Erdélyi Híradó, 1834. január-június (első félév, 1-51. szám)
1834-02-25 / 16. szám
általmenetelét Savójába akadályoztatni fogja. De minő szabályt követ e’ czélra a’ kormány ? Szembetűnő lágysággal viseltetik ezen rendkívüli környülállásban; ’s nem lehet eléggé azon csudálkozni, hogy ennek szeme láttára számos csoport gyűl egybe, mely nem igen titkolja azon czélját hogy a’ szomszéd statusba üssön. — Ezen történet kétség kívül alkalmat nyújt a’ külső hatalmaknak, Helvétziától biztosítást kívánni, melyre nem csak jussok van, de kötelességek is, hogy a’ szomszéd statusok közbékessége meg ne zavartassék; hogy revolutios csoportot ne szenvedjen meg tovább kebelében , é s ne nézze nyugodtan, hogy idegen demagógok nála oly tartományok kormánya felforgatásán munkálódjanak, melyekkel ő barátságos szövetkezésben van.— Név szerént el kell küldeni Helvetziának azokat, kik czélul tették fel azt, hogy minden országban revolutiót csináljanak, ’s kik a’propaganda nyilvános eszközei; értem a’ lengyeleket. Az új zürichi újság február, okáról ezen czím alatt: „Beütés Savoyába“ következő tudósítást közöl: A’ lengyzel és olasz menekvők szándéka Savoya ellen füstbe ment. Carrouge-ban febr. 1. egybegyűlt sereg, melynek számát 500tól 1200ig teszik, következő nap két részben elindul, egyik Chablebe, másik St. Julientől jobbra. Ennek sorsa még nem tudatik; a’ mint mondják, elszakasztatott. Az első a’ faluk lakóinál kevés részvételre tanált. Azt mondják, a’ piemontiak és olaszok ily nagy szándékhoz nem is mutattak elég készséget (Fertigkeit). Mindenek felett Ra marina hibázott, ki azt már kezdeteben elrontotta. A’ sereg már hadi rendben állott, midőn a’ general mindenki bámulására gróf Damas Gustav-val megjelenik, de ismét eltűnik, ’s a’ sereg kormányzását egy altisztre bízza , hogy vonuljanak vissza, mivel a’ várt segítség nem érkezett—el. Mind árulást kiáltottak , ’s a’ jó kimenetelről kétségbeesve, Geneva környékire visszatértek. Merre vette Ramorino útját, nem tudatik. Más tudósítás szerént, az ő jelenlétében már bizodalmatlanság ’s elégedetlenség ütött ki ’s csak nagy bajjal tudott a’ sereg dühőssége elől menekedni. A’ genevai kormány már febr.lső éjszakán szemlélő serget állított a’ savoyi határszélyhez. Ennek , a’ visszatért ’s többnyire olaszokból álló menekvők, a’ véle kötött capitulatio következéséül, fegyvereiket általadták. Utóbbi tudósítás szerént arra is állottak, hogy vizen a’ waadti cantonba vitessenek által. De mivel a’ katonaság nagy része ezt teljesíteni vonakodott, kéntelen volt a’ genevai kormány küldöttje megegyezni a’ menekvők kívánságokban , hogy vagy Genevába vagy Carrouge-ba helyeztessen elő E’ szerént a’ katonasággal együtt Genevába mentek, hol meglátások a’ népet ismét forrásba hozta. Febr. 5ki éjszakán komoly nyugtalanságtól féltek, ’s mindenüvé kemény őrizetet állítottak. Azonban jén reggel még a’posta elindulásáig minden csendességben volt. — A’ St. Julientől jobbra ment résznek a’ francziaországi menekvőkkel lehető egyesülése még szülhet ugyan valami hadi történetet, de jó kimenetelre bajosan számolhat, mivel a’határszélyen 6000 embernyi piemonti sereg áll, melyet az elszélesztett proelamatiokkal sem nyerhettek meg. Három ilyen proelamatio közül egy a’ piemonti sereghez, más a’ savoyi néphez, név nélkül létetett, a’ harmadik a giovine italia fővezérétől íratott alá. — A’ lausanni kormány szabálya , hogy azon menekvők útját’.Savójába elzárja , a’ vraadtlandi népnél nem csak helybe nem hagyásra, sőt megvetésre, némely helyt pedig még ellentállásra tanált. Kicsiny lengyel csoportok, melyeket a’ politia letartóztatván, a’berni határszélre vissza vezetni rendelt, a’nép által megszakadhattak, ’s igy Nyonba , hova szándékoztak, elérhettek. Itt és a’ tengerparti más helyeken a’ polgárok sok lengyelt több napig házaikba rejtve tartottak, míg hajóra ülhettek. A’ szolgálatra kiállított katonák részint nem állottak elé, részint nyilván és félelem nélkül kimutatták , hogy a’ lengyelek ellen erőszakot .