Erdély, 1947. január-június (4. évfolyam, 1-145. szám)

1947-01-14 / 10. szám

JÉWV* i OKiUAl • W« tIOO ti»14 Koloitrár, 164/ j««iruÁr 14 Á QtÁFI IV tvfwty Aid, í **i «/«ÖwV A m«*ak+aHÁ*m»t *†• ItiaikM/t '”*•»' w ^t”nia(Ki .illMféf f*”t' vtvrt_ k , »v v« /«н lifewfc *«4. Mi—Wii n«f·d­ifc?k­i·?jii” i A FEKETÉZŐM ÉS ÁRUS­ALMOZOM RÉSZLETE­SEM ELKOBZÁSÁÉRT Határozati javaslatban emelt szót a taggyűlés ■KOLOZSV ÁR. Vasárnap délelőtt a szocializmus diadalmas vörös zászlóját lengette a szél a kolozsvári Állami Magyar Színhá­z homlokzata fölöt, hirdetve, hogy íjviliben harsogó propaganda és kényszerítő körülmény nélkül __ csupán a Páti.rt Végrehajtói bizottságának szervezeti után továbbított hívó szavára — Kolozsváron addig még nem látott nagyméretű tagg­yű­lésen vettek részt szociáldemokrata elvtársainknak ezrei. Tíz­ órakor, amikor a nagygyűlés megkezdődött: már zsúfolva­ volt a színház nézőtéri­. Meg­telt a nézőtér, a páholyok, az erkélyek, a kiszorult mintegy háromezer főnyi tömeg pedig — akiknek számára hangszórón további lát­tál: az elhangzott szónoklatokat a színház előtti téren foglalt helyet ,az imponáló hatalmas tömeg feszült figyelemmel hallgatta a gyűlésen elhangzott szónoklatokat, majd utána fegyelmezett, komoly és méltóságteljes felvonulásával tényekkel bizonyította be, hogy a Szociáldemokrata Párt, akárcsak Románika egész területén, Kolozsváron is a dolgozók legnépszerűbb párt­ja és azon az úton van, hogy legenmibb is legyen. A­­gyükben résztvevő szociáldemokrata elvtársunnk feszült figyelemmel kinézték: a gyűlés w­i­nden mozz-iwilát. Érzésben, lélekben és elhatározás­ban Összekapcsolódta­k a gyűlés szónokaival s olyan lelki összhang alakult ki a szónokok és a hallgatók kö­zött, mintha az egére, szin­h egy test és egy lélek lelt edlén. A tegnapi gyűlés nagy­­szerű példája v­olt annak a zolidardásnak, amely Pártunk egy di föi-LU.meonibut ,­­amely net bizonyítja, hogy a­ Szociáldemo­crata Pint tagjai fegyelm­ezett ■ edzett katonák, akik az •■s­,mi diadaláér -t nemcsak a múltbny.it kockáztatták s­zabad­­­úgukat és életüket, hanem a jövőben­­is készen állnak em­. A vasárnapi taggyűlés, legfényesebb bizonyíték­a annak, hogy Pártunk harcidöb­nrgei az eszme diadaláért, készek minden ellenséggé) é ■minacc kör (Um-G-nyék között ) koreai. ­ Meg kell mutatnunk az országnak, hogy erősek vagyunk A nagyjelentőségű gyűlés kezdetet a Dw­­ounta fuóazenekara által előadott Marseilles Jarrama jelezte, majd a párt végrehajtó b­­zottsága nevében tapsvihar közepette mon­totta el megnyitó beszédét Lucián. Sándor h­. elvtársunk, a taggyűlés elnöke. Mindem­­­nekelőtt kifejezte a vezetőség köszönetét a s­por­ttagok fegyelmezettsége iránt, hangsú­­lyozva, hogy­ az a lelkesedés, amellyel az ívtársak egybegyűltek, a szocialista öntu­dattal erősített osztályharcos párt győzel­­­mébe vetett meggyőződésükes bizonyi A nagy lelkesedéssel fogadott megnyitó végeztével Bucsu­ Juliu főtitkár elvtársiunk emerkedett szólásra. — Elvtársak! Elvtársiék! Hagyományos szokás a szociáldemokrata mozgalomban — ítézhette beszédét­­—, hogy­ a vezetőség időn­­ként tájékoztassa elvtársainkat a ku­t- és fmlpolika­ihelyzetről. A jelenlegi, belpoliti­kra helyzetben láthatjuk, hogy két mozgató író áll egymással szemben. Egyik oldalon a dolgozók hatalmas tömege, a másik oldalon él c, kisebbség, amely a proletáriáton ki zsákmányolásából él. A harc folyik és egyre kióba­n kiéleződik. Az az erő, amely a dol­gozó