Erdély, 1947. január-június (4. évfolyam, 1-145. szám)
1947-01-14 / 10. szám
JÉWV* i OKiUAl • W« tIOO ti»14 Koloitrár, 164/ j««iruÁr 14 Á QtÁFI IV tvfwty Aid, í **i «/«ÖwV A m«*ak+aHÁ*m»t *†• ItiaikM/t '”*•»' w ^t”nia(Ki .illMféf f*”t' vtvrt_ k , »v v« /«н lifewfc *«4. Mi—Wii n«f·difc?ki·?jii” i A FEKETÉZŐM ÉS ÁRUSALMOZOM RÉSZLETESEM ELKOBZÁSÁÉRT Határozati javaslatban emelt szót a taggyűlés ■KOLOZSV ÁR. Vasárnap délelőtt a szocializmus diadalmas vörös zászlóját lengette a szél a kolozsvári Állami Magyar Színház homlokzata fölöt, hirdetve, hogy íjviliben harsogó propaganda és kényszerítő körülmény nélkül __ csupán a Páti.rt Végrehajtói bizottságának szervezeti után továbbított hívó szavára — Kolozsváron addig még nem látott nagyméretű taggyűlésen vettek részt szociáldemokrata elvtársainknak ezrei. Tíz órakor, amikor a nagygyűlés megkezdődött: már zsúfolva volt a színház nézőtéri. Megtelt a nézőtér, a páholyok, az erkélyek, a kiszorult mintegy háromezer főnyi tömeg pedig — akiknek számára hangszórón további láttál: az elhangzott szónoklatokat a színház előtti téren foglalt helyet ,az imponáló hatalmas tömeg feszült figyelemmel hallgatta a gyűlésen elhangzott szónoklatokat, majd utána fegyelmezett, komoly és méltóságteljes felvonulásával tényekkel bizonyította be, hogy a Szociáldemokrata Párt, akárcsak Románika egész területén, Kolozsváron is a dolgozók legnépszerűbb pártja és azon az úton van, hogy legenmibb is legyen. Agyükben résztvevő szociáldemokrata elvtársunnk feszült figyelemmel kinézték: a gyűlés winden mozz-iwilát. Érzésben, lélekben és elhatározásban Összekapcsolódtak a gyűlés szónokaival s olyan lelki összhang alakult ki a szónokok és a hallgatók között, mintha az egére, szinh egy test és egy lélek lelt edlén. A tegnapi gyűlés nagyszerű példája volt annak a zolidardásnak, amely Pártunk egy di föi-LU.meonibut ,amely net bizonyítja, hogy a Szociáldemocrata Pint tagjai fegyelmezett ■ edzett katonák, akik az •■s,mi diadaláér -t nemcsak a múltbny.it kockáztatták szabadúgukat és életüket, hanem a jövőbenis készen állnak em. A vasárnapi taggyűlés, legfényesebb bizonyítéka annak, hogy Pártunk harcidöbnrgei az eszme diadaláért, készek minden ellenséggé) é ■minacc kör (Um-G-nyék között ) koreai. Meg kell mutatnunk az országnak, hogy erősek vagyunk A nagyjelentőségű gyűlés kezdetet a Dwounta fuóazenekara által előadott Marseilles Jarrama jelezte, majd a párt végrehajtó bzottsága nevében tapsvihar közepette montotta el megnyitó beszédét Lucián. Sándor h. elvtársunk, a taggyűlés elnöke. Mindemnekelőtt kifejezte a vezetőség köszönetét a sporttagok fegyelmezettsége iránt, hangsúlyozva, hogy az a lelkesedés, amellyel az ívtársak egybegyűltek, a szocialista öntudattal erősített osztályharcos párt győzelmébe vetett meggyőződésükes bizonyi A nagy lelkesedéssel fogadott megnyitó végeztével Bucsu Juliu főtitkár elvtársiunk emerkedett szólásra. — Elvtársak! Elvtársiék! Hagyományos szokás a szociáldemokrata mozgalomban — ítézhette beszédét—, hogy a vezetőség időnként tájékoztassa elvtársainkat a kut- és fmlpolikaihelyzetről. A jelenlegi, belpolitikra helyzetben láthatjuk, hogy két mozgató író áll egymással szemben. Egyik oldalon a dolgozók hatalmas tömege, a másik oldalon él c, kisebbség, amely a proletáriáton ki zsákmányolásából él. A harc folyik és egyre kióban kiéleződik. Az az erő, amely