akik épen a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen, élelmiszerek és más cikk de nagyfokú drágulása következtében semmivel sem nagyobb hott fizetésükből egyre nehe­zebben szakítják le a jelenlegi — nemrégen már fölemelt — rádiódíjakat. Még­ kevésbbé láthatjuk indokoltnak ezt az emelést akkor, ha figyelembe vesszük, mit kap az előfizető a társaságtól ezenszolgáltatásképen befize­tett díjáért. Nem kívánjuk ezúttal megbírálni a rádió műsorát, bár nem kétséges, hogy ez a mű­sor minőségi és mennyiségi tekintetben egyaránt kifogásolható, bár a fizető rádió­hallgató joggal elvárhatná, hogy pénzéért ne csak naponta háromszor, reggel, délben és este, hanem a nap más időszakaiban is — főképen délután, mikor különösen a szel­lemi munkások jelentékeny része munkáját befejezve, szívesen pihenne rádiója hangja ■ mellett — élvezhessen olyan műsort, melyet, mint a legtöbb komoly külföldi rádiótársa­ságnál is szokásos, nem önkényesen, hanem a hallgatók tömege óhajának­ megfelelően, alapos közvéleménykutatás alapján állíta­nak össze. Ugyanennyi joggal elvárhatnék azt is, hogy az, aki — sokszor val­ósággal szájától vonva meg a pénzt — vállalja a rádiózás súlyos anyagi terheit rendszerint szűkreszabott szabadidejében nyugodtan és zavartalanul élvezhesse a rádióban elhangzó zenét, vagy előadást s az így eltöltött idő valóban kellemes és egyben­­ ívelő pihenés, felüdülés legyen szántára. Régebben, az úgy­nevezett békeévekben, sokkal mérsékeltebb díjak mellett is gondjuk volt a­­postahivata­loknak arra, hogy az áramkörbe bekapcsolt különböző gépeknek a rádiókészülék hang­szórójába is átszűrődő zúgása ne zavarja a rádióhangatást s evégből az ilyen gépek tu­lajdonosait kötelezték gépeik ,„blokkolásá­ra­“, hogyha pedig ennek nem tettek eleget, szigorúan megbüntettük. Azóta a helyzet lényegesen megváltozott: úgy látszik, a rá­­diótársaság­nak ma egyetlen gondja az, hogy a borsos­­díjakat behajtsa, azzal azonban a legkevé­bbé sem törődik, hogy az előfizető tényleg m­eg is hallgathassa az oly sok pén­zébe kerülő műsort. A különböző ipari gé­pek és orvosi villamoskészülékek által oko­zott kellemetlen zúgás és berregés a város legnagyobb részében, különösen pedig a Széchenyi­ tér környékén jóformán egész nap lehetetlenné teszi a­ rádiózást. De nem ritka az az eset sem, hogy az ilyen elviselhetetlen zörejek a késő éjszakai órákban és ünnep­napokon is a legkülönb­özőbb időpontokban bosszantják meg a rádiózni vágyót. Nem hisszük, hogy ment jóakarattal ne lehetne ezen segíteni és bízunk abban, hogy a postai hivatal közegei e kérdés megoldásá­ban is olyan erélyről tesznek tanúságot, amilyent­ olykor kevésbbé lényeges ügyek­ben mutatnak. (------ ----y) Premier ! Ú­j amerikai film! Premier! SYRACUZAI VÍG FIÚK Zenés, víg filmparódia Főszerepben! Martis­a Raye és Allest Johnes ! Bemutatja mától a SELECT ! Az előadások 3,5,7 és 9 órakor kezdődnek Vasárnap dé­­lt­től MATINÉ Hirdessen az „Erdélyben" ­ •­­­­ CORSO MOZGÓ! Mától kezdve vetíti a magyar filmek legkedvesebb vígjátékát Párbaj semmiért Főszereplők 2 Csortos* Soudlay­? Nagy Aticen Petites Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor Vasárnap délelőtt 11 órakor MATINÉ­­ SZERKESZTŐSÉG, KIADO HGVATALa Kolozsvár, Husz­bu­dság-tér W, wjflK. Telefon 2—­1J. Ulvatajow VrAk 4—J­­Hirdetések felvétele débrán Apróhirdetés zavankint 1.000 lej, hirdetés 30.000 le­j, állást keresőimen k.