Erdély, 1947. január-június (4. évfolyam, 1-145. szám)

1947-01-16 / 12. szám

r*& Í?BDÉX\ 5947 Jan. ffi M 4 Ako» Kató eddi­g ismeretlen volt •cáros tmklKin, kinyi t!tn hangcer&t mié récén azonban máris Luk • r sikerűit toboroznia magának zene- ÜVíMte elő l.'k­rtnfiKb'-''. JSgyuttal mindjárt azt ími •üié't rá Rápf’hatunk, bogit r.i.egér­ie­melten: '.honfija í.réte­v skálája és különösen a piati-ak­­nin tisztán - s kellemese,­ cseng, n­algisága ellenért" figyele­m­re méltó technikai tudással r­v stousértékkel rende­lkezik, előadása fás­ítás, átélt és ma­gátólra­gadó. Természetesen, "vannaik kisebb hibái, így pé­ldááu­l nagyobb dominikai erővel megszólaltatott magas hangjai túlságosan éhnek, bizonyos azon­ban, hogy ezeket a­ hibákat fejlődése folya­­­nán sikerül majd levetkőznie és szép mű­vesei jövő vár reá. Különösen a mélyebb régiókban határozottan drámai színezetű m­­ennoszzopránja természetszerűen Azucena, 18’böl, Santuzza és Delila áriájában érv­­­ényesítketett leginkább teljes szépségében, de semmiben sem­ maradt el ezek mögött ij mű­soron szereplő Mozart-ária, valamint két­­régi mester, Stradella és Scarlatti egy-egy remekművű, dalénak finoman kidolgozott előadása sem. Külön meg kel említenünk 'Liszt ,fia, álmom mélye' című dalának csi­szolt és hangulatos tolmácsolását­­, míg a­­ p­öbb.. dal — elsősorban a Griego — a műsor J 'többi részéhez képest kevésbé sikerült. Kö­tőn csemegéje volt a műsornak Brediceanu A,Bade pentru« ochii tai‘­ című népies dala és méginkább egy ária Kodály „Székely fonó“-jából, melynek drámai erővel telített­­megszólalta­tása viharos tetszést váltott ki és hálás közönségből. A ram g­or­akísé­rete­t Rón­ai Antal szolgál­tatta a tőle megszokott biztos ízléssel, és pontossággal. (Jgy A SZÍNHÁZI IRODA KÖZLEMÉNYEI: Bárcay János egyik legsikeresebb darabját, 1í­ZELESÉG-et újítja fel színházunk pénte­ken este Lantos Béla rendezésében és Kre­­mpfer Mmnicival, Bara Margittal, Lantos Bélá­val, Fiára Jenővel a főszerepekben. Az elő­adás iránt­ városszerte élénk érdeklődés nyilvánul meg. A SZENTGYÖRGYI ÉTVAM AIXAW MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA s SZERDÁN, január 15-én, este 7 órakor:­­ A DENEVÉR. (ötödször. Kovács Kató­­ fellépésével. Sorozatszám 19.} CSÜTÖRTÖKÖN, január 16-án, este 7 óra-­­ kor: A DENEVÉR. (Hatodszor. Kovács K .. Kató fellépésével. Sorozatszám 20.)­­ PÉNTEKEN, január 17-én, este 7 órakor: FELESÉG. (Bákay János víg­játékának felújítása. Bemutatóbérlet 18. Sorozat* s­zám, 21.) A MAGYAR ZENE- ÉS Ú­j színművészet! főiskola.­­ HANGVERSENYED -­J JANUÁR 21-én, kedden este 7 órakor. Bar­­sók.művek IV. »Gyermeketemtf*» SSőtuUi: Szabó Géza. J­ANUÁR 25-én, szombaton este T­risikovits Miksa szerzői estje. $ ANUAR 28-án, kedden este T órakor.* Hal­mos György, Schubert zongoratestje. , Megemlékezést mond: Szeghő Júliát. A ■ hangversenyek színhelye: gy imázsi díszterme. (Mócok­ útjá­n szánt.) A ROMÁN NEMZETI SZÍNSÁV IS OPERA MŰSORA:­ SZERDÁN, január 15.én, este 7 órakor: ELADOTT MENYASSZONY. CSÜT­ÖRTÖKöN, január 16.