Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)

1830-01-16 / 5. szám

55 szági fejedelemségre-emelésre. Frantziaország és Anglia ő-mellette vannak, Muszkaország sints ellene, de-^micsoda feltétel alatt? — hogy Capodistrias Gróf holtig Alső Minister legyen. London, dec. 21.— A’Veracruzból nov. 4-dikéről, Mexicoból pedig, oct. 28-dikáról ma érkezett tudósítások, kedvezőleg szóljanak általjában ; ámbár rövid időn egy teljes áltás változását várják a’ Köztársaság’ országlása’ módjának, a’ federativum systemából t. i. centrális módra—mint mármost Columbiában ki tudja meddig van, — a' mi, politikai megrázkódás nélkül, nehezen fog megesni. A’spanyol legutolsó hadiszállítvány’gyalázatos vége a’ Genero’ kóruiányozása alatt, és a’ Santa-Anna közvetetlen behatása, a’Centralizáló felekezetnek meggyőzhetetlen előkelőséget szerzettek, és a’ Santa-Anna által a’ kiállott kitsisben kimutatott erőhatalma nagyon visszásan esett ki a’ belső Státusok’ lassúságával, mely által a’ centralizálok erős fegyvert kapnak az ő’ országlássok’ ideáriája’ betsesebbségére. A mellett, tökélletes tsendesség van az egész hazában ; ujj viaskodások’ veszedelmének elhárítása, öszszebéléltették a’ külömböző felekezeteket, és járáskelés, kereskedés, kezdenek emelkedni. Frantziaország Nagyobb és fontosabb dolgot az Industriában talán nem követett el Nemzet, mint a’ melyhez Frantziaországban egy Társaság akar fogni. A’ tudósítás itt következik : — A’ párisi tengeri csatorna’ (csaknem képtelenség) építésének próbatételéről, Párisból Rouenig, fog kijönni minden órán egy Munka 1 Kötetben, melyet az ezen nagy munkához fogni merő Kompánia (Compagnie soummisionaire) botsát ki. Frantiaország’ kikötőinek, különösen a’ Seine (sequana) tóénak geographiai fekvéssek, természeti kikötői Európa’kellőközepének , mert, ezek a’ legközelebbi kikötők, Európa’ezen részére nézve, az oceanus’ partjain. Egy egyenes, Havreből Németország’ kellőközepének tartó linea, kevés félre téréssel, Rouen-on, Párison, Metzen és Strassburgon megyen által. Mutatja egyszersmind a’ linea, Paristól nyúgotra , a’ tengeri tsatorna’ rajzát; keletről pedig, a’ párisi tsatornáét a’Rajnához; azon tsatornáét, melynek tudománnyait Brisson Ur oly’ nagy gondal és tálentommal dolgozta ki, ’s a’ mely a’ Seine-t egyenes egybe-köttetésbe hozta a’ Rajnával. Paris, mint a’ javallott Rouen-La menő ’s a’ rajna-csatornák’ kellőközepe, az ő szörnyű tőkepénzével, egyedül győzheti el Londonnal a’ világ’ tsatáját, ’s közép-Németország’ kitartását, colonialis (telepi) és más áruportékákkal, mellyeket Anglia az ő’ markából kiragadt, ismét elfoglalja. Ez, úgymond a Rouen-ba menő párisi tengeri canalis’ souromissionaire Compagnie-ája , ez, a’ dologba-kapás’ végtárgya, melyről mi most az egész plánumot, 4 kötetből álló Munkában a’ Közönség’ ítélet-tétele alá vettjük. Egybe-ködtetésben áll ezzel a’ Messager des Chambres’ itt következő czikkére: ” Egy, a’ párisi Kereskedőségnek legnagyobb fontosságú tudósítást kaptunk mi tegnap este, egynél legelső Bankosunk között. Paris városáé lessz végre, feltétel nélkül , a’ telepi és minden más portékák’ lerakóhellyének jussa, mellyeket külső országokból behoznak. Ez a jus, mely már egy részént megvolt, azt az egész kiterjedést nyeri meg, melyhez Parisnak és minden városok között azoknak kereskedőségei, kik a párisi kereskedéspiatzon , szükséges portékagyűjteménnyel bírván, igazságoson tartják jól