osztályt gazdasági és politikai elnyo­másban részesítette, még nem tünt el. En­­ttek tulajdonítható, hogy­ a világ összes dolgozói egyesült erővel igyekeznek a közös t­enség legyőzésére. A második világháború befejezése után ma 19 maradtak a földön ti­acesiái ezeknek a sötét erőknek, azonban tízeket a fellegvárakat tövig leromboljuk és egyenlővé tesszük a földdel. (Tapsvihar.) —• Itt van például — folytatta beszédét —, a spanyol nép szabadsági­arai, amelyet a többi népekkel együtt támogatnunk, kell. Ebből a harcból is látható, hogy a fasizmust nem könnyű megsemmisíteni. Szükséges, hogy at világ összes dolgozói közösen harc­­oljanak a fasizmus ellen és ebből a küzde­lemből nem­ maradhatnak ki a romániai Szo­ciáldemokrata Pártba tömörült elvtársaink fent Spanyolországi elvtársainkkal hasonló helyzet­ben van Görögország, sőt Törökor*­­­szág proletariátusa is. —­ a s­zociáldemokrata Párt, a világ min. országában, a ».ép«*, jobb jövőjéért,, ® ■—• Meg kell mutatnunk — mondotta — az egész országnak­, hogy a szociáldemokrata ■párt mindenütt a legerősebb, hogy ehhez mérten hallathassuk szavunkat minden dön­­tő fontosságú kérdésben.­­ Ez a taggyűlés méltó betetőzése an­nak a gyűléssorozatnak, am­ely a szakszer­­­vezeti bizalmiak összehívásával vette kez­detét, majd a politikai és rajonbizalmiak gyűlései után, a mai hatalmas seregszemlét eredményezte. — fejezte be megnyitóját dr. Lucián elvtársunk, dolgozók életszínvonalának felemeléséért harcol. Franciaországban Leon Blum elvtárs kormánya erély­s határozataival elérte az árak csökkenését, ott egy jobb gazdasági helyzet megvalósulásának előjelei mutat­koznak. Remélem ez nálunk is megtörténik. Sajnos, Romániában is megvannak azok a reakciós erők, amelyek vissza akarják for­dítani az idő kerekét. Küzdenünk kell elle­nük s ebben a harcban minden fegyelmet­­lenség árulást jelent, a dolgozó osztály el­árulását. A kapitalizmus nem ismer különb­séget földműves és ipari munkás között. Ahogyan nemzetközi viszonylatban a demo­kratikus erők összefogtak a­ reakció ellen, éppen úgy belpolitikai viszonylatban is ös­­­szefogásra volt szükség. Ezért a­ Szociálde­mokrata Párt megalkotta, az egységfrontot, amelynek élő valósággá, dinamikus erővé kell válnia. Az egységfront erősítése egyben pártunk erősítését is jelenti. Lehetnek az egységfrontban kiküszöbölésre váró hibák, nézetkülönbségek, de a dolgozók közös ér­­deke, hogy ezek a nézeteltérések megszűn­jenek. (Éljen az egységfront! — zúgja a tömeg.) — A Szociáldemokrata Párt őszintén az egységfront mellett foglal állást, de hasonló őszinteséget kér a testvérpárttól is! (Ü­gy van* — közbekiáltások.) Magatartásunk az egységfront keretében határozott és világos. Tegyünk fogadalmat arra, hogy erősítsük pámimásat és az egységfrontot a dolgozók élet­szín­von­alának emelése, a Zxildogabb és szebb jövő megvalósításának érdekében" (Percekig tartó tapsvihar.Kr­mány is bebizonyította, ma­i alsó lehifladts­­nak az árak letörését tartotta. Eserédének második részé­ben Wolff elv­tára a belpolitikai kérdésekkel foglalkozva rámutatott arra, hogy most, a választások utáán legnagyobb feladat az államaptivátus, az rendőrség és az igazságszolgáltatás sorai­nak­ megti­szíításá­­t, reakciósoktól és mind­­azoktól, akik hatalmukkal vl9SB-n éltek. Majd a két munkáspárt viszonyának rendezéséről szólott. —• Mindnyájunk előtt világo­t ha.iv,'sú­lyozta — a. Munkásegységfront fanntartásai­­nak szüksége. Pártunk ennek