a dolgozó osztályt gazdasági és politikai elnyomásban részesítette, még nem tünt el. Enttek tulajdonítható, hogy a világ összes dolgozói egyesült erővel igyekeznek a közös tenség legyőzésére. A második világháború befejezése után ma 19 maradtak a földön tiacesiái ezeknek a sötét erőknek, azonban tízeket a fellegvárakat tövig leromboljuk és egyenlővé tesszük a földdel. (Tapsvihar.) —• Itt van például — folytatta beszédét —, a spanyol nép szabadságiarai, amelyet a többi népekkel együtt támogatnunk, kell. Ebből a harcból is látható, hogy a fasizmust nem könnyű megsemmisíteni. Szükséges, hogy at világ összes dolgozói közösen harcoljanak a fasizmus ellen és ebből a küzdelemből nem maradhatnak ki a romániai Szociáldemokrata Pártba tömörült elvtársaink fent Spanyolországi elvtársainkkal hasonló helyzetben van Görögország, sőt Törökor*szág proletariátusa is. — a szociáldemokrata Párt, a világ min. országában, a ».ép«*, jobb jövőjéért,, ® ■—• Meg kell mutatnunk — mondotta — az egész országnak, hogy a szociáldemokrata ■párt mindenütt a legerősebb, hogy ehhez mérten hallathassuk szavunkat minden döntő fontosságú kérdésben. Ez a taggyűlés méltó betetőzése annak a gyűléssorozatnak, amely a szakszervezeti bizalmiak összehívásával vette kezdetét, majd a politikai és rajonbizalmiak gyűlései után, a mai hatalmas seregszemlét eredményezte. — fejezte be megnyitóját dr. Lucián elvtársunk, dolgozók életszínvonalának felemeléséért harcol. Franciaországban Leon Blum elvtárs kormánya erélys határozataival elérte az árak csökkenését, ott egy jobb gazdasági helyzet megvalósulásának előjelei mutatkoznak. Remélem ez nálunk is megtörténik. Sajnos, Romániában is megvannak azok a reakciós erők, amelyek vissza akarják fordítani az idő kerekét. Küzdenünk kell ellenük s ebben a harcban minden fegyelmetlenség árulást jelent, a dolgozó osztály elárulását. A kapitalizmus nem ismer különbséget földműves és ipari munkás között. Ahogyan nemzetközi viszonylatban a demokratikus erők összefogtak a reakció ellen, éppen úgy belpolitikai viszonylatban is összefogásra volt szükség. Ezért a Szociáldemokrata Párt megalkotta, az egységfrontot, amelynek élő valósággá, dinamikus erővé kell válnia. Az egységfront erősítése egyben pártunk erősítését is jelenti. Lehetnek az egységfrontban kiküszöbölésre váró hibák, nézetkülönbségek, de a dolgozók közös érdeke, hogy ezek a nézeteltérések megszűnjenek. (Éljen az egységfront! — zúgja a tömeg.) — A Szociáldemokrata Párt őszintén az egységfront mellett foglal állást, de hasonló őszinteséget kér a testvérpárttól is! (Ügy van* — közbekiáltások.) Magatartásunk az egységfront keretében határozott és világos. Tegyünk fogadalmat arra, hogy erősítsük pámimásat és az egységfrontot a dolgozók életszínvonalának emelése, a Zxildogabb és szebb jövő megvalósításának érdekében" (Percekig tartó tapsvihar.Krmány is bebizonyította, mai alsó lehifladtsnak az árak letörését tartotta. Eserédének második részében Wolff elvtára a belpolitikai kérdésekkel foglalkozva rámutatott arra, hogy most, a választások utáán legnagyobb feladat az államaptivátus, az rendőrség és az igazságszolgáltatás sorainak megtiszíítását, reakciósoktól és mindazoktól, akik hatalmukkal vl9SB-n éltek. Majd a két munkáspárt viszonyának rendezéséről szólott. —• Mindnyájunk előtt világot ha.iv,'súlyozta — a. Munkásegységfront fanntartásainak