án, est­e 7 óra­­kor: MÁSOK ASSZONYAI. PÉNTEKEN, január 17-én, este 7 órak­or: TRUBADUR. SZOMBATON, január 18-án, délután 8 órad­kor: VÍG ÖZVEGY. Este 7 órakor: ELVESZETT LEVÉL. VASÁRNAP, január 19-én, délután 3 óra­kor: KÁR ÉRTED, TÓNI. Este 7 órakor: TOSCA. ' T AZ ARDEALUL FILHARMÓNIAI TÁR­SASÁG HANGVERSENYEI. JANUÁR 16-án, csütörtökön este 8 órakor: ' V KA VARAHANGVERSENY a Diákház­­ kistermében. Műsor: Mozart: A­dfur kvin­tett, Krdály: Szonáta op. II, Brahms: es­moll trió. JANUÁR 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor: SZIMFONIKUS HANGVERSENY a Ro­mán Nemzeti Színházban: Műsor: Beetho­ven: VI. szimfónia (Pastorale), d:Albert: asz­­lóverseny (szólista: Mariannki Iarose­­vici), Wagner: Tristan és Izolda — elő­játék és Izolda szerelmi halála. Vezényel: Anatal Kisadji. Tánctanfolyam kezdődik diákoknáA január Magám 'tők, Áuáu­zfUS 23-á ea S& (volt Királyi utca A Szociáldemokrata Pik­ Nrt csoportja felhívja a gyárak és azt.meh összes nőbizalmiait, hogy a január *1)-án délután k órai kezdettel tartandó bizalmi gyálison megjelenni •*ive»he­ljt«nnek, A megjelenén kijelenő. A DOLGOZÓ NŐK­ SZÖVETSÉGÉNEK KÖZLEMÉNYE. Tagjaink tu­domására hozzák, hogy 1947 jaruu­ár 15-én, szerdán 17 órakor teljes ütést tar­tunk a Szociáldemokrata Párt helyiségében. Megjelenés kötelező, A bizott­ág. SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT NŐCSO­­PORTJA a közönség tudomására hozza, hogy a párt helyiségében román és orosz ■nyelvű tanfolyamot indít. A tanfolyamot hétfőn és pénteki a d. u. i órai kezdetűi rendezik. A nőcsoport felhívja az érdeklődők figyelmét a beiratkozásra. A tanfolyam ingyenes. , SZAKSZERVEZETI ÉLET, AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET Fogász-alosztálya január­­17-én, pénteken 18.30 órakor taggyűlést tart. Minden tag­­saját érdekében jelenjen meg. SZOBAFESTŐK, MÁZOSOK, CIMFES­­TŐ, KISIPAROSOK SZAKSZERVEZETE január­­22-én délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Kevés taglétszám esetén a közgyűlést ugyanezen a napon délután 4 órakor tartják meg, tekintet nélkül a tagok létszámára. Kérjük minden tag pontos meg­jelenését. Vezetőség. Száz egyetemi hallgató elszállásolását és ellátását vállalták a kolozsvári szállodások és étterem- tulajdonosok KOLOZSVÁR. Az egyetemi hallgatók el­látásának és elsporzsolásának kérdésében kedden délután, a hatóságok vezetői érte­kezletet­ tartottak a központi rendőrségen. Az értekezleten, amelyen Anca Titusz dr. alpolgármester elnökölt, a rendőrséget Cră­ciun Gheorghe kresztor és Pop Antoniu dr. kveszturai titkár, az Egyetemi Demokrata Arcvonalat Moldovan Vasile és I. Farchi egyetemi hallgatók, a szálloda-tulajdonoso­kat dr. Mil­a szakszervezeti elnök, a vendég­lősöket pedig I. Giurgiu képviselte. Az értekezlet megnyitása után az Egye­temi Demokrata Arcvonal képviselői beszá­moltak arról, hogy a Ferdinánd király ka­szárnyában az 1200 diák elszállásolására rendelkezésükre bocsájtott emeleti helyiségek használhatatlan állapotban vannak. A ter­meknek nincs padlójuk, az­ ajtók és ablakok hiányzanak, sok helyen becsorog a hólé. Kérik, hogy a kolozsvári szállodák szobái­nak 25 százalékát bocsássák a diákság ren­delkezésére. Három-négy diák jól megférne egy szállodai szobában, szállásukért első­­osztályú szállodákban tvavi­leg ezer­ lejt, másodosztályú szállodákban pedig 76 ezer lejt ajánlanak fel. A szállodatulajdonosok részéről dr. Miren hangsúlyozta azokat a gazdasági nehézsé­geket, amelyekkel a kolozsvári szállodá­ik­­ még az elmúlt év április hónapjá­ban megállapított alacsony szobaárak kö­vetkeztében — küzdenek s ezért 100 egye­temi hallgató, illetve diáklány elhelyezését vállalta. A szállodások javaslatához, ame­lyet a hatóságok képviselői méltányosnak tartottak és nyomban el is fogadtak, csat­lakozott az Étteremtulajdonosok Szakszer­vezete is, amely 100 szegény egyetemi hall­­gató részére díjmentesen teljes ellátást ajánlott fel. A­z Egyetemi Demokrata Arc­vonal képviselői kérték, hogy a díjmentesen ellátott 100 diákon kívül a kolozsvári ven­déglősök még 500 egyetemi hallgató részére biztosítsanak napi kétszeri étkezést, fejen­ként 8 ezer lej ellenében. I. Giurgiu, az Ét­terem­tulajdonosok Szakszervezetének elnöke elmondotta, hogy e kérdés elbírálása a Szak­szervezet tagjaira tartozik s így e tekintet­ben nem teh­et kötelező ígéretet. Az érte­kezlet a késő esti órákban ért véget. Dehát johh elismer ,m­indenet kérnek a városi szegánpelházának elsigorí liha KOLOZSVÁR. Nem sokan tudják, hogy a Budai Nagy Antal-utca végén, majdnem a t mmásfalvi határon, németországi példára és utasításra a vasgárdisták egykor ma­guknak várszerü „otthont” épitettek.. úgy tervezték ezek a megszédített fiatalemberek, hogyha majd átveszvk az „uralmat” , ebből a várból adják le parancsaikat. Csakhogy a forrófejű fiatalemberek számítása nem vált be. Mire az épület falait elkészítették, meg­szűnt a vasgárdista diktatúra s az épületet már a város saját költségén építtette fel. A vasgárdistáknak ebben a fészkében van a városi szegények otthona. Itt tolták el köz­költségen öreg napjaikat az elszegényedett városi polgárok, sokan közülük olyanok is, akik fiatal korukban arszlánjai, körülrajon­gott delnői voltak egykor kincses, most le­­szeg­ényedett városunknak; olyanok, akik emeletes házaknak, virágzó vállalatoknak voltak tulajdonosai s olyan elöregedett és elbetegedett kétkezi munkások is, akiket életük alkonyán nincsen ki istápoljon, el­tartson s akik ebben az azilumban várják, a nagy kaszást, hogy learassa Miét. A városi aggmenház lakói is érzik a há­ború szörnyű pusztításait. Az­­ életszínvo­naluk is visszaesett s szegények, akik ott­honuk falai közül sohasem lépnek ki, azt hiszik, hogy a falakon kívül arany az élet. Nem­ tudják, hogy a fasiszta terror romba­­döntötte kontinensünk jelentős részét, nem tudják, hogy ma az egész háború sújtotta Európa nem más, m­int nemzetközi szegé­­nyek­ hársa. Bizonyára ebben a hitben élnek s ez indította ölést arra, hogy vészjeleket küldjenek a városházára. Mint a hajótöröt­tek S. O. S. jel© olyan kétségbeejtő a sze­­gények háza igazgatójának a város tanácsá­hoz" intézett kérése. Rongyokban fekszenek ágyaikon, éheznek és fagyoskod­nak a beteg­ségtől legyengült halálra váró aggastyánok és matrónák — állítja többek között az át­irat. Nincs sem alsó, sem felsőruhájuk, s minthogy élelmezésükre csak napi egyezer lej van előirányozva, táplálékuk gyönge, kenyért nem kapnak s a puliszka is kevk.