Erdélyi Híradó, 1831. január - június (1-52. szám)
1831-04-02 / 27. szám
tolultak, a' St. denisi, St. Antoine-i külső-városok, ’s a’városhoz tartozó vidékek is mind tsendességben voltak. Éjjel sem esett, semmi. Tegnap, 2 óra után, rohanva ment 25 százból álló nép a’ Pantheonhoz , felfegyverkezett itt, a’ dolgosoktól elszedett lapátokkal; betörte a’ templom’ ajtaját, hogy onnan egy 5-színű zászlót ragadnának ki. — Ezek az eltsábított emberek, feltárták a’ fővárosi vad lármával : ’’Háború a’ Muszkáknak ! Háború az Austriaiaknak ! Elljenek a’ Lengyelek! Elljen a’ szabadtság! Elljen Iidik Napoleon ! — Megszorította őket a’ municipál-gárda ; elvette a’ zászlójokat, ’s megfogott 17-et; a’ többi elszaladt. A' Tribune azt bíszélli, hogy mártzius’ 10-dikén egynéhány száz Tanúló a’Lafayette Ur’ házához ment, és ez, lejött nektek előjökbe a’ ház udvarába. A’ zászlótartó beszédet tartott a’ Generálnak; amelyben, amaz, a’ többinek a’ nevében bebizonyította bánkódását, a’ Lengyelek’ sorsa felett, és temetési pompát javasolt azokért. Vigasztalta őket a’ GeD. ,a’ mennyire tsak lőlle kitelt, ’sat. A’ Journal des debats szerént mártz. 3-dikáról , egy telegraphi hivatali tudósítás, mártz. 10-dikéről, jelenti, hogy a’ Torrijos’ bandája, San Fernando mellett (Cadiz-hoz közel) kiszállott a’ földre, de tökélletesen megverettetett, ámbár a’ tengeri tsapatnak egy része a’ pártütőkhöz tsapta volna magát. A’ mely nap’ a’ kisszállás megesett, meggyilkoltatott a’ cadizi Gouverneur, de több mozgás, nem történt ebben a’ városban. BELGA ORSZÁG A brüsseli Courrierban, kezdi magát kimutatni hivatala’ viselésében a’ Belgák’ Regense, Suriet de Chokier Úr , egy Hirdetménnyé által a’ luxemburgi Hűség’ lakosaihoz, mondván : ‘‘Polgártársam» ! Megesküdem a’ belga függetlenség és egészség’ fenntartására. Nem fogom megtörni eskümet. Ne haggyátok magatokat , se ígéretek által megszédítenk, se fenyegetések által elijjesztetni. A’ Congress a’ londoni eggyütt- tanátskozások tettei ellen, mellyeket még egy nagy Hatalomis tsak javallatoknak tart, protestaliól adott be. Az a’nemzet, mely a’ hollandus hadseregeket meg tudta győzni ,az ő’ képviselőik’ protestatioját is fenn tudja tartani. Elkezdettük Revolutionkat a nélkül, hogy az 1815-diki Kölesekre ügyeltünk volna ; el is fogjuk azt végezni a londoni Protokollokra-ügyelet nélkül. Luxemburgiak ! Több 500 esztendőnél hogy Belgák, vagytok, valamint mi, és méltókká tettétek magatokat ezen névre. A’ Jó Filep’ országása-ólta , a’ ti’ terekedéstek , valamint a’ miénk, közös nemzetiséget tartottak czélul. Az 1815-dik esztendőben jutottatok legelősször különös közlésbe Németországgal ; de még is ugyanazon intézetek alatt éltetek tovább is a többi il Igiummal. A’ Nagyhertzegségben, valamint más belga tartományokban, megtörte Villem Király a’társasági kötést, mely ölet Belgiummal egybe kötötte,’s felszabadította azokat a’ leköteleztetéstől, midőn a’ magáért megsértette. A’ háború, ítélletet tett ő és mi közöttünk , ’s az a’ méltósági 7 hidalom az igasságos, mellyel a’nemzet’ akaratra állított—fel.— A’ többit után na értvén, berekeszti Hirdetménnyel e’ képpen : Luxemburgiak ! maradjatok egyezségben állhatatosok. Belgium’ nevében , fogadjátok el az erőssítést, hogy a’ti’ atyátokajai soha titeket el nem fognak hagyni. Belgaország’Regense : E. L. Suriet de Chokier (és minden Minister). A’ Finántzminister a’ belga nemzeti Congress’ mártz. 2-dikai ülésében elébe adott a’gyűlésnek két tzikkeiből álló egy törvényjavaslatot , mely által a’ Ministernek hatalom adatik 12 millió forint kől