Erdély, 1908 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1908-09-01 / 9-10. szám

sünk ideje alatt tíz különlenyomaton kívül megjelent az „Erdélyében 462 kisebb-nagyobb cikkely, továbbá 241 kép, 3 színes műlap és 2 tér­képmelléklet. Az „Erdély“ 17 évfo­lyamában eddig megjelent összesen 2233 közlemény és 713 illusztráció. Az illusztrációk és a közlemények változatosságán kívül gondolkodá­sunk egyik fő tárgya volt, hogy a hazai és külföldi turistavilágban és az időszaki sajtó terén az „Erdélyét megismerjék és ismertessék. ” Az évente 100 ezernél több példányban megjelenő „Der Tourist“ (Majna- Frankfurt) s a „Revue Mensuelle du Touring Club de France“ (Paris) című legelterjedtebb szakfolyóiratok­kal élükön, külföldi laptársainkkal szívélyes viszonyt tartottunk fenn. — Büszkeségünkre szolgál, hogy alig jelent meg olyan füzetünk, melyből legalább egy-két cikkelyt legelső hírlapjaink is át ne vettek volna. Az így átvett közlemények száma, ameny­­nyiben figyelemmel kisérhettük 109-re megy. — Köszönet e figyelemért a sajtó munkásainak! És most itt e búcsúszavunk legyen egyúttal az őszinte hála szava is mindazokhoz, akik netán szerény sikereinknek ör­vendettek, esetleges tévedéseink iránt elnézők voltak s különösen akik jó­indulatukkal és szellemi támogatá­sukkal nekünk a felelősség terhét csekély anyagi eszközeink mellett is megkönnyítették. Terray István alapítványa. Több mint 10 éve, hogy tagul jelentkezett az Erdélyi Kárpát-Egyesületbe egy nemeslelküségénél csak szerénységé­ben nagyobb egyén, légrádi Terray István Rimaszombatról, kivel iglói testvéregyesületünk 1897/8. évi ki­rándulásain ismerkedtünk meg. — 1903-ban az orvosok és természet­­tudósok kolozsvári vándorgyűlése alkalmából gyakran fölkereste iro­dánkat, elismeréssel tapasztalta ott az idegenforgalom okozta élénkséget és múzeumunk látogatottságát. Mint a régészet barátja, folyó év nyarán múzeumi tanfolyamot hall­gatott Kolozsvárt, hiszen a rima­­szombati múzeum létrejötte és támo­gatása körül Terray István érdemei köztudomásúak. Az E. K. E. vezetősége előtt dis­­krécióval őrizett nyílt titok volt ré­gen, hogy Terray egyesületünknél nagyobb alapítványt óhajt tenni. Végre Gyergyószentmiklóson tartott 1. évi közgyűlésünk alkalmával sze­mélyesen adta át az elnökségnek az Alapítólevelet, azzal a kikötéssel, hogy az ott még ne hozassék nyil­vánosságra. Egyidejűleg postán ér­kezett meg a Pesti magyar keresk. banknak egy ezer korona névértékű, de jóval többet érő részvénye, mely értékpapír az Alapítólevél értelmében fele részben a Magyarországi Kárpát- Egyesületet Iglón, fele részben pedig az E. K. E.-t Kolozsvárt illeti. — Miután a nagy természetbarát arc­képét és életrajzi adatait ezúttal még nem áll módunkban közzétenni, csak hálás szívvel adunk hírt erről a ne­mes és hazafias elhatározásról, mely hosszú éveken át érlelődve,­­József kir. herceg és a Czárán-örökösök alapítványai mellett nagyságra nézve harmadiknak sorakozik az E. K. E. történetében. — Üdvözöljük tehát Terray Istvánt úgy is mint régi hí­vünket s úgy is mint az E. K. E. új örökös tagját. A Meszes-szoros megnyitása a közforgalomnak. A Meszes-hegyen át Kraszna érintésével Csúcsáról Szilágysomlyón vezetendő vasút a megvalósulás stádiumába kezd lépni a keresk. miniszter julius hó 29-én kelt rendeletével, mely így szól: „A m. kir. államvasutak Nagy­várad­ kolozsvári vonalából, Csúcsa állomástól mintegy 4 kilométerre, Feketetó község mellett fekvő 40. számú pályaőrház közelében leendő

Next