őbU lej Szöveghirdetés (hűek között) :szavaaidaC 3500 lej, közgazdasági közl­emények szavai­­kint 2.000 lej. Nyíl­ttér­­szaván kint 4.360 lej* Keretes hirdetései: cnva-kint: 1.200, 1.300* 1.800 lej. Egy hónapi előfizetés 20.000 lej, régi előfizetőknek 12.000 lej. A csak vasárnapra feladott hirdetések utáni 20 százalékos felárat számítunk. CSEKKSZÁMLA: 40.682. Kéziratokat nem őriz meg és aem ad vtt 241 a szerkesztőség. A könyvtárban kellemes meleg van s az asztalok mellett álltaidban olvasni szoktak az emberek. Szándékosan írom, hogy „általában“, mert a napokban magam tapasztaltam­: egyesek nem olvasni, hanem­­­­melegedni jön­nek a könyvtárba. Egyik asztalnál régi ismerősömet fedezem fel. Még egyszer sem láttam könyvet ol­vasni.’' — Hát téged mi szél hozott ide — kérde­zem tőle mosolyogva. — Nem szél, öregem, hanem a hideg. Vá­rom, hogy nyissanak, de most kint hideg van, nem tanácsos az utcán való várakozás. Gondoltam, benézek a könyvtárba s egy ki­csit megmelegszem... Leültem melléje. — Mit gondolsz, hány kötet van egy ilyen könyvtárban? — kérdeztem kíváncsian ba­rátomtól. — Lehet úgy... jó pár ezer... — mond­ta habozva. — Sokkad több, barátom, sokkal több! —B ujjongtam. Jó pár tízezer... Barátom közömbösen hallgatta mondókái­mat. — Na és, mit gondolsz, háriy kötet meg gyár könyv van közöttük? __ Vagy kétmillió — felelte minden gon­­dolkozás nélkül. Erre aztán kinyitottam az éppen kezem­ben lévő Gyalui Farkas könyvtárakról szóló könyvét, melynek a bevezetőjében megemlíti, hogy az 1885-ben tartott könyv­számlálás alkalmával pontosan 7.828.128 magyar könyv volt. — Hihetetlen! — kiáltotta barátom. — Mutasd azt a könyvet — is erősen kiragadta kezemből, s mohón falvi kezdte a sorokat. Ettől a na­ptól mindig ott láttam, asztal fölé görnyedve. fo kg) SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRAK 1947 február 1—7-ig: Dr. Frintz gyógyszer­­tára, Szabadság-tér 28. „Hargita“ gyógy­szertár, Horea-út 1. „őrangyal" gyógyszer­­tár, Malinovszki-tér 1. „Victoria“ gyógy­­szertár, Horea-út 47. — Éjjeli szolgálatban február 1—1.-ig: Dr. Hintz és „Victoria“ gyógyszertárak; február 1—7-ig: „Hargita“ és T.őrangyal“ gyógyszertárak. A SZABADEGYETEMI ELŐADÁSOK MAI ÓRARENDJE: d. u. it.30­—5.30-ig: Jordáky Lajos prof.: A szocializmus úttörői és klasszikusai. 6—7-ig: Inczi Miklós: A tár­sadalmi formák története címmel tart elő­adást a „Történelem és társadalom‘‘ című előadássorozat keretében. Az előadások helye a Jog- és Közgazdaságtudományi Kar Bástya­ utca 15 sz. I. sz. tanterme, Belépés díjtalan. NAGYENYEDI ELŐFIZETŐINK FI­GYELMÉBE! Tekintve, hogy nagyenyed­i bizományosunk egyelőre az előfizetői in­kasszót nem vállalja, kérjük előfizetőinket, hogy esedékes díjaikat Marx József üzle­tében rendezzék, vagy pedig postán állvá­nyon, esetleg a 110.682 számú csekken to­vábbítsák kiadóhivatalunk címére, nehogy az esetleges késedelmek mia­­t kénytele­nek legyünk a magasabb díjtételt alkal­mazni. Az előfizetési díj január 15-től új előfizetőknek havi 20.000 lej, régi előfize­tőknek havi 12.000 lej. .* HIRDETMÉNY. A kolozsvári Demokrata Zsidó Népközösség a megmentett zsidó tu­lajdont képező festményekből 1947 február 7—22 között a Vármegyeházán képkiállítást rendez. A fel nem ismert képeket szociális­­ célokra eladjuk. Akik elveszett képeik pon­tos leírását eddig még nem nyújtották be, s ezt február 7-ig titkárságunkhoz bejelent- t hetik. Elnökség.

Next