Hazai Híradó, 1827. december - 1828. június (1-52. szám)

1828-03-26 / 26. szám

felői a’ Pontus­ Euxinus’ mesjeleit meg­népesítették; még­se tudtak ők, soha, az Apus’ partján túl kiköltözni. Más rész­ről, a’ számtalan betsapások, mellyel későbben sokféle hódoltatást­ szomjazó Iladak ( nemzetiség - törsökök), neveze­tesen a’ Slavok által a’ közép időszak­ban, és az Albanusok által, Epirusba té­tettek, teljességgel nem mehettek rá, hogy a’ görög Hadat, ennek a’ nyelvét és az ő’ tulajdonos természettjeket kiirtsák, sőt inkább, ott maradt ez a’Had, minémű­­­ségére­ nézve, a’ többi felett virágozva. Annyira győzedelmeskedett a’ hely’ szer­­keztetésének minéműsége, az idő’ és tör­ténetek’ hatalmán. Ugyanezt lehet most a’ természeti határszélekről is állítani, mellyel Macedóniát és Thessaliát elhasít­ják. Az elsőt ezen két tartomány köz­­zül, jobbára Mirousok vagy Bulgarok lakják, kik oda sok száz esztendők előtt telepedtek; mikor ellenben Thessaliában ezt a’ sok heterogeneum elementumot (zagyva ereditet ) nem találni, mely magát földrajza fekvése által, idők’ foly­­tával, tisztábban meg tudta tartani. Ma­gok a’ Törökök sem igen betsűllik eze­ket a’ nem igen muselmannos tartomá­nyokat tud a’ Vardaron. V­alóban, az Albanusok és más oda telepedett Maho­­medanusok is, kü­lömböző nyelvek és vé­lekedéssel által, szembetűnőképpen kü­­lömböznek. Ebből világos, hogy ez a’ határszél, már a’ régi időkben, az úgy­nevezett Görögországnak igazi határszéle volt; és hogy az még ma is, az újj Gö­rögország’ határ’líneáját teszi. Elkerüli az a línea egyszersmind, a’ maga’ egye­­nességével a’ girbegurdaságot, melyhez szükségesképpen kellene folyamodni, ha amazt követni nem akarnák, és a’ mely, több hibái mellett, a’határlíneát nagyon meg is hosszabbítaná. — Talán azzal a­­karna valaki elő­ állani, hogy az a’ ha­társzél, némely apró tzikkeket kerítene a’ szabad Görögországhoz, mellyeknek lakosai össze dugott kézzel szemlélték a’ történeteket. De vannak ollyan részek is, mellyek kézzel-lábbal dolgoztak a’ Tö­rökök ellen, és nintsenek a’ javallott határon, mint már Naparta, a’ sziget­forma Capandra , Madena , Choria ’sat. A’ karikás kiszabás’, az arondirozás’szük­ségessége, kimenti és megkívánja, még a' jóltévő rendszabását is. A’ szükségesség* jussát ebben is tsak a’ versengő Felek* és pártfogó Hatalmak’ hasznára vennék munkába: mert, egy veszedelmes köny­­nyüség, a’ szomszéd Státus’ határszéle* által­ rontására, vagy elébb vagy utóbb, háborút okozna ezen Felek között, *s az által, a’Pártfogókat újjabb közbenjárásra kénszerítené; a’ mi pedig nekik, sok te­kintetben terhes lehetne. — Egyéberánt, a’ Biztosság nem akar az által követelé­seket formálni, hanem javallatot teszen, melyről úgy vélekedik, hogy az, a’ kor­­bátorságon, és még az igasságon is fek­szik. Az Adó, mellyet a’­­ Hatalom, böltsessége szerént meghatározott, és a’ melynek lefizetését a’ Görögök magokra vállaják, hadd legyen tsak kárpótlás a­­zon által­­ engedésekért, a’ miket nekik a’ Porta tenne. Pest, febr. 15. — A’ legközelebb múlt Országgyűlésen készült 11-edik tör­­vény-szikkely’ értelme szerént, mely a’ magyar’ Akadémia felállításáról szól!, O ts. k. Fő-Hzgsége, Országunk’ Palatí­nusa, egy Biztosságot rendelt Pestre, már­­tzius’ 11-edikére, minden törvényes hit­vallású tudós Hazafiakból, mely az O­ ts. k. Fő-Hzgsége’ fő-fel­ügy­elése alatt, az említett Akadémia’ minéműségét, elren­­deltetéseit és statútumait (intézeteit.) elké­szítse , hogy ezeket O-Fő-Hzgsége, az említett törvénytzikkely’ értelme szerént, Magyarország

Next