érdekében ál­dozatokat hozott és hozta fog a jövőben tó. .1 Munkásegységfront erős, osz­rte és hatá­rozott, kell lenyes», m­éért: azt kérjük testvér­ Gazdasági Gazdasági életünk lényegbevágó kérdései­ről ezután Schweiger Ignác párttitkár elv­­társunk beszélt a gyűlés rnagy érdeklődése közepette. — Mindnyájunk előtt Ismeretes« ... mon­dotta —, hogy a dicstelen háború következ­tében nehéz, gazdasági helyzetbe került az ország, amelynek terheit elsősorba­n dolgo­zók tömegei viselik. A­ m­unkásosztály­­meg­érti a nehézségek elleni harc szükségessségét, azonban nem üres jelszavakkal, hanem tet­tek­kel kívánja folytatni e harcot. A mai helyzetben politikai hatalmunkat fel kell használnunk arra, hogy :a gazdasági hatal­mat is a kezünkbe vegyük. Ezen az útán első lépése kormányunknak, munkatervéhez híven, a Nemzeti Be­nk államosítása volt. Ezután Schweiger elv­társunk rámutatott arra, hogy a Nemzeti Bank, amely a reak­ció fellegvára volt, sugalm­azója és arrársgi támogatója Antonescu háborújának, ma már a nép érdekeinek szolgálatában áll. A Pénzjegykibocsátó Intézet elsősorban az el­­látószervek részére n­yújt­and­ó hitellel ayót majd a dolgozók segítségére. J­otar Junáncz­nnu munkaügyi miniszter elvtársunk a közeljövőben a képviselőhöz elő­terjeszti az ellátószervek átszervezéséről •pártunktól, hogy hasonló határozott törek-« vAr­iCl 'Töritse eu Egységfrontot. — (Nagy tapa) Beszédének további kéméjekkel foglalkozom Wolff -S­nars, rá­­mutatva arra, hogy a kormány hathatós in­tézkedésekkel és törvényekkel siet az át­a­­lányos ékd szín volta f­ervelésének meggyarsí­tására. — Vigyük tovább tehát a harcot a reak­ció, a sovinizmus, a frakcionizmus ellen kormányunk Támogatás.­ és az Egységfron«­­megszilárdítása mellett, a teljes demokrácia fdvívásáért, végső fok­on a szocializm­usért — fejezte be hoisszantartó tapssal fogadtott beszédét Wolff edvtárs. kéntéseink szóló törvényjavaslatot, amely h­ivatva ‘.csíi biztosítim millen dolgozó­ részére azt, and , munkája után jogosan megilled. (Hatalmon ! taps.) I — A munkásság ellenségei — folytat­ta­­ beszédét Schweiger elvhárs —, arra török- I szenek, hogy­­kihaaneá­­­ják a nehéz lvelj-Zíít- I ből adódó utózásságokat és azt a kom­ány­­ .■számlájára írják. De tudni kell mindenkinek,­­ hogy a lühig tört­énelem legnagyobb háborn­­­einak rombolásait nem Uehet egyik napról , a másikra eltüntetni Ezért a háborúért pe­­­­dig elrtősorban éppen a dolgozók eslei^ért i­s a felelősek.I A munk’i­sosztot­y, élén járó krocailde -i­om­­krata Párt köt­eti ki, hogy a nehézségeket hárítsák át azokra, akik c hóbortéból is csak hasznot húztak és ezt a hasznot akarják kamatoztatni ma is . Ezután Schweiger ednárs a kom­ány f­ül­­­­földi gazdasági tárgyalásairól­­ szólott, ame*­­­ lyek - - mint mondotta —könnyítések­et hoznak majd a dolgozók életében. Lelkesedéssel fogadott beszédét Schweig.u* i elvtárs ama remény hangoztatásával fejezte­­ be, hogy a Szociáldemokrata Párt beszédei. I helyett tettekkel nyilvánítja akaratát, az át* ‘ meneti gazdasági nehézségek ellenére 1» ki* torom bellink m fenkelő fellegvárait. 