Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)

1830-01-16 / 5. szám

Nr o. 5 Erdél Hiradó ú1 Szombaton, Januarius­ 16-dikán ( ~) 18­30 16. Columbia — Nagybritannia — Frantziaország — Belgaország — Burkusország — Austria Muszkaország— Görögország — Törökország — Magyarország— A’ gabona’ piatzi ára. Columbia A’ bogotai Journalban ezt a’ tzik­­ké­t találni: ‘­A’ topographiai Biztosság, melyre a’ volt bízva , hogy az akadáso­­kat visgálják­ meg, mellyek a’ tsendes és az atlantik oceanusok között a’ közösü­lést, a’ panamai szűkföldön által, talán ellent­ állanának, azt mondja az ország­­lószékhez készített tudósításában :an­nak felfedezése által, h­ogy a’ két tenger’ színe (aiveau) egyforma magasságon fek­szik, jó­forma nehézség enyészett­el, mind­­azáltal , nem tartja az a’ próbatételt kön­nyen végbe-vihetőnek. Az eddigi közö­­sűlésmód, talán még ezután is elébbvaló volna , minthogy a’ Ch­agres-folyóvízen a’ hajókázást, lehetne jobbítani gőzhajók által, a’ Cruzesből Panamába építtetett országutat mindenféle szekérnek járha­tóvá lehetne tenni; tehát, az ant­anlik óceánustól a’ tsendes tengerig tartó tá­volságon igen rövid idő alatt lehetne ál­tal menni. Még a’ dolgok’ mostani álla­­potjok mellett is, Hurtado Úr, ki fami­­liástól Panamába útazott, tsak 20 napot loholt útijában el, Jamaikából Buona­­venturaba (Popayanba , a’ tsendes oceá­­nuson). A’ Köztársaság­ Kormányszéke ita­­­­án­dó volna a’ planumokat, mellye­­ket ezen földnyakon való közösülés’ kön­­nyebbítésére javallanának, előmozdítani, akármi végre­hajtó mód volna is az, min­den kedvezéssel fog az lenni a’ próba­tételhez , a’ mi­ tsak hatalmában volna, és­ a’ mi a’ haza’ bátorságával és védel­­mezésével megegyeztethetne. Nagybritannia „ Úgy látszik, mintha O’Connel az ö’. hazafijainak kedvezésében, nem igen e­­melkedne. Nem­régiben, az ő’fija, ki az ö’ attya által felállíttatott újj liberális klubba magát bevétetni kívánta , válasz­tás­ közben ki hagyattatott abból. A’ Globe , azon híreket illetve, melye­lyek, a’frantzia Ministerium’ tanátskozá­­sa felett elterjedtek , azt mondja : “A’ mi hazánkban , a’ ministeri értekezések’ titka közönségesen megsérthetetlennek távla­tik , de Frantziaországban nem úgy van , a’ hol mindeggyik Minister, hogy ma­gának a’ felekezetiknél népszeretetet sze­rezhessen , az országlószék’ titkait a’ ma­ga’ Titoknokjának felfedezi, a’ki azt,ma­ga’ részéről , vagy egésszen, vagy né­­mely részben nyilatkoztattja­ ki. — Ugyan az a’ Híradó mondja azt is , hogy a Ci­­ty-ben azt állí­tják , — Don Pedro be­vette volna az ánglui országlószék köve­telését, hogy Don Miguelt, mint, Portu­­gallus Királyt, esmérje­ meg. — A Mor­­ning-Heráld azt a’ jegyzést teszi, hogy az angl. Monarchia a’ most mult 1829-dik

Next