szüksége. Pártunk ennek érdekében áldozatokat hozott és hozta fog a jövőben tó. .1 Munkásegységfront erős, oszrte és határozott, kell lenyes», méért: azt kérjük testvér Gazdasági Gazdasági életünk lényegbevágó kérdéseiről ezután Schweiger Ignác párttitkár elvtársunk beszélt a gyűlés rnagy érdeklődése közepette. — Mindnyájunk előtt Ismeretes« ... mondotta —, hogy a dicstelen háború következtében nehéz, gazdasági helyzetbe került az ország, amelynek terheit elsősorban dolgozók tömegei viselik. A munkásosztálymegérti a nehézségek elleni harc szükségessségét, azonban nem üres jelszavakkal, hanem tettekkel kívánja folytatni e harcot. A mai helyzetben politikai hatalmunkat fel kell használnunk arra, hogy :a gazdasági hatalmat is a kezünkbe vegyük. Ezen az útán első lépése kormányunknak, munkatervéhez híven, a Nemzeti Benk államosítása volt. Ezután Schweiger elvtársunk rámutatott arra, hogy a Nemzeti Bank, amely a reakció fellegvára volt, sugalmazója és arrársgi támogatója Antonescu háborújának, ma már a nép érdekeinek szolgálatában áll. A Pénzjegykibocsátó Intézet elsősorban az ellátószervek részére nyújtandó hitellel ayót majd a dolgozók segítségére. Jotar Junáncznnu munkaügyi miniszter elvtársunk a közeljövőben a képviselőhöz előterjeszti az ellátószervek átszervezéséről •pártunktól, hogy hasonló határozott törek-« vAriCl 'Töritse eu Egységfrontot. — (Nagy tapa) Beszédének további kéméjekkel foglalkozom Wolff -Snars, rámutatva arra, hogy a kormány hathatós intézkedésekkel és törvényekkel siet az átalányos ékd szín volta fervelésének meggyarsítására. — Vigyük tovább tehát a harcot a reakció, a sovinizmus, a frakcionizmus ellen kormányunk Támogatás. és az Egységfron«megszilárdítása mellett, a teljes demokrácia fdvívásáért, végső fokon a szocializmusért — fejezte be hoisszantartó tapssal fogadtott beszédét Wolff edvtárs. kéntéseink szóló törvényjavaslatot, amely hivatva ‘.csíi biztosítim millen dolgozó részére azt, and , munkája után jogosan megilled. (Hatalmon ! taps.) I — A munkásság ellenségei — folytatta beszédét Schweiger elvhárs —, arra török- I szenek, hogykihaaneáják a nehéz lvelj-Zíít- I ből adódó utózásságokat és azt a komány .■számlájára írják. De tudni kell mindenkinek, hogy a lühig történelem legnagyobb háborneinak rombolásait nem Uehet egyik napról , a másikra eltüntetni Ezért a háborúért pedig elrtősorban éppen a dolgozók eslei^ért is a felelősek.I A munk’isosztoty, élén járó krocailde -iomkrata Párt köteti ki, hogy a nehézségeket hárítsák át azokra, akik c hóbortéból is csak hasznot húztak és ezt a hasznot akarják kamatoztatni ma is . Ezután Schweiger ednárs a komány fülföldi gazdasági tárgyalásairól szólott, ame* lyek - - mint mondotta —könnyítéseket hoznak majd a dolgozók életében. Lelkesedéssel fogadott beszédét Schweig.u* i elvtárs ama remény hangoztatásával fejezte be, hogy a Szociáldemokrata Párt beszédei. I helyett tettekkel nyilvánítja akaratát, az át* ‘ meneti gazdasági nehézségek ellenére 1» ki* torom bellink m fenkelő fellegvárait. 