— fájuk sincs elég s ezért állandóan didereg­nek — folytatja tovább a siralmakat. Lazar Constantin polgármester elvtársrunk, ahogy az átiratot, megkapta, kiszállt az aggmenházba, hogy, az ottani állapotokról személyesen győződjen meg. A helyszíni szemle majdnem mindenben igazolta az agygmenház igazgatójának állításait. Tény az, hogy a város által eltartott szegények közül nem­ mindegyiknek van meleg felső­ruhája­, alsóruhája is csak kevésnek, gyön­gék és elviseltek az ágy­neműek, gyönge az élelmezés is, de már a lakószobák és a betegszobák elég melegek. 83 személy vám összesen az aggm­enházban, ezek közül 11 a szolgaszemélyzet, az öregek közül leg­több aránylag egészséges, 39 azonban be­teg. A szemlének eredményeképpen a pol­gármester intézkedett, hogy a lehetőségek szerint az öregek ellátását javítsák s fel­kérte a Vöröskeresztet, nyújtson segítséget ahhoz, hogy a város szegényeit alsóruhával, felsőruhával el lehessen látni s az ágy­­neműeket újakkal lehessen pótolni. Sajnos, a körülmények nem olyanok, hogy a város szegényeinek életszínvonalát jelen­tősen javítani lehetne. Nehéz a dolgozók élete s még nehezebb azoké, akik a köz ellátására vannak rászorulva. az erdélyi­ népi kárpát egyesü­let előadássorozatában január 16-án, csü­törtökön este 6 órakor Czírják Károly tart előadást a radnai havasokról, vetített ké­­pekkel Vendégeket szívesen látnak. COPÍTŐL b­oxisó! Holnap* caitorin­hon premier !­­ DEANNA DURBIN és SZŐKE SZAKÁLL Nagy amerikai magyar tárgyú zenés operettje a TAVASZI PARÁDÉ Ma9 szerdán utoljára ! VIKY HZ&RKLKZ'i őí ÍÁ.. KJ aDöíHVA › AL. Kolozsvár, Hz-1 uMfig-té/ 30, ‹­.hóv›.., Telefon 2 -4.’; Hivatal.».'» órán 8-—3-ig. Hirdetések leivé'.ein: délután ■›tg Apróhirdetén uzavahkint 500 1-1, legkisebb fürdetés 5.000 lej. Állást k‡" 8­ 000 lej. Szöveg Midet 6« (hírek között) wmvun­­kint 1.000 lej. Közgazdartjgl koelervériyek H2uva/ikirjt 1.200 lej. NyiiU-h izovoziksztt 2 000 lej. Koif-te: hirdet*'\ )-k négyzetcenti* méttr­enkint 800.--, 1 000 (z 1200.­— tej. Egyhónapi előfizetés: 1.000.— lej Utólagos fizetés esetén: 10.000.— lej CSEKKSZÁMLA: 40887. !Cégiratokat nem őriz meg és, nota ol válja a szerkesztőség. A dobozok egészsége Nagybritann­a volt a világ legelő­tt iparosított állama és ezért itt kerül­tek legelőbb napirendre a munkapi­­szony rendezéséből adódó kérdések. Már az ipari forradalom első éveiben a közvélemény követelte a dolgozó egészségének biztosítását s így id- ben az angol parlament törvényt szav nazott meg a­z inasok erkölcsi és egészségügyi védelméről". Az egészségvédelem biztosítására 1885. évben Anglia gyáraiba felügye­­lőket neveztek ki. A