Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)
1830-04-20 / 32. szám
*)’ jégre, nem a’ bajnok O’Grady-t, hanem ainnak a’ testvérjét fogatta raeg, és így, a’ bajnokhartz tsakugyan végbe-ment másnap’ reggel, ’s úgy, a’ mint mondám. Franzaország A’ Hyde de Neuville Ur’ Beszédének igaz értelme a’ Népkövetek’ titkos ülésében , mártz. 15-dikén , ez a’következő állandó emlékezetes história volt: “Nem olylyan szándékkal lépek —így kezdi beszédét —* a’ Beszéllőszékbe , hogy a’Ministereknek aggódást szerezzek , hanem inkább, hogy nekik jó módot mutassak egy nagy gyökérértelemnek hódolni, és a’ nemzetek’megbántott erköltsét megbosszulni. Jövök , hív ezen tanúságokhoz, mellyek nekem mindég politikai hitvallásom voltak és lesznek , oly’ tanúságok , mellyekért én, még egyszer eltűrnék mindent, a’ mit már eltűrtem,—a’ korona’ Tanátsossai’részéről, meghatározott és tiszta szívü kinyilatkoztatást kívánni egy ollyan kérdésről, mely a’ Királyokat és a Nemzeteket igazán érdekli, és Frantziaországnak életkérdése. Uraim, mi, a’Bourbonok’vissza-jövetelét a’ legitimitásnak köszönjük, a’ Bourbonoknak pedig szabadtságunkat. Kell-e még több, hogy hát most a’ törvényesség minden frantzia szívnek, a' rend és nyugodalom’minden barátijának drága légyen? Ez a’ principium, a’ társasági épületnek a’ monarchiái Státusban, első talpa, ezt a’ mi’ intézeteinknek megtartó princípiumát kell nekünk nem tsak nállunk, hanem minden népeknél is, kiket Király’ fejedelmipáltzája védelmez , kívánni épségében fenn tartani és megerőssíteni. Igenis , óhajtanunk kell, hogy más nemzetek , szint’ úgy mint Frantziaország , boldogok és szabadok legyenek .. . Már pedig az, valóság, a’ mit tsak esztelenek , intselkedők és félbolondok tagadhatnának ma, hogy, a’ törvényesség nem mindég kézen fogva jár a’ szakadtsággal, a’ dolgok’ hatalma és természete által, oda törekedik az, hogy ahhoz közelíttsen, mely vagy elébb vagy utóbb hasznos védelme lehet annak , midőn az usurpatio, ha bár szövettségben áll is az a’ ditsősséggel, tsak a’ despotismussal ’s zabolátlansággal barátkozik s mozdulhat odább. Onnan indúlván ki , már most a’portugalli dologra megyek, melynek hirtelen megfejtését a’ korona’ betsűlete és bátorsága szorossan megkívánják. A’ londoni Kabinet, hajlandónak láttzik közelíteni a’ lissaboni országlószékhez ; minden ára mutat: de tsakugyan alis hihetem én meg azt. Olvaslák Uraságtok az Obritannus Fge’ Ministereinek a’Beszédeit ; tudják, minő tsípős és mélyen beható szemre hányást kénteleníttettek a’ nyilvános Parlamentben D. Miguel infansnak tenni. Rend szerént, nem Kötés’ praeliminare-i (kezdő szavai) ezek. Minthogy én, részemről, szintúgy azon Printzről kénteleníttetek szóltani , ki erőnek ereje által a’ Tajó’ partján uralkodik ; tehát igyekezem el nem felejteni, hogy ő, a’ Vidik János’ irja, és hogy az ő’ ereiben két iges törsöknek vére följ. Tsak lett-dolgok emlékezetére szorítom tehát beszédemet, mellyek voltaképpen hozzá köttettek azon szent dologhoz, a’mellyet oltalmazok. Ezek a’ lett-dolgok, egyéberánt, elég érthetőleg beszélnek. E’ szerént, az én’ kinyilatkoztatásaim , nem lesznek olylyan kemények mint a’mi’ szomszédainkéi, de ha van külömbség a’ kimondások között, úgy, az egész dolog’ felvevése’ módjában is lehet külömbség. Anglia , legelöl teszi az ő’ kereskedése’ haszonérdeklését. Én úgy gondolom, hogy, mind a’ kereskedésre , mind a’ józan politikára tekintve, Frantziaországnak mindenek felett a’ morál’ (erkölcs) haszonérdeklését kell szem előtt tartani. Anglia nyilván megesméri, hogy D. Mig. Usurpator , de még is hajlandónak látszik őket megesmérni. Eu 250