Erdély, 1908 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1908-09-01 / 9-10. szám
sünk ideje alatt tíz különlenyomaton kívül megjelent az „Erdélyében 462 kisebb-nagyobb cikkely, továbbá 241 kép, 3 színes műlap és 2 térképmelléklet. Az „Erdély“ 17 évfolyamában eddig megjelent összesen 2233 közlemény és 713 illusztráció. Az illusztrációk és a közlemények változatosságán kívül gondolkodásunk egyik fő tárgya volt, hogy a hazai és külföldi turistavilágban és az időszaki sajtó terén az „Erdélyét megismerjék és ismertessék. ” Az évente 100 ezernél több példányban megjelenő „Der Tourist“ (Majna- Frankfurt) s a „Revue Mensuelle du Touring Club de France“ (Paris) című legelterjedtebb szakfolyóiratokkal élükön, külföldi laptársainkkal szívélyes viszonyt tartottunk fenn. — Büszkeségünkre szolgál, hogy alig jelent meg olyan füzetünk, melyből legalább egy-két cikkelyt legelső hírlapjaink is át ne vettek volna. Az így átvett közlemények száma, amenynyiben figyelemmel kisérhettük 109-re megy. — Köszönet e figyelemért a sajtó munkásainak! És most itt e búcsúszavunk legyen egyúttal az őszinte hála szava is mindazokhoz, akik netán szerény sikereinknek örvendettek, esetleges tévedéseink iránt elnézők voltak s különösen akik jóindulatukkal és szellemi támogatásukkal nekünk a felelősség terhét csekély anyagi eszközeink mellett is megkönnyítették. Terray István alapítványa. Több mint 10 éve, hogy tagul jelentkezett az Erdélyi Kárpát-Egyesületbe egy nemeslelküségénél csak szerénységében nagyobb egyén, légrádi Terray István Rimaszombatról, kivel iglói testvéregyesületünk 1897/8. évi kirándulásain ismerkedtünk meg. — 1903-ban az orvosok és természettudósok kolozsvári vándorgyűlése alkalmából gyakran fölkereste irodánkat, elismeréssel tapasztalta ott az idegenforgalom okozta élénkséget és múzeumunk látogatottságát. Mint a régészet barátja, folyó év nyarán múzeumi tanfolyamot hallgatott Kolozsvárt, hiszen a rimaszombati múzeum létrejötte és támogatása körül Terray István érdemei köztudomásúak. Az E. K. E. vezetősége előtt diskrécióval őrizett nyílt titok volt régen, hogy Terray egyesületünknél nagyobb alapítványt óhajt tenni. Végre Gyergyószentmiklóson tartott 1. évi közgyűlésünk alkalmával személyesen adta át az elnökségnek az Alapítólevelet, azzal a kikötéssel, hogy az ott még ne hozassék nyilvánosságra. Egyidejűleg postán érkezett meg a Pesti magyar keresk. banknak egy ezer korona névértékű, de jóval többet érő részvénye, mely értékpapír az Alapítólevél értelmében fele részben a Magyarországi Kárpát- Egyesületet Iglón, fele részben pedig az E. K. E.-t Kolozsvárt illeti. — Miután a nagy természetbarát arcképét és életrajzi adatait ezúttal még nem áll módunkban közzétenni, csak hálás szívvel adunk hírt erről a nemes és hazafias elhatározásról, mely hosszú éveken át érlelődve,József kir. herceg és a Czárán-örökösök alapítványai mellett nagyságra nézve harmadiknak sorakozik az E. K. E. történetében. — Üdvözöljük tehát Terray Istvánt úgy is mint régi hívünket s úgy is mint az E. K. E. új örökös tagját. A Meszes-szoros megnyitása a közforgalomnak. A Meszes-hegyen át Kraszna érintésével Csúcsáról Szilágysomlyón vezetendő vasút a megvalósulás stádiumába kezd lépni a keresk. miniszter julius hó 29-én kelt rendeletével, mely így szól: „A m. kir. államvasutak Nagyvárad kolozsvári vonalából, Csúcsa állomástól mintegy 4 kilométerre, Feketetó község mellett fekvő 40. számú pályaőrház közelében leendő