Erdélyi Híradó, 1828. december - 1829. június (1-52. szám)
1829-03-28 / 26. szám
vább szőtték - fonták. Ezen Össze-esküvésnek fő indító kereke a’ — Pápa és az ő’ legfőbb segédei, a’ — Jésuiták , mellyen ő, (Sir Richard) annál inkább kéntesen elijjedni, mivel ezen Társaság’ Tagjainak megengedődött a letelepedés, Angliában is; kiket azoknak tanittatássokra’s neveléssekre fordítanak, a’kik egyszer ezen ország’ törvényszerzőinek rendeltetnek. Fenntartja magának , a’ Jésuitákról más alkalommal beszéltem. London, mártz. 4. — A’ kintstár’ Kantzelláriussa és Dawson Ur, bejelentették az alsó Házban, hogy holnap’ a’ királyszéki beszédnek azon részét fogják ajánlani, a’ mely a’ katholikusokat illeti. Peel Ur ma akart hellyel foglalni a’ Parlementben, mint Westbury’ képviselője, az ö’ szerentsésebb vetekedő társa, Sir Rob. Harry Inglis , már tegnap’ belépett, mint oxfordi Kamaratag. A’ Morning Journal így álmodozik: 5’Egésszen meg vagyunk győződve, hogy Tsak ez az alternatíva van : A parlement’ felbomlása és ujj Kabinet’ felállítása, vagy , mely mindegy : egy más Premier Minister és a Parlement’mindjárt széjjel-oszlatása ;—a’ változás, elkerülhetetlen. — ki tudja? — Portsmouthból, mártz. 2-odikán,ezt az igen fontos esetet jelentik: 11 Paliás, láng. fregatte-t elkűldötték volt Terceirába, hogy vizet vigyen. Egy, a’ kikötő’ őrjei közzűl elleni állott a’ kiszállásunik. Ebből, veszekedés lett az áng. Matratzok és az őr által elő—kiállott portugallus őrök között. Fitz Clarence Kapitány (a Clarence Hg. természeti fia) sebet kapott, és a’ Shannon hajóra viteleit, ’s ide vissza jött. A’ tengeri Kadét is, és 2—5 Matrótz megsebessedett. Ritkán volt Parlement-ülésben olylyan víg-kedv, mint a’ Wilson Chester’ beszéde közben, ki York Városának a’ Képviselője. Elhozta az yorki Polgárok kérőlevelét, kik Hull várossában laknak , a’ katholikusok ellen, és mindjárt beszédei kezdetén, minden teketória nélkül mondotta, az mit érzett. “Sajnáltam, úgymond, hogy Király Uram’országlószékétől, akármi tzikkelyben is.Külömböző vélekedéssel vagyok , hanem, az én küldőim és lelkiesméretem ellen, nem szeretek áruló lenni. Mikor én legelőszször ezen Ház tagjává választottam, azt mondottam, hogy az országlószéket elő fogom segíteni, azon, nem törődvén, mitsoda emberekből álljon az, ’s ezen kinyilatkoztatásomnak mindég embere maradtam. Nem aggódom én a’Ministereken, akárkik legyenek azok. Elég nékem az én Király Uramtól adatott Hivatal (halljuk ! nagy hahota ). Whigs vagy Tornes, nekem mindegy (nevetés). Valamíg ők, lelkiesméret szerént dolgoznak, előmozdítom őket; ha , nem , megviaskodom velek. Mindég azt mondottam én, s mondom most is , nem aggódom azon , mondom , kik azok az emberek,— az én Király Uramtól származott Hivatalom elég .. jó nekem (csupa nevettség ). Nem bajlódom azzal, Wohig-ok-é a Ministerek vagy Tory-k , szabadon kimondom, nekem mind egal ( folyvástt nevelés).Sajnálom hogy a’ Gentlemen-ek mosolyognak ; hanem, talán nem sokára sírni fognak annak a következésén,a’ mit most elkövetnek. Minden emberi okosság ellen van, hogy protestánsok katholikusok attal akarnak magoknak törvényt szabatni. Ha a’ Ministerek nekünk az emancipatiót tömőfával nyomják—le a’ gégénken , úgy én , az ő’ jármokat, nem húzhatom ( nevelés). Sajnáltam , hogy az én tiszteletre méltó barátaim nem akarnak engem halgatni. Csak igen ritkán nyitom én ki ebben a Házban a’ számat, és ha azt, most se nyitnám fel, ugyan térem Uraság tokat?—