Erdélyi Híradó, 1829. július - december (1-52. szám)
1829-10-27 / 35. szám
274 most a’ legfőbb Léinek is , ’s hangoztassuk azon felkiáltást, mellyet belülünk Monarchánkhoz vonszó édes és feddhetetlen hajlandóság vett ki : Elljen a’ Király! — A Sobrano-n , Punta-Tereznél, Ujj Spanyolország’ tengerpartjain, jul. 28-dikán, 1829. Spanyolország A’ Courrier Francais ezt adja elő Madridból: ” A’ mi’ országjószékünk !arantsolatot küldött Havannaiba — a’ sziget’ ifjainak megtiltani az Eggyesűlt státusokban való tanulást, a’ hol azok a’ szabadzság’ és függetlenség’ gyökérértelmei által elromlanának. Követelni kell a szülőktől , hogy gyermekeiket hívják vissza az Eggyesűlt Státusokból,’s küldjék azokat Spanyolországba, a’ hol azok nem lesznek lirga adele veszedelmeknek. N a g y b r i ( a n a i a Az ángl. Journalok szerént, 3 kereskedőim.’ megbukása nagy rémülést okozott a’ cityben. Cel. 3-dikán , harmadfél órakor, más két megbukást tudtakmeg. A Ludaz-öl Ház igen nagy munkába elegyedett, kivált’ a' nyugotindiai kereskedésben. A’ Courier , a'mint mondja, nürnbergi levelek szeréüt, sept. 24-dikéről, az a tudósítás érkestett volna Konszapolyból, sept. 8-dikáról Bétsbe, hogy Debusben. ismét elkezdette volna az ellenségeskedést, Konstapolj’ kapuja előtt megjelent, és a’ mimika hajósereg is bement volna a’ Dardanelle-be. — Korlátközben azt mondja, a’ Courier-é vagy egy más Journal: “nyilván költött tudósítás“. Mem gondolja meg, hogy a’ mit félbe nem szakasztanak , nem szükség’ azt újjra kezdeni: a’ muszka sereg békekötés alatt is folytatta táborozását, Enost is az alatt foglalta el. London, oct. 1. — A’ külső ügyekbajok bureau-jában nagy munkásság uralkodik ; sok státuspostákat küldöttek egymás után a’ róniai szigetek’ Fő-Biztos Lordjához, hogy neki, a’mint mondják, ujj útmutatást vigyenek Görögországranézve, mellyek a’ mostani történetek által szükségesekké lettek. Ugyanis, azt állítják ,— nem áll többé ellent a’ mi’ országlószékünk a’ görög bírtok’ terjedésében , és eogyttt fóg ebben érteni a’ pétervárt Kabinéttal. A’ mi’ Követünk Bélsben, szabadtságot kért, a’mint mondják. A’ portugalli ügyekbajok, hovatovább össze-bollyolodnak , és több Udvarok változtattak, hinetö , Követeiket Kio- Janeiróban. London, oct. 1.— A’ Times ezt mondja: ”A mi tudósításaink, Konst.polybol jelentik, hogy a’ Szultán, a’ Diebitsben. kinyilatkoztatására megboszszankodván, hogy egybevehető békesség’ egyedülvaló feltétele abban állana, hogy O Vs igassága egésszen állon rá ára mindenben , a mit a’ Tsaszar a’ háború’ kezdetén, a’ missa’ manifestumában meg—állapitott, meghatározta magában, a’ viaskodást egy utolsó felszóllítás által, fegyver erejével szakaszidőt el. Az ö’ tor kéltelesen békés szándéka’ megbizonyítására, vissza küldött ő egynéhány nappal az előtt , 40 ezer rendetlen katonaságot Reába, és egynéhány ezer fővárosi önkéntes’ lefegyverkeztetését megparantsolta. Mikor oszlana’ Diebits Gén. izenetét vette , parantsolta seregeinek , hogy ismét forduljanak vissza, és azon lakosoknak, a’ kikhez bízhat, fogjanak ismét fegyvert. Ezen parantsolat következéséül , a’ legnagyobb zűrzavar uralkodott a’ városban. A’ Subán számlál 100 ezer embert, kik között 40 ezer, rendes katona. A’ nekünk érkezett levelek, nem mondják, ha, személyesen fog-e a' Subán vezérelni. A’ perai európai ‘residensek keveset tartottak érői