Erdélyi Híradó, 1833. július- december (második félév, 1-53. szám)
1833-11-26 / 43. szám
б<ф)о 558 о^ю van, azon fontos megbízásnak eleget is tett. Mar Mignet státustanácsosnak Madridba küldetése adott első okot a’ három hatalmasságnak arra, hogy a’ franczia kabinetnek magát a’ fennebbi módon nyilatkoztatta ki. Prussia szeléről nov. 4-ikén írják : A’ német ministerek még ezen hónapban megkezdik a’ Conferentiát; Ancillon minister is közöttek lesz. Mondják , e. h. 25-ára Prágába vagy Béesbe fognak egybegyűlni. Miféle tárgyak adatnak a’ Conferentia elébe, még nincs tudva ; alkalmasint fő dolog a’lesz, hogy az újjabb idő környállásaival Németország különféle alkotmányai formalitássába csúszott hibákat kitanulják , ’s orvosolják. NÉMET ORSZAG. Dresda, nov. 4-kén : Mind a’ két kamarában felette nevezetes vitatásokra adott alkalmat azon kérdés: „az elegyes házasságokból származott gyermekek micsoda vallásban neveltessenek.“ A’ törvényjavaslat tökélletes szabadságában akarta hagyni a’szülőknek , erről úgy egyezni mint tetszik, de a’ második kamarába előterjesztett javallatok átaljában arra czéloztak , hogy a’ katholikus papság béfolyása , mely az egyezési szabadságban csak nem elkerülhetetlen , mentői inkább megszorittassék. — Az első kamarában János királyi princz a’ törvényjavaslat mellett szavatolt. Schönburghg azt kívánta, hogy minden gyermekek az atya vallásában neveltessenek , úgy mindazonáltal hogy a’ házasság előtt ’s megmásolhatatlan egyezésnél fogva szabad legyen ( ha tetszik ) a’ leányt által engedni az anyának. Az universitas követje dr. Klien az fiut az apa, a’ leányt az anya vallásában óhajtotta neveltetni. Az erről a tanácskozások szinte négy ülést foglaltakel. Az universitas ez alatt bélépett követje dr. Weber ( boncztudomány professora) szabad nyíltsággal mutatta meg, miként minden képzelt ebbéli egyenlőség csupa üress hang és csalódás, mivel a’ katholika egyház azon elvből indúlva ki, hogy csak egyedül benne van az idvesség, minden hitvallójának szoros kötelességivé teszi, hogy minden gyermekek a’ katholica vallásban neveltessenek. Erre felállott princz János ’s egy tüzes beszédben a’ térítés ’s türedelmellenség vádjai alól igyekezett a’ katholika vallást kitisztitani. „Megesmerem — igy kezdé beszédét — hogy az igaz és tévelygő hit képzetei élesebb vonásokkal vannak kinyomva a’ catholika mint a’ protestáns egyházban, de teljességgel nem ismerhettem el helyesnek azon szeretet nélküli magyarázatot, melyet ezeknek , egy mindenfelé elterjedt előítélettől félrevezettetve, adni szoktak. A’ katholika egyház tanítása e’ tárgyra nézve ebben áll: csak egy igazság lehet, csak egy , mely minket Istenhez vezethet, ’s mely éppen e’ végre magától az Istentől adatott nekünk , a’ nélkül mindazon által hogy ezzel az állíttatnék , mintha a’ másként gondolkodók ha csak szántszándékkal nem szegzik magukat az igazság ellen, az örök kárhozat martalékául adatnának. Azt is megismerem, hogy egyházam kiván magának mentől több követőket nyerni ; de ez minden igazi meggyőződés tulajdonsága, és csak szabados utakon kell és lehet hogy megessen. Több oltalomeszközei vannak egyházomnak mint a’ protestánsokénak? ám igyekezzenek a’protestánsok is, mert szabadságok van azokat használni, csak hogy világi hatalomhoz nem kell folyamodni. Egyházamnak azt is szemére vetik, hogy türedelmetlen , de elébb tiszta képzetet kell csinálni a’ türedelmetlenségről. A’ türedelmesség nem a’ hit, de