1 í­rt i &Ik a munkásegységfront erős és Umi­te Mell jegyeit** A bel- ért külpolitikai helyzet ismertetését magyar nyelven Wolff Sándor elv­társ, párt­­t­erveztütik főtitkárhelyettese tartotta meg. ■— Teendőinket — mondotta beszéde ele­jén — egy mondatba foglalhatjuk össze: fokozottabb harc a nemzetközi reakció ellen.. Az utóbbi időben ugyanis a nemzetközi re­­akció újabb tért hódított el Spanyolország, valamint Görögország után Törökországra ,te kiterjedt hatalma, é ép­pen ezért még job­bam össze kell fogni sorainkat, nagy a jó ellenség, a nemzetközi nagy kapitalista re­akció ellen felvegyük a harcot, mely reak­ciót az angolszász imperialisták erősítik. Különbséget kell azonban tennünk, amikor ai angolszász reakcióról beszélünk, mert az­­nem egyenlő Anglia és Amerika képével. Az angol munkáspárt már eddig is többiz­­ben tanújelét adta annak, hogy belpolitíká­­£áha& * hsd»efre r.8£oZ‘­mök felé tart és hogy ha külpolitikai vonal­vezetésében vannak is támadható pontjai, ez csak a még ki nem csérélt diplomáciai kar munkájának és reakciós befolyásának tud­ható be, de nem írható az egész angol mun­káspárt rovására. — A megnyilatkozó kapitalista reak­ció ellen — folytatta a továbbiakban — a leg« határozottabban és legöszintébben a Szov­jet­unió küzd s a többi országoklem , a munkáspártok ágaink­­­elleni leghatározot­tabban a­ dolgozók ellenségének. A szocialista pártok munkájáról szólva Wolff elv­társunk hangsúly­oz­­ta, hogy egy­öntetűen tagnd a népek felszabadításáért, a békéért, a demokratikus erők cs­­ v­efogásáér­t és az általános életszínvonal emeléséért köz. nervek^ axaidt «zt s franci» asocialista kax­Hatalmas tapsvihar és éljenzés közepette lépett a mikrofon elé Neumann József elv­társamk, pártszervezetünk alelnöke, a Sz­ak­­tanács elnöke Beszédének kiindulópontjai­n két szocialista sarkigazságot választott, mi­szerint a világ sorsát gazdasági erők hatá­rozzák meg az, hogy az osztályokat, nem választják el az országhatárok. Ezeket a tényeket a két világháború lefolyásából vett példákkal támasztotta alá, majd rávilágított arra, hogy ezek a kérdések a béke megal­kot­ásábottt is figyelemreméltóak. — A békeállapot­ — mondotta — nem tér­­tel vissza olyan gyorsan, mint ahogy mind­nyájan szeretnénk­. A háború pusztítása nem kivételezett Európában, semmint sehol sem­. A gazdasági életre kiható elpusztított javak hiányát me­ntett be ez utóbbi két év szér­­azsága, amely az országot sújtotta. E cé­­­gek figyelembevételével kell megértenünk a nehézségeket. A gazdasági nehézségek levezetéséről szólva Neumann elvtársunk rállaltatott arra, hogy a szabad gazdálkodás csupán a mun­­kásságot elnyomó­­ tőkecsoportok érdekeit szolgálná, míg a tervszerű kötöttgazdálló­­dás a munkásság felszabadulásához veh­et. Ezt a szempontot kell érvényesítenünk tehát a kormány­lan llévő tagjainkon keres­z­­tül. Neumann elvtárs e szavainál a taggyűlés hosszasan éltette Radaceanu miniszter elv­­társunkat és demokratikus kormányunkat. Az erzlátószervek átszervezése szükségének hangoztat­­sa után az árak és bérek káráéá­sáról szólott elvtársunk. Hangsúlyozta, hogy hathartósabban kell folytatnunk harcisukat a spekuláció ellen, mert a drágaság na­pról­­napra növekszik. Mindezaken túl azonban szükséges az, hogy az árakat és béreket « kom­ptnytánye?,és mielőbb márt’hangba hss­zák. B­­énj­fik — hangsúlyozta nem tűr * nek halasztást, hreumium elvtárs beszé­­dét a szer­vezett etőről tanúskodó taggyülts iránti biza­lom nyilvánitántival fejezte be. Az elősídók tetszésnyilivánítá­sokkal meg­szakított beszédeinek végezt­­éi e taggyü­lö­lés általános lelkesedéssel az alábbi hu'£›­­rovati javaslatot fogadta el: (Cikkünk /0(·‚w;«wa a c-Ll *pl. a*- \ I i j l vívja a dolgozók­ életszii vonalának emelését * JJfMiisii&ttt kell it/, tok és bérek ^vettSttlyát

Next