Erdélyi Híradó, 1832. január-június (első félév, 1-52. szám)
1832-01-14 / 4. szám
ф. 27 NÉMETAI FÖLD. Amsterdamból két nevezetes Dokumentumot közölnek , t. i. A’ Hollandus Királynak a’ Nov. 15-kei traktátus alkalmával, Miklós Császárhoz küldött nótáját, ’s a’ Császárnak erre való feleletét. A’ Hollandus köveitől Gróf Nesselrodenak általadott nota, a’ többek köztt ezt foglalja magában: A’Király az én uram nem nézhette a’ legnagyobb csudálkozás nélkül, hogy az ő, a’ legszentebb alkudozások által garantirozott, uralkodói jussaira való legkissebb tekintet nélkül, tulajdon statussainak pártot ütött részében egy más uralkodó létetett és megesmertetett. Felsége bátorkodik a’ Pétersburgi udvarnak igazságától és princípiumaitól , melyek ezt mindég vezették , réméllem , hogy egy ily minden trónusok állandóságát fenyegető és rosz példákra vezető alku, a’ Császárnak helybenhagyását és megerősítését soha megnyerni nem fogja. Felségének sok nagy bételyesiteni való kötelességei vannak híven maradott alattvalói eránt. Az északi tartományok egyetlenegy példáját adták Európában királlyok iránt való hűségeknek ’s magok feláldozásoknak , midőn Európa több része a’ lázzadások szelétől hányattatott. Ezen népek hallatlan megerőltetése által nyomta el Felséged is kevés napokkal ezelőtt statussainak egy részében kiütött veszedelmes támadást. Francziaország ezen in-9 ' D surrekszió segitségére , egy armadája által belé elegyedett, nyilvánságos ellenére: 1-ben az 1831 - i 20-dik és 27-dik Januar és 17-ik Áprilisi Konferentziák protokolumainak , melyekben magát ara kötelezte hogy Belgiom’ függetlenségét soha megesmerni nem fogja. 2-ot a’ magától hírdettetett közben-nem-jövetel princípiumának', melyet ugyanazon időben ugyan ilyen ügyben Austriának és Ф Prussiának sürgetve ajánlott. 5-er azon követelésnek melyet a’ 1815—ki kötésnek Lengyelország részére leendő megtartására tett. A’ Király azt hiszi hogy a’ nevezett protokolumoknak megsértések után magát mint Németalföldnek Királlyát nézheti, valamint hogy ezen királyság is az 1815-diki kötés által állittatottfel. Csupán tehát ezen alapra támaszkodva lenne hajlandó a’ Hágai udvar a’ maga Statussal’ egy részéről való lemondásról alkudozásba ereszkedni midőn birtokának azon részéért melynek által engedése szükségesnek tartalik , illendő kárpótlást kíván. Végezetre azt hiszi a’ Király, hogy a’ hatalmasságok, az ő felséges szövetségessel, tulajdon interességekből is tekintetben vehetnék a’ Hollandus nemzetnek ezen villonyos időkben , melyek Európát megrázták—példás maga viseletét ’s nagy áldozatjait, melyeket avagy csak azzalmegjutalmazhatnának hogy a’ Királynak vagy a’ száraz földön potóljákki kárát, vagy gyarmatját adják viszsza. Azt mondják hogy ezen nóta a’ császári Kabinétra a’ legnagyobb benyomást tette. Egy a’ Császár tulajdon előlelése alatt tartatott tanácskozás következésében kurírok indíttattak Európa különböző udvaraihoz , melyek a’ Császárnak azon elhatározását megvigyék mely szerént 5 Leopoldot Belgiomi Királynak addig megnem esméri, míg Wilhelm Király ezen tartományról le nem mond. A’ Császár meghívja szövetségesseit egy a’ Németalföldi Királlyal az általa ajánlott feltételek szerént való alkudozásra. Hogy ha pedig végezetre Hollandia a’ Belgiomról való lemondásért elegendő kárpótlást nem kapna , abban az esetben a’ Császár az orániai háznak helyre-állását kívánja a’ külön vált Belgiomra nézve, mintegyetlenegy feltételét a’ Lengyel Királyság helyre állításának.