Hazai Híradó, 1827. december - 1828. június (1-52. szám)

1828-05-28 / 44. szám

kigúnyoltatnak, ha közhe­lyeken megje­lennek. A’ mai Híradó-levél, a’ poli­­t­ia’ Fő-fel vigyázój­a’ elbotsáttatását ad­ja tudtunkra, azt mondják, azért, mi­vel’ nem akart az absolutistáktól na ki kijelölt minden embereket elfogatni. — He­lyébe Jose Barata következett, kiről az a’ hír, hogy gyenge ember. — Azon hírt hurtzolják hogy Brasiliában ollyan eggyes fellázzadások űtötték­ ki magokat, mellyek ara indíthatnák D. Pedrot, hogy visz­­sza­ térjen Európába. A’ frantzia kö­vetet, Durand Urat, minden nap’ vár­ják- beszéllik azt is, hogy egy nagy fran­tzia fregatté száll­ be a’ Tajóba. Lissabon, ápr. 19. — A’ hónap’ 16-odikán Madridból ide jött Kurír, a’ spanyol Követnek és a’ frantzia Geschäfts­­trägernek­ (Követhelytartónak) hivatali tudósításokat hozott, mely most az egész lissaboni világ’ múlattságának tárgya. Vit­­edik Ferdinánd’ meghatározott nyilat­­koztatását hozta volna a’ portugalli i­­gazgatónak, hogy, mintha már a’ Király kész volna, ha amaz magát Királynak kihirdetné, élet azon characterben nem tsak meg nem esmerni, hanem neki a­­zonnal hadat fizenni. De ez az utolsó, egy­ kisség kéttséges. Az absolutisták, még is csak nem tudnak nyugodni, te­­szik-veszik a’ júliusi mozgás’ érvével a’ Tiszteket ’s Tisztviselőket, ide-amoda, a’ világ’ végire küldik —­ promoventur, ut amoveantur — ha éppen fogságra nem akarják tenni; ámbár a­ dolog általjában , kezd más útra indúlni. A’ királyi fa­milia külön lakásra vált egymástól, bi­zonyos hellyes indító okokból. Coliabrában és sok más városban, Királlyá kikiáltották D. Miguelt; de Lis­­sabonban még nem. Máj. 10-edidén ér­kezett ez a’ tudósítás Párisba, telegraph által, Bayonn­eből Lissabon, ápr. 25. —Ápr. 19-edikén, a’ St. Roch’ templomában, a’ Prédikátor, keserves szél­rásokat botsát­ott­­ki a’ száján a’ D. Pedro’ intézetei ellen. Azon este, fel ’s alá járkált, valami 50 emberből álló tsorda, újj Óbesterek’ és Tisztek’ vezérsége alatt, a’ városban, illyen kiáltások mellett: Élljen D. Mi­guel a’ határtalan Király, élljen Chaves Marquis; halál a’ Konstitutziónak, ha­lál a’ Pedroistáknak. A’ ki­ nem vilá­gosított ablakokat beverték. Elréműlt minden jó lélek. De ezen pénzen vett bűnösökre, nem halgatott a’ nép. Ma, ismét ollyan innepet tart egy más re­gement, egy más templomban. Az a­­postolikus Journalok dühös beszédeket hordanak elő D. Pedro és a’ konstitu­­tzió ellen, mellyet a’ Censura, és így, az országlószék is helybe-hagy. Hihető, közel járunk minden­ efféle intselkedé­­sek’ kifej­lőd­zéséhez, nem is húzhatt­­a az már messze. Minden kereskedés veszte­gel. Ma­ délben emlegetik, hogy minden­féle anglus erő eltakarodik. Spanyolország Madrid, ápr. 24. — Egynéhány nap­ ó­ta számos tolvajokat akasztottak itt fel. Talpon fog állani az akasztófa, mert még többeket is akasztanak­ fel, és annak minden kerülőbeli felállítása 8 piasterbe kerül. Egy királyi régi végzést, ismét szokásba vettek, hogy, min­den tolvajt, a’ ki 5 Reált lop, nyomon felakasztják: eddig, 20 reál volt a’ mi­nimum. Spanyolország, már most minden­felől adóssává teszi Frantziaországot: a* 2 Florida’által­ engedéséről, mellyet Na­poleon engedett által az eggyesűlt Státu­soknak (Jackson Gen. alatt), 75 milliót követel Spanyolország. Azért is fizetést kíván, hogy a’ frantzia­ királyi famíliára a kivándorlássok alatt, valamit költött.

Next