Erdélyi Híradó, 1831. október-december (1-26. szám)
1831-11-08 / 11. szám
'-t s k b. 5. közvetellen igazgatása alatt megtartani, 'i o o u és hogy az nekie franczia felsőség alatt viszsza fog adatni- Az minden esetre igaz,. 1 üt O 7 J hogy a’ gyarmat, úgy a’mint most van, nagy terek Francziaországra nézve, hónaponként egy millióban kerül, ’s nem lehet ellátni ezen állapot’ végződését. Aratjuk, az oda küldetett elsőbb Generálisok’ czélaránytalan, lépteiknek,,’s az azólta követett politikának, gyümölcseit; a’ gyarmat szünellen viaskodásban van a’ Beduinokkal, kik megtámadást nem tesznek ugyan többé in massa,, de a’ tájt oly bátorságtalanná tették , hogy senki sem merészel egyedűl ’s fegyvertelenül a’ város* kerítő falait elhagyni, ’s az őrizet és a’ kóborló Araljísok szakadatlanul apró háborút folytatnak, a’mi a’körül fekvő táj’ miveltetését akadályoztatja , ’s a* gyarmatnak lehetetlenné teszi , hogy az saját segédszereire támaszkodjék, annyira, hogy kéntelenitetik élelmet Francziaországból venni, midőn néki e déli Francziaország’ gabonatárának kellene lennie A’ cholerának Egyiptomban terjedéséről telegraphi tudósítások érkeztek . Kairóban naponként 700 ember hal meg, *s félő, hogy Alexandránál kezdve a’ közép tenger’egész partját ellepi. — Francziaország a* tunisi Deyvel kereskedési kötés iránt alkudozik ; a’ Dey arra akarja magát kötelezni ,hogy kereskedési monopóliumot többé nem gyakorol mint régebben ; a’ franczia országrészék igen mérsékleti kívánságaiban , csak azt kívánja , hogy egyenlő haszna legyen a’ leg nagyobb kedvezésben lévő nemzetekkel. Az Austria ’s Prussia közt volt kordon’ eltöröltetésének az a’ következése, hogy a’ franczia kordon megerősitetik , ’s a’ legszorosabb rendszabások fognak raegtételni, jóllehet mindenki meg van győződve azok’ sükeretlenségéről. Azonban az a’reménység, hogy a’nép’ mértékletes élete mellett, a’ cholera’ mérge Francziaországban nagyon gyenge leszen. Paris,, oct. 17. A’ publikumot leginkább érdeklik most azon változtatások, melyeket a’ Tuilleriákban akarnak tenni A’ kastély’ egész hoszszában t. i. egy 150 láb szélességű lerrássel szakasztnak el a’ kertül, hogy a’ királyi familia privát kertjévé változtassák. Semmiért sem boszszankodnak inkább a’ Párisiak , mint mikor azt próbálgatják, hogy a’Tuilleriáknak egy részét az Udvar’ számára tartsák-meg, ésazokhoz nem nyulának soha, sem Napoleon sem a’ Bourbonok. Mikor Berry Herczegnének szüksége vala magát a’ szabadban mozgatni , akkor csak a’Seine melletti terrasse záratott külön naponként nehány órákig , ’s a’ Herczegné kéntelen vala föld alatti úton jutni oda ,annyira kiméhették akkor — mind a’ mellett is, hogy az Udvar azon időben fel volt a’nép ellen mérgelődve—a’ Párisiak.’ különös szeretdét ezen gyönyörű kert iránt, melyet ők úgy tekintnek mint sajátjokat, inpopularisabb dolgot a’ Király nem cselekedhetnék, ezen kis commoditas’ elsajátításánál, sokkal jobb lett volna, hogy az Udvar megelégedjen azzal, a’ mivel Berry Herczegné megelégedett. A’ publikum hozzá volt már ahhoz szokva, a’ kert nem csufóltatottel az által , ’s állandóság’ béllyege nem vala nyomva reá. Perpignan , octob. 11 . Sokat fáradoztam , hogy a’ szomszédos spanyol tartományokban lévő seregek’ mozgásáról , ’s tábor állapotjáról tisztába jöhessek , ’s közlöm Uraságoddal, mit azokról öszvegyüjthettem. Két pontot kell e’ tekintetben szemmel tartani: Pampelunát és Barcelonát, amazt, az Ebrón inneni Spanyolország’ nyugoti, ezt keleti részére nézve. September’ kezdetéig