Hazai Híradó, 1827. december - 1828. június (1-52. szám)

1828-01-26 / 9. szám

V Departementben, egy lithographiát, mely az ő’ fiját illető valami álmot képzeltet, a’ törvényszék elébe adtak. Az egyiptom­i ifjak, kik Toulonban a’ hajó-építést tanulnák, egy ujj rende­­lésnél­ fogva, nem botsáttatnak többé az arsenálba (a’ hajó-építő-műhelybe ). Pa­risba ismét sok egyiptomi ifjú érkezett, nevelés végett. A’ Quo ti dien­ne, a’ Moniteur­­nek egy czikkelyére, dec. 25-ödikéről, a’ keleti Iigyek-hajókról, így szólt: ”Az Ellenkezés, nem ollyan gyanúk ellen tá­­madt­ fel, mellyek magokban, míg a’ tett­dolgokról semmit­ sem tudhatni, nem ok­talanok , hanem azon tsalhatatlan han­gon indúlt­ meg, a’ mellyel a’ Moniteur mindent úgy hirdetett­ ki, mint végbe­mentet, és különösen a’ következtetések ellen, melleket a’ Ministérium azokból, az Ellenkezésre magára­ nézve húzni a­­kart. Mi, tsak vigyázást kívántunk töb­bet az efféle dolgok közűl; hogy az or­­szágrószék, a’ dolgoknak valami bizonyos rendire ne támaszkodjon, mellyeket a’ következés ízibe megtzáfol; különösen kívánójuk pedig azt, hogy szüntelem­ el­len­ mondásokkal, ne veszesse­ el a’ nem­zetek’ bizodalmát. E’ volt a’ mi’ tzik­­keljünk’ végtárgya. A’ hivatali Híradó azt mondja nekünk az ő’ utolsó állítása’ mentegetésére, hogy az ollyan alkudo­zásoknál és alkudozóknál, készen kell lenni az embernek számtalan változan­­dóságokra. Hát, tsak tegnap­ ólta esmé­­ri a’ Moniteur a’ Törököket ? Minek é­­nekli a’ győzedelmet, míg még az alku­dozásnak vége nints.? Ha változásokat lát abban, miért ítél ’hát úgy, mintha több ollyan nem volna ? De, azt mond­ja a’ Moniteur: feltévén, hogy a’ Kö­vetek elmentek volna; hogy fekszik eb­ben oka a’ háborúnak ’sat. ”Ez, igen különös ítélet­tétel. Ha a’ Porta nem akar rá­ állani, úgy a’ Követeknek el kell menni, hanem, semmi más módot nem keresnek a’ Díván’ megnyerésére, vala­­míg az maga, szabad tettzése szerént, a’ három Hatalom’ kívánságainak eleget nem akar tenni. Meg kell vallani, hogy ez, egy megmérhetetlen következés. Betsű­­let a’ Diplomatiának, mely azt feltalál­ta. Most már, tsak az a’ kérdés: meg­­elégszik-e azzal Muszkaország.? — Azt kérdik — hol van a’ versengést érdeklő bírtok? A’ háborúnak, nem volt bírtok a’ végtárgya, hanem, Görögország’ füg­getlensége, fia már ezt nem­ lehet Ön­ként megnyerni a’ Dívántól, közbenjá­rás által; hát, nem kell-e őtet valami módon ára kénszeríteni ? Váljon végre­hajtás nélkül hagyná-e Muszkaország a’ júl. 6-odikai kötést, melynek eredeti kez­dője vélt. A’ Moniteur­­azt mondja: tsak a’ vérontásnak akarnak véget­ vetni, a’ fegyverszünet, tselekedetkéj,ipen, állani fog; a’ viaskodás , viaskodók’ nemléte miatt, félbeszakad ’sat. De ’hát, esmé­­ri-e ezen Moniteur-tzikkely’ írója a tö­rök és görög erő’ ellenkező fekvéseit ? Elégné a’ török­ segedelmeket elrekesz­­teni, hogy a’ Görögöknek győzedelmet szerezzenek. Külömben, az it nem tsak a’ tenger vélt, mely az ottoman­ni erő­nek szabadon szolgált. Mórea, a’ Na­gyúr’ státussaihoz van ragadva, és, ez nem el­ső, hogy a’ muselman-katonaság Konsza­­polyból, oda, főidőn jött. Megtsalja magát, a’ ki hiszi, hogy a’ fegyverszü­net, voltaképpen, állana, egésszen vis­száson ítélne az a’ viaskodó nemzetek* characteréről; a’ legnagyobb gyűlőlség lelkesíti ezeket; és, nem kell nekik egyéb, egymáshoz közelíteni, ’s kész az ütkö­zet. Nem kívánjuk mi a’ háborút. De, nints-e ok a’ tűnődésre, hogy a’ mosta­ni elő-készűleteknek a’ lessz a’ vége. Hogy is lehetne azt az állapotot másképp* 70

Next