XIX. század so­­rán újabb és újabb törvények biz­to­­sitják a munkásság egészségügyi védelmét, hogy a haladás során a huszadik században az ipari életben teljesen új viszonyok alakuljanak ki. Az angliai érvényben lévő munka­­törvények a dolgozók egészségére ártalmas iparokban különleges óvó­­intézkedéseket léptetett életbe, amelyek minden szempontból figyelembe veszik a kérdés megoldásit. SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRAK 1917 január 11—17-ig: Dr. Cornu gyógyszer, tára, Szabadság-tér 34. „Hygea“ gyógyszer­tár, Széchenyi-tér 32. V. Sotr­opa gyógy­szer,­tára, Stefan cel Mare ivói( Hunyadi-tér) 1. ,,Victoria“ gyógyszertár, Horea-út 47. Dr. Elekes gyógyszertára, Mócok­ útja 210 sz. Egész éjjel szolgálatban: január 7—14.ig: V. Sotropo gyógyszertára, „Hygea“ gyógy­­szertára. Dr. Elekes gyógyszertára; január 15—17-ig: Dr. Goína gyógyszertáré, „Vik­toria“ gyógyszertár. SZABADEGYETEMI ELŐADÁSOK ÓRA-­ RENDJE: SZERDÁN, 1947 ajnuár 15-én d. u. fél 5—fél 6: Jordáky Lajos prof.: A szocializmus úttörői és klasszikusai öt új előadássorozatát kezdi. DÉLUTÁN 6—7: Bonis György prof.: A XX. század története c. előadássorozatának második előadását tartja a szabadegyetemi előadások keretében. Az előadások helye a Jog- és Közgazdaság­­tudományi Kar I. sz. tanterme­s emelet. A­ szabadegyetemi előadások látogatása díjtalan. sisakká f­alagos illetést f»eg­y Svéd korr­ány« Budapestről jelentik; Svédországból magtisztelőjelentés érkezett a magyar kormányhoz. A svéd állam­f­i magyar tudóst lát vendégül egy»kétévi tar­­tózkodásra, hogy a svéd tudományos inté­zeteket tanulmányozzák és kutató munkát folytassanak.­ A kultuszminisztériumba­­ most jelölik ki azokat a tudósokat, akik hamarosan elindu­lak Svédország felé. BE KELL FIZETNI A SAVANYÚSÁG ÉS KONZERVEK UTÁN JÁRÓ FORGAL­MI ADÓT. Az 1946 december 13.-i 458.661 sz. P. M. rendelet értelmében a savanyított ugorka, minden más savanyúság és konzerv­­nek elkészített zöldség, 13,95 százalékos forgal­mi adó (cifra de afacere) alá esik, a tényleges napi ár után számítva. Ezen for­galmi adót az összes vendéglők, kifőzdék, bodegák, stb. kötelesek leróni. Az esedékes adó lerovása egyszerű nyilatkozat alapján történik az említett cikkek áruba bocsátá­sát követő hó 10-ig, kivéve azon cikkeket, amelyeket konzervgyártói számlával vásá­rolnak. A Pénzügyigazgatóság tehát felkér minden vendéglőt, kifőzdét, bodegát, s­tb. hogy a január hóban áruba bocsájtott sava­nyúságok után február 10-ig fizessék be fenti forgalmi adót, úgy mintén az ezt meg­előző hónapokban eladott savanyúságok után is fenti időpontig le ke­ll rójják az adót. (Az adó lerovása a p. úgy, cifra afa­cere osztályán L emelet 18 sz. történik.) A­­ra»«Ea Nemsett­ü­nk fs temelte e kamatlábat« Parisból jelentik, hogy a francia Nemzeti Bank átlag egy-két száza­­lékkal emelte a kamatlábat. A kamatláb­emelés céla az, hogy az árleszállítási ten­denciát elősegítse. TSrSff orvosi fecskendőket javítok, veszek, újat készítek • BOER Str. I C. Fnmu Cvdf Ap»m~uh€n} 27 r^étr.

Next