Erdély, 1897 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1897-08-01 / 8-10. szám

Schande Mihály vasúti felügyelő, h. üzletvezető urat és kedves családját, kikkel a Fótifej-tetőre kirándulván a Bucsecs zordon szépségeiben gyönyörködtünk. Megkoronázta felejthetetlen emlékű kirándulásun­kat a Tömösi-szoroson tresszinán való lejövetelünk, a mely föltárta előttünk a vadregényes szoros fönséges panorámáját, melyet a természet villatelepekké prae­­destinált. Az oláhok már felfedezték ezt s Predeálo­n rohamosan épülnek a villák a kopár tetőn, pedig mennyivel szebb és bájosabb a Tömösi-szoros is Megér­­jük-e, hogy a nyaralni rendesen külföldre járó magyar közönség valahára ezt is felfedezze?­­ Két arczkép. Römer Gyula. — A­ K. V. brassói osztályának elnöke. — Mindig ro­kon­i érzéssel kisértük a Szász kárpát­egyesület tevé­keny brassói osztályának működését, mert láttuk, hogy ez az osztály való­ban hivatása magaslatán áll és meg tudja érteni az E. K. E. törekvését is, melylyel közeledni igyekszünk­­ mindenkihez, hogy békét és barátságot teremtsünk az országrészben lakó más ajkú honpolgárok között. Ezt a törekvésünket különösen Römer Gyula, ennek az osztálynak derék elnöke fogta fel helyesen és tá­mogatott minket lelkesen. Érdemesnek tartjuk e kiváló férfiú arczképét és életrajzát itt azzal a megjegyzéssel közölni, hogy az életrajz egyszersmint a S. K. V. brassói osztályának majdnem történetét is tartalmazza, íme az életrajz: Römer Gyula 1848. április 21-én Brassóban szü­letett; 1866. évben végezte szülővárosában az ev. gym­­náziumot és 1866—1870-ig Bécs, Jena, és Heidelberga főiskoláiban különösen természettudományokat tanul­mányozott. 1871-ben tanítói vizsgája alapján a bras­sói ev. alsó reáliskolánál mint természettudományi tanító RÖMER­­GYULA, alkalmaztatott. 1872, tehát 25 év óta hasonló minőségben az evang. polgári leányiskolánál szolgál és egyidejűleg osztály tanítója az ezen intézettel kapcsolatos könyv­­vezetési tanfolyamnak, valamint természettudományi tanítója a gyermekkertésznő képző intézetnek. Irodal­­milag különösen a botanika és turistaság terén mű­ködött tevékenyen. A Siebenbürgischer Karpathen­verein évkönyvének 17 évfolyamában tollából 21 kisebb­­nagyobb dolgozat jelent meg. A Siebenbürgischer Kar­pathenverein 1880. évi november 28-án Nagy-Szebenben Wolff Károly dr. által megalakíttatván, a nehány évig brassóban fennállott Siebenbürgischer Alpenverein fel­oszlott és ennek tagjai az 1881. évi április 2-án 26 tag­gal szervezett Siebenb. Karpathenverein brassói osztá­lyába léptek be. Osztály­elnökül Römer Gyulát válasz­tották meg, ki e szerint a S. K. V. brassói osztályát most már 17 év óta vezeti. Ezen idő alatt a tagok szá­ma majdnem megtízszeresedett, mivel 1896. év végével 851-et tett ki. Az ő vezetésével a brassói osztály híven szolgálta a Siebenb. Karpathenverein czélját, hogy Er­dély szép felföldjét megismertesse s az idegen turistáknak megnyissa és látogatásukra érdemessé tegye. E téren korlátolt eszközei daczára figyelemre méltó alkotásokat hozott létre. 1881 -ben a Nagy- Királykőn, 1882-ben a Ma­láj esti völgyben a­ Bucsecsen menedék­kunyhót, 1883-ban a Keresztényhavason (Schuller) menedékházat, 1885-ben a Nagy-Kőhavas­on menedékkunyhót, 1888-ban a Bucsecs legmagasabb pontján, az Omá­n kőkunyhót és végül 1896-ban a Nagy-Királykőn a második menedékkuny­­hót építette az osztály, miután az első ízben épült kunyhó itt 15 évi fennállása után 1896 évi január havában le­égett volt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Schullerház kétszer bővíttetett ki, a brassói osztály eddig 6000 frtnál többet fordított menedékkunyhókra. 1898. évben is építene menedékkunyhót, még pedig a Bucsecsen, mivel az ott fennállott — ez év augusztus havában — sajnos leégett. Útépítések és útjelölések nevezetesen a Schulleren eszközöltettek. Itt 5 új út készíttetett, a fontosabb utak megjelöltettek és táblákkal láttattak el. Az osztály kez­deményezésével és támogatásával kigyó-út készült a fekete halomi hegyen, hidat épített a Heldenburghoz és ugyanitt a sziklákba lépcsők vágattak s meg­jelöltettek az inkább használt fel és lejárók a Nagy- Kőhavasra és úgy a Bucsecsen, mint a Nagy-Királykő nyugati oldalán útjelzések készítettek. A Schuller terü­letén a forrásokat ismételten megtisztították és táblákkal ellátták, és a Schuller házhoz egy hosszabb vízvezeték készült. A vezetők ügyét rendszeresítették és az osz­tály szolgálatában jelenleg 10 vezető áll, kik közül töb­bet, nevezetesen Stem­ke Juont és Simon Andrást meg­bízhatóságukért megjutalmazták. A menek­­­dékkunyhók közt a Schullerház van leg­­f­­e­l­­jobban berendezve. Itt 5 külön szoba, egy női szoba és egy turista-szoba áll rendelkezésre. Mindezen he­lyiségeket aczélrugós matra­­czokkal és szőrtakarókkal fvjve látták el. Van továbbá a Schullerházban szobatávir­ i­­dai vezeték, házi gyógy­szertár, kő és május október 1

Next