1 írt i &Ik a munkásegységfront erős és Umite Mell jegyeit** A bel- ért külpolitikai helyzet ismertetését magyar nyelven Wolff Sándor elvtárs, pártterveztütik főtitkárhelyettese tartotta meg. ■— Teendőinket — mondotta beszéde elején — egy mondatba foglalhatjuk össze: fokozottabb harc a nemzetközi reakció ellen.. Az utóbbi időben ugyanis a nemzetközi reakció újabb tért hódított el Spanyolország, valamint Görögország után Törökországra ,te kiterjedt hatalma, é éppen ezért még jobbam össze kell fogni sorainkat, nagy a jó ellenség, a nemzetközi nagy kapitalista reakció ellen felvegyük a harcot, mely reakciót az angolszász imperialisták erősítik. Különbséget kell azonban tennünk, amikor ai angolszász reakcióról beszélünk, mert aznem egyenlő Anglia és Amerika képével. Az angol munkáspárt már eddig is többizben tanújelét adta annak, hogy belpolitíká£áha& * hsd»efre r.8£oZ‘mök felé tart és hogy ha külpolitikai vonalvezetésében vannak is támadható pontjai, ez csak a még ki nem csérélt diplomáciai kar munkájának és reakciós befolyásának tudható be, de nem írható az egész angol munkáspárt rovására. — A megnyilatkozó kapitalista reakció ellen — folytatta a továbbiakban — a leg« határozottabban és legöszintébben a Szovjetunió küzd s a többi országoklem , a munkáspártok ágainkelleni leghatározottabban a dolgozók ellenségének. A szocialista pártok munkájáról szólva Wolff elvtársunk hangsúlyozta, hogy egyöntetűen tagnd a népek felszabadításáért, a békéért, a demokratikus erők cs vefogásáért és az általános életszínvonal emeléséért köz. nervek^ axaidt «zt s franci» asocialista kaxHatalmas tapsvihar és éljenzés közepette lépett a mikrofon elé Neumann József elvtársamk, pártszervezetünk alelnöke, a Szaktanács elnöke Beszédének kiindulópontjain két szocialista sarkigazságot választott, miszerint a világ sorsát gazdasági erők határozzák meg az, hogy az osztályokat, nem választják el az országhatárok. Ezeket a tényeket a két világháború lefolyásából vett példákkal támasztotta alá, majd rávilágított arra, hogy ezek a kérdések a béke megalkotásábottt is figyelemreméltóak. — A békeállapot — mondotta — nem tértel vissza olyan gyorsan, mint ahogy mindnyájan szeretnénk. A háború pusztítása nem kivételezett Európában, semmint sehol sem. A gazdasági életre kiható elpusztított javak hiányát mentett be ez utóbbi két év szérazsága, amely az országot sújtotta. E cégek figyelembevételével kell megértenünk a nehézségeket. A gazdasági nehézségek levezetéséről szólva Neumann elvtársunk rállaltatott arra, hogy a szabad gazdálkodás csupán a munkásságot elnyomó tőkecsoportok érdekeit szolgálná, míg a tervszerű kötöttgazdállódás a munkásság felszabadulásához vehet. Ezt a szempontot kell érvényesítenünk tehát a kormánylan llévő tagjainkon keresztül. Neumann elvtárs e szavainál a taggyűlés hosszasan éltette Radaceanu miniszter elvtársunkat és demokratikus kormányunkat. Az erzlátószervek átszervezése szükségének hangoztatsa után az árak és bérek káráéásáról szólott elvtársunk. Hangsúlyozta, hogy hathartósabban kell folytatnunk harcisukat a spekuláció ellen, mert a drágaság naprólnapra növekszik. Mindezaken túl azonban szükséges az, hogy az árakat és béreket « komptnytánye?,és mielőbb márt’hangba hsszák. Bénjfik — hangsúlyozta nem tűr * nek halasztást, hreumium elvtárs beszédét a szervezett etőről tanúskodó taggyülts iránti bizalom nyilvánitántival fejezte be. Az elősídók tetszésnyilivánításokkal megszakított beszédeinek végeztéi e taggyülölés általános lelkesedéssel az alábbi hu'£›rovati javaslatot fogadta el: (Cikkünk /0(·‚w;«wa a c-Ll *pl. a*- \ I i j l vívja a dolgozók életszii vonalának emelését * JJfMiisii&ttt kell it/, tok és bérek ^vettSttlyát