Hazai Híradó, 1827. december - 1828. június (1-52. szám)
1828-01-26 / 9. szám
V Departementben, egy lithographiát, mely az ő’ fiját illető valami álmot képzeltet, a’ törvényszék elébe adtak. Az egyiptomi ifjak, kik Toulonban a’ hajó-építést tanulnák, egy ujj rendelésnél fogva, nem botsáttatnak többé az arsenálba (a’ hajó-építő-műhelybe ). Parisba ismét sok egyiptomi ifjú érkezett, nevelés végett. A’ Quo ti dienne, a’ Moniteurnek egy czikkelyére, dec. 25-ödikéről, a’ keleti Iigyek-hajókról, így szólt: ”Az Ellenkezés, nem ollyan gyanúk ellen támadt fel, mellyek magokban, míg a’ tettdolgokról semmit sem tudhatni, nem oktalanok , hanem azon tsalhatatlan hangon indúlt meg, a’ mellyel a’ Moniteur mindent úgy hirdetett ki, mint végbementet, és különösen a’ következtetések ellen, melleket a’ Ministérium azokból, az Ellenkezésre magára nézve húzni akart. Mi, tsak vigyázást kívántunk többet az efféle dolgok közűl; hogy az országrószék, a’ dolgoknak valami bizonyos rendire ne támaszkodjon, mellyeket a’ következés ízibe megtzáfol; különösen kívánójuk pedig azt, hogy szüntelem ellen mondásokkal, ne veszesse el a’ nemzetek’ bizodalmát. E’ volt a’ mi’ tzikkeljünk’ végtárgya. A’ hivatali Híradó azt mondja nekünk az ő’ utolsó állítása’ mentegetésére, hogy az ollyan alkudozásoknál és alkudozóknál, készen kell lenni az embernek számtalan változandóságokra. Hát, tsak tegnap ólta esméri a’ Moniteur a’ Törököket ? Minek énekli a’ győzedelmet, míg még az alkudozásnak vége nints.? Ha változásokat lát abban, miért ítél ’hát úgy, mintha több ollyan nem volna ? De, azt mondja a’ Moniteur: feltévén, hogy a’ Követek elmentek volna; hogy fekszik ebben oka a’ háborúnak ’sat. ”Ez, igen különös ítélettétel. Ha a’ Porta nem akar rá állani, úgy a’ Követeknek el kell menni, hanem, semmi más módot nem keresnek a’ Díván’ megnyerésére, valamíg az maga, szabad tettzése szerént, a’ három Hatalom’ kívánságainak eleget nem akar tenni. Meg kell vallani, hogy ez, egy megmérhetetlen következés. Betsűlet a’ Diplomatiának, mely azt feltalálta. Most már, tsak az a’ kérdés: megelégszik-e azzal Muszkaország.? — Azt kérdik — hol van a’ versengést érdeklő bírtok? A’ háborúnak, nem volt bírtok a’ végtárgya, hanem, Görögország’ függetlensége, fia már ezt nem lehet Önként megnyerni a’ Dívántól, közbenjárás által; hát, nem kell-e őtet valami módon ára kénszeríteni ? Váljon végrehajtás nélkül hagyná-e Muszkaország a’ júl. 6-odikai kötést, melynek eredeti kezdője vélt. A’ Moniteurazt mondja: tsak a’ vérontásnak akarnak véget vetni, a’ fegyverszünet, tselekedetkéj,ipen, állani fog; a’ viaskodás , viaskodók’ nemléte miatt, félbeszakad ’sat. De ’hát, esméri-e ezen Moniteur-tzikkely’ írója a török és görög erő’ ellenkező fekvéseit ? Elégné a’ török segedelmeket elrekeszteni, hogy a’ Görögöknek győzedelmet szerezzenek. Külömben, az it nem tsak a’ tenger vélt, mely az ottomanni erőnek szabadon szolgált. Mórea, a’ Nagyúr’ státussaihoz van ragadva, és, ez nem első, hogy a’ muselman-katonaság Konszapolyból, oda, főidőn jött. Megtsalja magát, a’ ki hiszi, hogy a’ fegyverszünet, voltaképpen, állana, egésszen visszáson ítélne az a’ viaskodó nemzetek* characteréről; a’ legnagyobb gyűlőlség lelkesíti ezeket; és, nem kell nekik egyéb, egymáshoz közelíteni, ’s kész az ütközet. Nem kívánjuk mi a’ háborút. De, nints-e ok a’ tűnődésre, hogy a’ mostani elő-készűleteknek a’ lessz a’ vége. Hogy is lehetne azt az állapotot másképp* 70