Erdélyi Híradó, 1831. január - június (1-52. szám)

1831-03-29 / 26. szám

202 veuves lettének­ következését nézik; egy­néhány igen kevésnek megkegyelmezni, és némely vérengező fenyegetések’ elmel­­lözését, mint az egyedkiluralkodó’ jósá­gának bizonyságát, ditsőítik, és minden Despoták és ezeknek satellesei által dícsér­­tetik ; kik, valamint ő, semmi más tör­vényt, akaratjokon és a’ fegyver’hatal­mán kívül, nem esmérnek , de,valamíg a’szabadtság’ lelke Nagybritannia’és Fran­­tziaország’ nemzetében lélekzik, 50 mil­lió nyelv fogja vádolni a’ maszka ural­kodást. Miért éltek a’ Frantziák a’ köz­benjárás’ jussával a’Belgák’ kedvekért — egy nyughatatlan, örökké nyugtalanko­dó népért, melynek semmi követelése nem lehet más nemzetek’ segedelmére —és egy nagylelkű derék nép’ kedvéért semmit nem tettek, nem tudjuk. Féltek-e a’ Tzár’ mér­ge’ felserkentésétől, —vagy azt hitték, h­ogy a’ Lengyelek egyedül is végbe-vi­­helik a megszabadúlássokat ?—Erőssen vét­­keztetvén még itt azáng. Courier a’ fran­­tzia Ministeriumot, a’ Despotismus’elő­ kapaszkodó vesztét jövendöli. A’ Preformálás’ plánuma ollyan nép­­szeretetű (populáris) a’ fővárosban (a’ haza’ belsőjéből, nem jöhetett még (mártz, 5) tudósítás effelől), hogy Hume Úr teg­nap’ este, az Alsóházban nyilván meg­vallotta, hogy még ő is, mint radicalis reformálás’ követője,a’ Ministerek’ patri­­otismussát minden várakozássait meg­haladónak látja. Az Király, tiszta szívé­ből ragaszkodik !Ministereinek rendsza­­básaihoz; és már most bizonyos, hogy is sokakat, kiknek szerentséjek van ba­­rá­tságával élni, felidézett, hogy a’ bit! mellett szózatoljanak, és hívségtelenek ne legyenek hozzá. — így bánik egy Fe­jedelem az ő’ szabad Angliájával, mely már most a’ legszabadabb Képviselettel fog bírni az egész világon (kivévén az Fggy. Statusokat, Északamerikában). FTi/iNTZIAOK­­SZAG A’ France Nouvelle szerént, egyné­hány Journal hirdette volt, hogy Soult Marsal elbotsáttatását kérte volna. A’Nou­­velle erőssítheti, hogy kérdezősködvén ő­­tőljesek Gén. jelen­létében ezen környűlet felől , nemes erős szókkal ezt felelte: “Egy Hadminister , ki a’felvegyserkezett Európa előtt magát vissza-vonná , igen nagyon ha­sonló volna egy ollyan katonához, ki az ellenség előtt szökött­ el; én voltam, úgy­mond’ a’ legutolsó 1814-ben , ki az utolsó ágyút ellövettem: ha’hát, 1831-ben is­mét tüzelnének; reménylem­, hogy én gyúj­tom ahhoz meg a’ kanótzot, és szeren­csésebb leszek mint Toulouse-nál. Mártz. elején érkeztek Páriába Knia­­zevitz­ben.­Helytartó, a’ lengyel légiók’ híres vezére a’ Dunánál, és Plater Lajos Senator. Mindenik rendkivűlvaló követ a’ független Lengyelországtól.— Grzynna­­­la Albert, Státusreferendarius Úr is , kit Lengyelországban , sok üldöztetés­ szen­vedése miatt, szabadtság’ mártir­jának ne­veztek , itt van egynéhány nap­ ólta. Itt is, mint Angliánál láttuk , lássuk a’ Frantziák első indulat jokat, a’ lengyel há­ború’ hírére. A’ M­ational, mártz. 5-di­­kén : “ Nints a’ mi’ belső politikánkban semmi, a’ mi a’ fontolót a lengyel tör­ténetekkel egyenlőre nyomná. Tsak eről beszélnek most Páriában, a’ beursen , a’ játéknézőben , a’ múlató-szobákban, min­denki a’ mi’ nemes barátunk’ sorsáról tu­dakozódik , és tele - torokkal kimondják gondolatokat egy ollyan gyáva ország -­lószékről , mely teljességgel nem tudott valami­ módon az ő’ kedvekért közben­járni. Nagy gyönyörűséggel vették a’ 19- 20- és 21-dikei ütközeteket. Sok részét Páriának kivilágosították, éppen azokat, ís­mére a’ Király a’ tanátsházi bálba ment. — Ha a’ ma megérkező tudósítások a Lengyelországból jött tudósításokat meg­

Next