Erdélyi Híradó, 1829. július - december (1-52. szám)
1829-08-04 / 11. szám
nyületek mellett , el kellene kerülni. (Attól féltek, hogy júl. 12-kén,III. Wilhelm’ királyszékbe ülése’ napján’ zendülés lenne). A’ mostani idő hajlandósága ollyan természetű, hogy az afféle processiók hihetőleg a’ törvény’ és köznyugodalom’ által hágására vezetnek, vagy legalább úgy magyarázhatnák azt, hogy oda vezettek. Már pedig ez, igen szerencsétlen következéseket húzna maga itán , és kétségkivűl némely törvényszerzési rendszabásokkal járna eggyütt, melylyek az Orange-intézetre eltörlőleg halnabe. — Bizonyossá teszem az Urat, hogy én, ezen tzikkely eránt igen tűnődök, azért is, mivel’ ezen Intézet eránt a’legnagyobb tisztelettel viseltetek, mind pedig azért, mivel’ meg vagyok győződve, hogy annak gyarapodásától és fenntartásától függ az izlandi Protestánsok’ bátorságban léte. —Vajda Izland Orangeistái és más szövettségesei, tsak éressen eggyesűljenek , ’s ha ez az erősség és egység okosság által vezettetik, elő-vigyázat által mérséklődik ; úgy, én is reménytem, hogy a’ mi’ tiszteletre méltó Intézeteinket megtarthatunk, és a’ mi’ szent Hitvallásunknak mindég fenn marad az elsősége, mely ötét a’ reformata Egyház’ tisztasága miatt, oly’ nagy jussal illeti. — Engedjen meg Uraságod ezen levélről, mely, ámbár sietve, még is teljes ragaszkodással a’ mi’ szent dolgunkhoz , íródott. Az Úr’ egyenes szívüje: Ernst, Nagymester. Frantziaország Az alsó Kamara’ júl. 10-edikei illésében , Hyde de Neuville tengeri Minister, Dupin Károly, és Portalis Urak, kiki hatalmasan beszélvén, felállott Lamarque Gén, s beszéde közben így szólt: “Nem Burkusország ellen, nem Austria ellen van a’ mi’ tengeri készületünk igazodva; Anglia az, egyedül Anglia, mely miatt nekünk minden esztendőben fel kell áldoznunk 50 - - 60 milliót, és azt habozás nélkül megígérjük. Ha a háború Frantziaország és Anglia között kiütne — egy szomorú eset’ hypothesisse, melytől mind a’két nagy nemzet’ haszna és kívánsága irtódzik — úgy nekünk tsak kétféle módunk volna a’ tengeri óriás’ megnyommasztására, a’ ki az ő’ ezer karjával a’ világot sajtolja és körül kaptsolja: mindenfelé a’könnyű tengeri háború által a’ kereskedést megtámadni, mely ölet táplálja; és ha ez nem elég volna, — szemközt állani az ellenséggel. Erőt adna ehhez a’ gőz’ ereje, mely ára láttabb rendeltetve lenni, hogy a’ tengereken az egyformaságot helyre állíttsa, mint a’ puskapor azt, a’ földön helyre állította. Azzal eggyütt, elenyésznének minden szövevényes tengeri evolutiók, mellyek Saintesnél, Abukírnál, Trafalgárnál a’ mi’ vélekedőnk’ diadalmait erős lábra állították, melylyektől őket a’ mi’ tengeri embereinknek meg kellett vólna fosztaniok. A’tengeri ütközetek talán ismét ollyanok lesznek, a’ millyenek a’ Rómaiak’ idejében voltak— tsaták, mellyekben a’ vak - és bátor-merőség, a’ physica erő és ember -szám adja a’ győzedelmet. Oh, ha az, ki Boulogne’ szirtpartjain, megvakíttatván a’ szerentséllen elég—ítélettől, ne vetette volna meg azon kínálkozásokat, mellyeket neki 4 esztendeig egy folytában ajánlott Fulton Amerikánus; nem ment volna ő mint fogos a’ Themse’ partjára. A’ Fort Williams és minden erősségek, mellyeket a’ tsatorna’ másik oldalán az ijjedtség állított fel, a’ frantzia hadsereget éppen úgy nem tartóztathatták volna fel, valamint a’ Britannus népkatonaság és darabontok , más sorsra jutott volna a’ világ! — nem lett volna, ki a’ capitulatiókat megtörvén.