Erdélyi Híradó, 1831. január - június (1-52. szám)

1831-05-28 / 43. szám

558 f­­ékesíttsék. A’ jelen volt őrök elégsé­gesek voltak a’ rend’ fenntartására, sőt ők is az ékesítésen dolgoztak , a’ koszo­rúkat rendelték­ el, mellyeket nekik a’ korláton beadtak. A’ máj. 8-dikai Moniteurben az itt kö­vetkező fontos tzikkes van : “ A’ Marsai hadminister rendszabást tett, mely tsal- halatlanúl meg fog tetszeni az országnak és a’ hadseregnek. Azt parantsolta , hogy a­ lovas regementek 2 hónap lefolytában, hadi-járkálásokat vigyenek végbe, kato­na köntösben, fegyveresen ’s gúnyával eggyütt; és hogy ezután, ezen járkálá­­sok , esztendőnként két­ ízben , még­ pe­­gig a’ mennyire tsak lehet, azon idősza­kokban vitessenek­ végbe, midőn a’ re­­v­eraentek legteljesebb számnak , valamint köz­legényekre, úgy a’ Tisztekre­ nézve is. Ezen járkálások nem akadálozzák a­­zokat, a’ kikre előre-nézés által hosszú útra volna szükség. Az első 14 nap a’­3 escadron , a’ katonai járkálásokban, es­­cadrononként változtatva vennének részt, tserélve : a' második fél­ hónapban ezen járásokat, mindég 5 escadrononként kö­­vetik­ el : a’ második hónap alatt és titán­ná, a­ t1 escadron legalább 5-ször, leg­feljebb négyszer fognak össze-gyűlni he­tenként ezen gyakorlás­ végett.­­» A’má­sodik hónap alatt, midőn , a’ mondás sze­­rént , a’ járkálás regementenként esik, és nagyobb kibontakozást nyer, a’ rege­­mentek, nem tsak azon kibontásokat, mozdulásokat viszik­ végbe , mellyek az ütközet-rendbe-formálást, a’ homlok-vál­toztatást,az elterjedést és megtára­dást i­­rányozzák , hanem sokszor járkálás­ köz­­ben , a’ labodázók’ (plankler) és puskázok’ kiküldését is gyakorolják , tsak szemre­­téve : tanyát (gyepelést , bivouac­ot),üt­­nek , előőröket, kisőröket, táborszemet (Vedette) állítanak­ ki , száguldozásokat tesznek , kerülő-őröket küldenek­ ki.­­ Az élképpen gyakorlott katonai sétállások vagy járkálások által, feszesebb össze nyo­­múláshoz, magok tartásához törődnek; több egy formaságot a’ mozdulásban és nagyobb erőt szereznek a’ viaskodásban; a’lovas­ságot a’ hadifordúlásokban , járkálások­ban és a’ viaskodásban tartják; a’ lovak elfásúlnak, ’s a’ nyeregtörést elkerülik , mely a’ lovas-katonaság’ elgyengülésének igen hatos oka. Ha ez a’ gyakorlás-jár­­kálás felkelés’ előkészületét teszi, úgy ez az apró útmutatás elég­ idejében szű­njön­­meg , hogy a’ lovag-nép gyakorlást sze­rezzen escadron-járkálásban. — Ez az egész tzikkes Fridrik és Napoleon’ oskolája. A’ National rá-támad a’ Moniteurre ’s egyszersmind a’ Ministeriums, hogy a’ nyúgoti departementeket egésszen tsen­­dességben lenni mondották, ’s a’ nem­zetet így bolondítják. Angersből és Nan­­tesből, megtanítnak most bennünket mit kelljen ítélni az ollyan hivatali nyilat­kozásokról. A’ régi Vendée-t ellepte a’ sok sivány-banda , kik tartózkodás nélkül il­­tik­ fel a’ levetett dynastia’ zászlóját. Nem­­hogy fogyna ez a’ banda, hanem még naponként erőssödik. Elbeszélvén itt a’ pártülők minden környületeit, ezzel vé­gezi panasszal: “Hát,­­némely Depar­­tementek, nem méltók annyira, a’ men­nyire a’ párisi boltok. Egy Minister mér­ge’ kielégítésére, letették Lamarque Ge­nerált , a’ nélkül hogy ezen baromi rend­­szabás’ következéseit meggondolták vol­na. A’ Lamarque Gén. neve , rettentő kép volt a’ rebelliseknek. A’ nemzeti gárda és a’ patriota parasztok, bíztak ő­ hozzá. Az ő’ maga’ félre­ vonúlása, szarvat a­­dott újjra a’Károlyistáknak , ’s megszo­­morította a’ július-revolutio’ baráttjait. A’ Vendée-iak és a’ Chouanok felemelt fővel járnak, és a’ mindennel-köz lázza­­dás, a’ mint írják, az ajtó előtt áll. «$‹›

Next