Erdélyi Híradó, 1830. július - december (1-52. szám)

1830-10-19 / 32. szám

250 felesége, a mostani Rancliffe Lord’testvére, ezt mondja a Standard , azonkívül, egy rokon húga, született Grammont Kisasszony, a’ Guice Hertzeg’ leánya által, Tancarville Gróffal, egybeköttetésben állt a’ mi’ aristocratiákkal.* A’ Timesben e’van : “Ujjra elmondjuk , hogy a konstitutziós mozdulás, mindennel-köz. A’ pyreneum , tsak egy kapu , mellyen a’ kiűzőttek bemennek, hogy az övéikkel eggyütt legyenek. A’ felkelem organizálása szintúgy politikai és erköltsi, valamint katonai. London, sejt. 25. — A’Courier azt írja Naupliából aug. 13-adikán, hogy a’ szövetlséges Hatalmak' Biztossá! , a’görög határszélek megállapítása végett megérkeztek Konszapolyból a’Blonde fregattén. Török Meghatalmasítottak is érkeztek , ugyanazon végre , hárman , Negroponteből, egy frantzia fregatte-n. Rigny és Ricord Admirálok is itt vannak , Malcolm Admirált pedig várják. Fontos congress’ helylye lessz tehát most Napoli di Romania. FRANTZIAORSZÁG A’ Biztosság’ vádló-tudósítása azt monda ugyan, hogy tsak igazságtételt követel, nem beszólást, azonban, okvetetlen, az Exministerek’ halálára vezet az. A’ Király, úgy mondják, jobb’ szeretné látni őket infamiával megbüntetve, mint vért ontani. * Ujjabb Levelek Algierből ezt mondják : “Nehezen esett a’hadseregnek, hogy a’ hajósereg őket ott hagyta , sok Tiszt kéredzett vissza Frantziaországba. — A’ titteri-i Bei körűl, mindössze is csak 5--6 ezer rendetlen katonaság volt,—nagyon megkopott a’ 200-,a'100- és még adótól mondott 10 ezer is; sőt már a’6000 is csaknem mind oda hagyta. A’ Constitutionnel ezt mondja: “Az afrikai hadsereg’Gén. Stábja’egy Tisztje által beküldött hadsereg’ státusából kitettzik, hogy ezen hadsereg minden vesztesége tsupán tsak 243 elesettre,és 1 856 megsebessedetre megyen, és így, nem 10 ezerre, — vagy talán még többre számlálgatták vóll azt. Nagyongyűlnek a’Spanyolok Frantziaországból és Angliából, Perpignan’ környékére. Vannak köztök , nem tsak Portugallusok , hanem Piemontiak és Olaszok is.— A’ Tempsban ezt lehet olvasni Mintegy 200 ifjú, zászlóval és dobbal mentek ki a St. Germaini Faubourgon végig sept. 20-dikán, a’ mint mondják , a’spanyol határszélre, hogy ott a’ béketelénekhez adják magukat. Baiges spanyol Chester is oda vette úttját Páriából, és senkit se vett magához a’ kínálkozók közzül, azt mondván nekik, hogy ötöt mindég meg fogják találni Cataloniában. Sept. 3-dikán este indúlt el Bourmont Gén. 2 órával egy rossz kereskedő briggen Algierbel Mahon felé. Eggyik fija halálos beteg. Nyomon elérte ölet egy szörnyű szélvész és mendörgés. Tsak a’ villámok’ világánál lehetett látni a fejér zászlót a’ briggen, mely ezt az újj Máriust innen elvitte. A’ tsupa egy mákszemnyi érzeményü szívet is megindíotta volna egy ollyan rögtön esett változás, annak sorsában, a’ ki még, tsak kevés nappal is ezelőtt 50 ezer embert vezérlett, és most, újaival eggyütt, a’ szélveszek közt elhagyattatva a’ szerentse’ koczkájának ereszkedett. — Kezdődik Afrika civilizálódni: 3 Frantziából, 2 Moorból és 2 Sidóból álló fő-törvényszék állott fel Algierban. Tegnap (sept. 5-dikén) tartotta az országfőbiztosság az első ülést, Clauzel Gróf elől ülése alatt. A következő ülésben valóságos Municipalitás fog felállíttatni, így lépegetnek apránként a’ jobbulás felé; és nem sokára , nyilván örvendhetnek az Algiernak , szerencséseknek , hogy Francziaország uralkodása alá juthattak.