Erdélyi Híradó, 1829. július - december (1-52. szám)
1829-09-12 / 22. szám
wv 170VW Egy, Havannah-ból Cadizba érkezett hajó hivatali tudósításokat hozott Yives (cubai) Gén.-Kapitánytól , hogy a’ hadiszállítvány a’ mexicói feszes földön , Miranda Gén. alatt, Sisal kikötőben , Zucatan tartományban , minden ellentállás nélkül kiszállott. Nintsen az, még tsak 6000 ember is; 5000-nek mondják , ú.m. 5500 fejér és 1500 fekete. De, mit tesz’ ez Mexiconak? Miranda eggyütt tartván seregét, azt várja, hogy talán a’ Spanyolországgal tartók lendítenek valamit. N a g y b r i t a n n i a Az aug. 15-dikai Timesben van egy párisi levél, mely az ujj Ministerium ellen nagyon kikér, ’s e’ mellett, a’ felhozott Journal ezt mondja: “Ez a’ levél nagyon dühös, mégis jónak ítéljük ítéljük annak kiadását, a’ nélkül hogy bosszújában részt vennénk; mert mi, nem vagyunk Frantziák. A’ mi minket illet, mi, sem változást nem akarunk a sajtótörvényben , sem eloszlattatását a’ törvényszerző Rendnek nem akarjuk; ’s egy ollyan Ministeriumot állítani fel, melynek nem lehetne hatalma a’ Küldöttek’ Kamarájában a’ többségen, nekünk ollyannak tetszik, mintha oly' iyan szakátsot fogadnánk, a’ ki nem tudna asztalt teríteni. Ila a’ Király ezt tselekedte, nagyon fére vezették ötét. Nekünk, semmi dolgunk a’ Ministerek’ személyével; hanem, az az egy, vad, hogy Well. Hg. részt vett volna azoknak megtételében. Az igaz , hogy mi nem kívánunk ollyan Ministert, ki velünk hadat kezdjen, mivel’ mi puddingot eszünk ’s a’ Frantziák emeletle-t. (ama’ gombótz, gölődör, ez, böhmischetőiket, pannekuk-hollandusúl). Azonnban , Frantziaország, mehet a’ maga’ útiján, mi a’ miénken , ha mindenik egy helyre visz’, annál jobb; ha nem, tekerje fel mindenik az eszét, ’s mutassa meg, hogy az övé legjobb. De, gyerünk a’keleti ügyekbajokra. — Ha a’ Török a’ ma£»a’ versengését Muszkaországgal, se eligazítani nem akarja, se ellene nem akar állani az északi nyughatatlannak ; nem tartjuk altal mit tehet Frantziaország vagy Anglia egyebet annál, hogy ötét két oldalról megpufogassa , mivel’úgy látszik , ezt kívánnya. Ha a’ Görögökkel sem akar véget érni, váljon kötelessé akkor Frantziaország vagy Anglia vele háborúba bonyolódni e’ miatt a’ szegény nép miatt ? Nem; a’ Görögök azt vegyék, a’ mit vehetnek. Ha ellenben, fegyvere’ tehetetlenségét megvallja , és Frantziaország’ ’s Anglia’ védelmére támaszkodik; úgy, hihető, hogy neki, a’ barátságosan szövetkezett két Hatalom, mind Peloponesusban, mind a’ Balkán felé, jobb feltételeket szerezhet, mint maga magának. Ez a’ két Hatalom, nem kíván magának, semmit! Születése’ napján tette le a’ Király’ a’ Iiradik György’ álló-képe’ talpkövét, mely Windsorban fog fellázíttatni. A’ ’sámolyán ez az egyszerű írás lessz: “Georgio Tertio, Patri Optimo, Georgius Rex.“ A’ Gurney Gr’ ujj Gőz-szekerét megvisgálta Wellington Hg. sok más lírákkal és Dámákkal eggyütt. Elősször is a’ maga’ kotsiját ragasztották a gőz-szekérhez , melyben a’ frzg. sok másokkal eggyütt ült, ’s jó darabot kotsiztak. Azután , ragasztottak hozzá egy szekeret, mellyen Gurney Úron és a’ machinával bánó két emberen kívül, 27 katona ült. Ámbár az út homokos és egyenetlen vólt, még is úgy húzta az egész karavan-t a’ machina, hogy egy óra alatt 9-~10ányi. mérföldnyi útat tett. Ezen próbatételeknél mindég tsak egy kerékre hagyta Gurney Úr a’ gőzt szolgáltatni, hogy a' társaság tökéletesen áttallassú a’ ranchina’