Hazai Híradó, 1827. december - 1828. június (1-52. szám)

1828-01-16 / 6. szám

tudósítások, tsak pompázásokról és ki­vi­lágosi­tásokról beszél­jenek. A’ Király az eddig volt számtalan titulussaihoz, hoz­zá ragasztotta még a’ barcelona, anya­­templom’ Kanonokságot is. A’ hónap’ 5- ödikén foglalta­ el, az itteni Híradó sze­réin, ezen Kánonokságot, és tette­ le a’ szokott hitet az evangyéliomra. Mind­járt ezen tzeremónia után, megkűldöt­­te a’ Káptalan az újj Kánonoknak ezen Hivatal’ 6 esztendei jövedelmét, mindegy 40.000 frankot. — A’ madridi Municipa­­litás’ meghatározása szerént, ezt a’ fő­várost pára-világgal fogják a’ jövő ta­vasszal kivilágosítani.—Osalia Gróf föly­­tattja Londonban az alkudozást az ame­­rikai Köz­társaságok’ megesmerése i­­ránt. — Bizonnyal erőssítik már most, hogy mártzius’ első napján kitakarodná­nak a’ frantziák Cadizból, ő kath. Ege’ különös kívánságára. Ki is van már 4 spanyol regement rendelve a’ frantzia katonaság hellyett, várvédül. Quesada Gén. lessz a’ Fő-vezérjek. A’ 5 baski tartomány’ küldöttjei 6 millió reált visz­nek ajándékban, a’ már adott negye­dikhez, a’ Királynak Barcelonába. Nagybritannia Egy gu­a­tini alai levélben, sept e­l­ső napjáról, e’ van. ”A’ belső hábo­rúnak, vége. A’ Köz­társaság’ Gyűlését haladék nélkül össze fogják hívatni, és az országrószék meghatározta, hogy füg­getlenségünk’ kinyilatkoztatásának in­­nep-napját, annak emlékezete’ örökö­­sítésére rendelt emlékek’ felszentelése által ditsőíttsük. Buenos­ ayresi kereskedő-levelek e­­rőssítik, hogy a’ Brasiliával való békes­ségnek fő­ akadálya abban áll, hogy a’ törvényszerző Gyűlésnek egy gazdag ré­­sze nagy hasznot veszen a’ hajófogdosásból. A’ gibraltari Híradó, nov. 29-ediké­­ről jelenti, hogy az algieri Dey és Fran­tziaország közt álló szivódás* bará­tságos végbe­szakasztását rövid időn lehet re­ményleni. Első feltétel sine qua non, az algieri zászló­ alatt elragadozott fran­tzia hajók’ vissza­adása. A’ Dey, nem egésszen vonogatná magát ettől, hanem, azt mondotta volna, neki nincs hatal­mában, hogy alattvalóinak parantsolja, prédáinak vissza­adását, és, ha keményen fogná azokat, igen veszedelmes békéte­­lenséget támasztana, minthogy azon em­berek, kik afféle fogdosókat készíttettek­­fel, igen gazdagok, és nagy behatásaok van Algier’ népségére. A’ Dey, még any­­nyira elmerül a’ megváltásban, fogy, úgy­mond, az által saját személyje is vesze­delemben foroghatna. Alkalmasint nem marad ’fiát neki semmi közlő út, hanem hogy saját vagyonából fizesse­ le a’ kár­pótlást, de, minden esetre vonogattja magát makatson, az ollyan elfogott ha­­­jók’ váltságát letenni, a’ mellyeket más nemzetek’ fogdosói, algieri zászló­ alatt fogdostak f­el. Azt állíttja, hogy az ő alattvalói tsak 6 hajót vittek­ be az al­gieri kikötőkbe, ezeket megfizeti, de i­­gazságtalanság volna, hogy alattvalóival ollyat fizettessen­ meg, a’ miből semmi hasznot nem vettek. London, dée. 19. — Portugallból békés tudósítások érkeznek annyiból, hogy az igazgató hívén az östse’ állítá­sainak, lassanként vissza-megyen a’kon­­stitutziós módhoz, és, nem tsak a’ töm­­letzbe hányt barátijait az újj országló­­módnak botsájtja szabadon, hanem iga­zi rendet is szab, annak ellenségeit za­bolán tartani. Még Spanyolország is mér­­séklettebb hajlandósággal láttatik visel­tetni Portugalliához, és a’lázzasztók’ el­küldése által a’ határszélről, megmutat­ja azt, hogy legalább most, nem akarja hogy oda becsapjanak; és, minthogy ez azon pillantatban és, mikor éppen a’ 46

Next