Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)
1830-01-26 / 8. szám
❖ tsudálkozássokra és nyughatatlansággokra, egy ház’tetején egy embert, ki alatt. Nem foghatták meg, hogy juthatott az oda-fel, ’s felmászni, hogy ötét veszedelmes fekvéséből elhozzák, nem könynyü dolog volt. Sok haszontalan próbák után, oda jutottak végre, egy munkás a’ tűzoltó Intézet’ részéről és egy foszlánykő-fedél-fedő, a’ legnagyobb veszedelmek között, egésszen hozzá; és a’ legtökélletesebb bátorságban találták ötét, mintha a’ legpuhább dumás ágyon fekütt volna, hortyogva. Felköltik , korul kulik egy kötéllel, derékban, ’s a’mint tsak tudták, a’ házfedélnek egy ollyan részére botsátották, mely elég alatsony volt ára, hogy onnan lehághasson. Ideje lévén , a’ kérdezösködésre semmi mást nem tudott felelni, mint, hogy ő durva (közönséges) Kováts-mester, és az elmúlt éjjel egy kisség mélyen nézett a’ pohárba, és a’tsapszéken elalult. Úgy gondolta ,— úgymond minden törődés nélkül— hogy utóbb, midőn haza tántorgott, az egyenes út hellyett, más útba igazodott, és tévelgésből, a' ház' gerintzét a’maga’ágyának gondolta. Azt beszélte még, hogy neki az a’szokása, — álmában felkel és mindenfelé járkél, egy szóval, hogy ő éjjeljáró; és hogy ő egyszer, éjjel, alvás közben sok úttzát öszsze járt, míg a’ Forth’ partjára ért, ezen által—úszott, és nem serkent elébbfel, mint mikor a’ túlsó parthoz ért. A török költsönvétel, melyről egyidő-ólta beszéllenek, a’mint mondják, 6 millió font sterlinget teszen , 60entes interest ad, és 50 esztendő alatt kell vissza fizetni. A’ Sachsen-Kobourg Leopold Printz’ felemeltetésének a’ híre a’ görög fejedelmiszékre, mely a mi’publicumunknak tsak tegnap’ lett Frantziaországból hitelesen tudtára, — minthogy már egyszer tsakugyan fejet kell hajtani a' Gondviselés’ akaratjainak , mely végre, a Görögök’ szabadságát kimondotta,— általjában örvendetes részvételt szerzett itt. Az a’Protokoll, mely Görögország’continensét és szomszéd szigeteit független országgá formálta, eloszlatta azon fellegeket , mellyek Görögország’ politikai szabadtsága’ hajnalán, júl. 6-dikán, 1827. sok szabad civilizatio’ barátjainak oly' zavaros jövendőt hirdetett. Görögország nem lessz a’ Porta’ vasallusa; Európa független keresztény státusai’ sorába lép az, az oceanus’ innelső és túlsó nemzeteinek oly’ általános tulajdonsága és részvétele’ jóvóltával, a’ milyennek ekkorig alkalmasint semmi más, a’ rabszolgaság’ járma alól magát kiszabadító nép nem ditsekedhetik. Tsak egy nagyyából ejtett tekintet a’ görög nemzet’ belső szerkezeteire, a’ continensen valamint a’ szigeteken , még inkább pedig az újj státus' szomszédos szerkezeteire Törökországhoz, a’ muszka birodalomhoz, és a’ róniai szigetek’ mostani országlás-módjához , meg fog győzni minden szabad-lelkűt, hogy tsak egyedül konstitutziós Királyság lehet az az országlásmód, mely a’ Görögöknek állandó fészket verhet belső békességére, magától függésére és jobbúlássok’ előmenetelére. Lehet tehát örvendeni, hogy az újj koronára szánt Printz raindezeket a kivánságokat elégtévőleg fogja megfejteni. Leopold Printz, külömbféle szerkezetek mellett, miólta ő a’ nagybritanniai királyi familiához tartozik , mindenek feddhetetlen tiszteletét nyerte meg, a kik— tsak őkörülötte megfordúltak ; állandó characteri mérséklettel egybe-kötve, mindég okossággal és állhatatossággal tartóztatott ő el magától illetlen követeléseket, ’s elkerült minden avatkozást, melynek őtét, a’ neki mindég idegen felekezet versengésébe kellett volna bonyolítani. 58