Erdélyi Híradó, 1833. július- december (második félév, 1-53. szám)

1833-09-21 / 24. szám

187­ 1’ Rost ellen vádolatként felhozott’s 1852- ben junius 6-kán ezen czím alatt: ,,mit keljen tenni“ kiadott iratnak, rosz czélból , tudva annak vétkes foglalatját, szánszándékos elterjesztéséért (mint Gros­se) tiz évi száműzetésre ítéltettek, Geib pedig, kire ezen vétekben való részese­dés reá nem bizonyosodott, feloldoztatott. Lipsiából egy küldöttség, melyet egy tudós , és egy könyvárus formájénak , Lip­­sia lakosai részéről közelebről követ Plos­­teck úrnak egy ezüst polgári koronával egy köszönő írást nyujta által. Az Orosz Császár sept. 5-kén dél­után 1.1/*2 órakor Schwedtbe megérkezett. FRANCZIAOR­SZÁG. A’ National Havreból augustus 29- ről ezeket írja: „Tegnap estve hat óra felé érkezett­ meg ide donna Mária ki­rályné, mostoha anyjával a’ braganzai herczegnével együtt, három szekerektől kisértetve, melyekben az ifjú királyné udvarához tartozó személyek voltak. Az ifjú herczeg aszszonyok nyitott kocsiban csendesen léptetve haladtak a’ kaputól e­­gészen az admiralitásig. A’ sokaság az útra tolongot, de minden lárma ’s rendetlen­ség nélkül , ’s a’ fenséges útazók eránt, szi­ves nyájasságot mutató. NAGY BRITANNIA. Augustus 29-kén a’ király szemé­lyesen , October 31-kéig prorogálta a’ par­lamenti üléseket. Beszédének kezdete ’s a’ külső dolgokat tárgyazó részei követ­kezők : Lordjaim és uraim ! a’ jelen par­lament megnyitásakor figyelmeztettem vala az urakat arra, hogy soha­ is na­gyobb érdekű és fontosságú tárgyak az urak figyelmét el nem foglalák, mint e­­zen ülések alatt. Az urak e’részben ma­gokra vett kötelességeiknek oly módon feleltek­ meg, mely az én forró köszöne­teinél megkívánja, ’s egyszersmind alkal­matossá tesz engemet egy oly ülés be­rekesztésére, mely hoszszas tartóssága ál­tal , valamint uraságtoknak az elejeibe terjesztett tárgyak terhes vizsgálatában , ’s különböző rendszabások tökéletesíté­sében kitüntetett békességes tűrések, ál­­hatatos fáradozások és szorgalmak által, egy­aránt nevezetes. Szövetségeseimnek , ’s minden külső hatalmasságoknak bará­tságos érzetek felől a’ legbiztositóbb nyi­latkozásokat veszem. Sajnálom , hogy a’ Belgiom­ és Hollandia közli egyességnek végkélését nem jelenthetem ez alkalom­mal az uraknak , de azon egyezés, me­lyet én és a’ francziák királya a’ múlt május hónapban a’ belgák királyával kö­töttünk , meg fogja akadályoztatni Bel­giumban az ellenségeskedések megújúlá­­sát, ’s a’ béke köz­benállására új kezes­séget nyújt. A’ közelebbről Portugalliá­­ban történt esetek arra bírának , hogy ezen királysággal diplomatikai egybeköt­­tetésemet megújítsam , melyre nézve egy ministert ő leghívebb felsége udvarához, a’ szükséges hitelesítésekkel felruháztam. Meglehetnek az urak győződve , hogy i­­gen nagy óhajtással várom­ azon pillan­­tatot , melyben a’ portugalli királyság, ez az Angliával szövetség és szoros ér­deklet kötelei által öszvekapcsolt ország, újból a’ béke és nyugalom állapotjába viszszahelyheztetve , előbbi boldogságát viszszanyeréndi. A’ Törökország békessé­gét megzavart ellenségeskedések bévégez­­tettek , ’s meglehetnek az urak győződve , hogy gondos figyelemmel vagy­ok minden történetre, mely ezen birodalomnak jelen és jövendő függetlenségét érdekelhetné. Az alsóház augustus 28-diki ülésé­ben (a’ parlament eloszlatását megelő­zött napon) a’ külü­gyek felett követke­ző vitatkozások folytak: Altwood úr fel­­állván így szóla : minekelőtte elosztanánk a’ külső politikára , s ő Felsége kor­mánya által­­ e’ tekintetben követelt rend­ ¦ ¦Ф»

Next