Erdélyi Futár, 1939 (13. évfolyam, 1-7. szám)

1939-01-01 / 1. szám

IS­ riumot létesített. Vallás és fajkülönbség nélkül 40.000 szembeteget kezelt és 1500 szü­rkehályog-operációt hajtott végre. Grosz Frigyes dr. szintén áttért. Fia Grosz Gaj­os dr. 1878-ban csatári elenével megkapta a nemességet. Felesége Gottesmann Emma. Grosz Frigyes dr. leánya Judith dr. Grosz Albert (1819—1901) felesége lett. Ebből a házasságból származik Grosz Emil dr. (sz. 1865) a hírneves budapesti or­vosprofesszor, aki szintén áttért. Grosz Frigyes dr. másik leányának, Máriának férje Wertheimstein Alfréd volt, ebből a házasságból származik Wertheimstein Rózsika, akinek férje a londoni Char­les Rotschild. Egy másik híres orvos-család a szentlőrinci Lieberm­annn család ismert tagja Liebermann Leó dr. (1852—1926) 1881-ben kitért és keresztény katona-családból nősült. Egyik fia Leó budapesti szemorvos, másik fia Pál egyetemi docens az Er­langend egyetemen, harmadik fia Tódor a váci róm. kath. Hittudományi Főiskolán tanár. (!) A harmadik orvos-familia alapítója, Hasenfeld Hermann orvos, 1848-ban hit­községi elöljáró volt Pesten. Testvére Hasenfeld Arnold szintén orvos volt. Ennek unokája Hasenfeld Artur dr. (sz. 1870) c. rk. egyetemi tanár kikeresztelkedett, fe­lesége baranyavári Ullmann Sarolta. Báró Nikolics Fedor (1837—1903) belső titkos tanácsos felesége Hirsch Wil­­helmina (1848—1870) zsidó volt. Házasságukból születtek: Nikolics Johanna báró­nő (férje Duka Géza báró) Nikolics Fedor báró, Nikolics Erzsébet bárónő, (akinek első férje gróf Hardegg Jenő volt) és Nikolics Mihályka bárónő (férje Ludvig von Wich). Conrad Ottó kolozsvári alapítványa Conrad Ottó, a Pesti Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója szintén zsidó származású. Atyja, Conrád Frigyes már korábban a református hitre tért át. Con­­rád Ottó mint már született református néhány év előtt a­­katholikus hitre tért át és élénk összeköttetést tart fenn katholikus főpapi körö­kkel. (Conrád Ottó jámborságára vet fényt, hogy a kolozsvári zsidó kórház céljaira alapítványt tett és ott mondják el édesatyja­ halála napján a kadist!) A modern cionizmus megalapítója Herzl Tivadar (1860—1894) érdekes múltú családból származott. Egyik őse Löbl spanyol zsidó volt, az inkvizíció nyomása alatt kersztény lett és szerzetes rendbe lépett be, majd Törökországba menekült és visz­­szatért ősei hitéhez. Herzl Tivadar vetette fel Bécsben a palesztinai zsidó állam létesítésének tervét. Herzl unokaöccse Heltai Jenő a hírneves író, a francia becsü­letrend tulajdonosa, csak nemrég tért ki a róm. kat. hitre. Áttért család a botfai Hűvös család is. Előbb Hirschelnek hívták őket. Hűvös József udvari tanácsos, a budapesti földalatti vasút alapítója botfai elenével ma­gyar nemességet kapott. A Hatvány bárók A báró Hatvany család legtöbb tagja­­kitért. A családot előbb Deutsch-nak hív­ták. Őse Deutsch Ignác Aradon született 1803-ban. Fiai Hatvanban földbirtokosok, 1879-ben megkapták a magyar nemességet. Unokái 1897-ben engedélyt kaptak a Hatvany-Deutsch kettős családi név viselésére, 1909-ben pedig a bárói rangra emel­tették. Később a Deutsch nevet is elhagyták és csak a Hatvány nevet viselik. A család ismertebb tagjai mostanában: Hatvany Lajos báró író, Hatvány Lili bárónő, írónő. Hatvany Pál báró a temesvári gyapjúipar rt. határokon túl ismert főrészvé­nyese és vezérigazgatója. Fivére a csak nemrég tragikus hirtelenséggel meghalt Hatvany Péter báró, a sárvári cukorgyár tulajdonosa halála utolsó óráiban vissza­tért ősei zsidóhi­tére. Báró Hatvany Ferenc Lukács László volt miniszterelnök leá­nyát, Lukács Luciát vette feleségül.

Next