Erdélyi Híradó, 1833. január-június (első félév, 1-52. szám)
1833-05-28 / 43. szám
эф1 550 «ф nem lehet tag a’ követkamarában ; minden előterjesztésre csak ezt felelték, már nekik nincsen másban bízodalmok, hanem csupati királyokban. A’ választást elrendelő törvények szerént a’ szózatoknak fel kellett vételeiek a’jegyzőkönyvbe , s városbiró Melsch a’ választás második napján, megkapá a’ kellő szózatok többségét. Azonban a’ derék választók jobban megtanítanak a’ constitutionalis formalitásokra , harmadnap ismét öszszegyülének, Lángnak adák szózatjokat, ’s igy utoljára ez nyeré el a’ szózat többséget. — HELVETZIA. Berni tudósítások szerént az igazgató tanácstól leparantsolt elhelyheztetése a’ Lengyeleknek Aprilis 27-ikén ment véghez , Oberster Hofzmeyer felügyelete alatt. Ezen felosztás szerént vannak a’ Pruntruti kerületben 176, a’ Delsbergiben 108, a’ Münsteriben 105, ’s a’ Seignelegieriben 73 , öszvesen 462. Ezen négy főbb kerületek viszont több apróbbakra oszlanak. A’ kormány ezen lengyelek ideigleni eltartását magára vállalta. A’ naponként kivántató költség 500 frankra megyen. A’ Baseli újság Majus 4-kéről következő borzasztó esetet közöl : Aargaui pattantyús kapitány Palkensteini Meyer János őrgyermekeknek attya , ki néhány napok óta ügyes bajos dolgai eligazítása végett Baselben tartózkodott, meghallván hogy Hagenhein franczia falu Mairejenél egy új konyha készületet lehetne látni, múlt vasárnap délután, 16 esztendős fiától, s kőmives legény Rieder Mátyástól kisértetve a’nevezett faluba ment annak megszemlélésére. A’ házi gazda épen Alschwylbe (a’ Baseli kerületben) ment, hova ötét Meyer úr követte,’s ott véle egy fogadóban meglehetős hoszszason beszélt s a’ nélkül hogy a’ többi jelenlévőkre ügyelt volna. Miután a’Maire eltávozott, Meyer úr is el akara menni , de a’ jelenlevők hirtelen rá rohantak spionnak nevezték , ’s több más gyalázatos nevezetekkel illették , földhöz csapták , lábaikkal lapodták , írásaitól órájától , ’s pénzétől megfosztották, köpenyegét széljel téptéksat. A’ szegény öszvemarczongoltatott alig ocsodott ki első ájultságából , midőn a’ kínzások megújított dühhel viszont elkezdődtek ; miután a’ dühössödők a’ szerencsétlent egy felső szobába hurczoltak , újra megmotozták, kezeire vasat vertek, bajuszának egyik felét levágták , a’ megmaradott részt kilépdesni próbálták , ’s az így öszvemarczongoltadat némelyek az ablakon , mások a’ grádicson akartak levetni. Az ifjúnak gyermeki esdeklését, hogy ártatlan attyát kimélnék-meg, a’ vendégfogadós labrugásokkal viszonozta; az ő Aargani Cadelti nadrága azon gyanút támasztá ezen vad emberekben , hogy az ifjú az őrseregnél dobos, de a’ derék kömives legény Rieder hathatós oltalmába vette az ifjút, bátorságos helyre szálltá, ’s a’ legkeményebb fenyegetések ellenére is nem félt feljelenteni más nap e történetet Monchensteinba. Az alatt Mayer úr egy vad csoportót körül vétetve tovább vitetett , útközben arról beszélenek ezek , hogy a’ szerencsétlent egy tóba fulaszszák. Nem sokára ezen haramia banda új társakra akadt, kik a’szerencsétlent szemköztt ütötték és pökdösték, ’s a’ még megmaradótt bajusz szálait is kitépdesték ; némelyek szánakozóbbak voltak , ’s legalább vizet hoztak véres ábrázatra ’s kezei megmosására. Onnét Binningenbe az oroszlány czímű fogadóba vitetett, hol a’ jelenlévők a’ legnagyobb dühösséggel estek rá. Első beléptekor egy darab fát hajtottak szeme közzé, annyira hogy a vér orrán száján