Erdélyi Híradó, 1834. január-június (első félév, 1-51. szám)
1834-04-22 / 32. szám
mekek, háznépek anyjai, kiknek jótettei mindenütt mély emlékezetet hagytak magok után; ezt szenvedik becsült és békés polgárok; kik testvéreink , hazánkfiai, kik nem másutt, hanem csak zászlóink alatt harczoltak. Mégis a’ Bonaparte familiája utolsó nemzetségéig száműzve nyög! “ Tovább mondá, hogy őt semmi személyes érdek nem ösztönözi. Ő egyikét sem esmeri a’ Bonaparte familiája most élő tagjainak, azokkal soha semmi szövetkezésben nem volt; nem is beszéllt; ő csak mint polgár igazságot kér más polgártársaiért. Kératov: ,, A’ nagy emberek familiája sorsa vélek együtt jár, velek együtt emelkedik és hanyatlik; az ország bátorsága keserű kötelességévé teszi a’ kormánynak azokat olyan helyről eltávoztatni, hol jelenlétek egyesitő pont lehetne minden megelégedetlenekre nézve. A’ Napoleon familiája száműzése az a’ keserű kötelesség, melynek magát alája kell vetni mindennek, ’s melyen a’ gondviselés keze látszik.“ Bricqueville: A’császár familiája még mind sinlik a’ száműzésben, hova őt a’ Bourbonok és a’ szent szövetség vetették. Az a’ familia a’ szükség esetében le tud minderöl mondani; de én ezen szerencsétlenségben nem láthatom mint Kératry a’ gondviselés kezét. Az Isten igazságos, de a’ mit Kératry mondott, nem látom igazságosnak. Marschall Clauzel: A’ Napoleon familiáját száműző törvény compromittálja Francziaország becsületét és méltóságát; az efféle törvény nem használ sem a’ kormánynak sem a’ népnek. Dubois Aymé: A’ Bourbonokról volt szó; de ha a’ Vendebeliek , a’ mi lehetetlen Francziaországban a’ fejér zászlót felütnék , természetesen visszahívnák a’letett familiát. Esti, kik a’ három színű zászlót ütöttétek fel, száműzve hagyjátok a’ Napoleon familiáját? ’s ha Napoleon 1830ban éljen, számüzötten engedtétek vala meghalni ? Nem, ti őt kezinkbe visszahivtátok volna! “ Mindezen beszédek mellett is a’ Dubois Aymé javaslata fontolás alá nem vétetett. Ellene is volt mindenik minister. Rossini megnyerte perét a’ régi civil— liste liquidatio biztossága ellen, mi szerént 60 ezer frank pensioja, melyet X Károly adott volt meg, ezután is fog fizettetni. Páris mart. 29. A’ párisi újságok állásáról ezek közöltéinek : A’ Constitutionnelről. Ennek 25,000 előfizetőji 10,900ra szállottak,’s ezután még 7000ra is le fognak szállani. Egyik hírlap sem esett oly hiteletlenségbe mint ez az óriás, mely vállain segitett egy királyt a’ thronusra. Igazgatójik Etienne és Jay, Dupin ( az idősb) és Tissot befolyásokkal; szerkeztetője neve egészen obscurum. — Journal des Debats: ennek 11,000 előfizetője még megvan. Elhatározott színe ’s megáldott aránya van, ’s a’ ministerialis doctrinairs felekezet bírja. Igazgatója Bertin, főszerkeztetője de S . су és st. Marc Girardin. — A’ Gazette de France-nak előfizetője 10,000. Igazgatja de Genoude, főszerkeztetője de Beauregard, és Chauvin-Veillard. Iránya egy kissé elrejtett bourbonismus, és a’ Jacobinusokhoz láttató csatlás lárvája alatt űzi csalóka játékát. —— Courrier Francais előfizetője 7500, igazgatója Chatelain, főszerkeztetője Cornemin, Beranger, és Guyet. Ez az újság tökéletesen az Odilon-Barrot libériáját viseli, ki cselédjeit maga köntöséhez hasonlóban jártatja, azt tartván, mint mondja, hogy a’ libériák nem a’ mi időnkbe valók.— Quotidienne előfizetője 6500, igazgatója de Brian, főszerkeztetője Nettement, Loc-Maria, és Laferét. Iránya tiszta legitimistái. — Le Temps előfizetője 5000, igazgatója Coste, egy lelkes, ügyes ember; szerkeztetője Pin, Delrieux és Löwe Weimars, az idősb Dupin befolyása mellett; hitvallomásában kevéssé titkos, et poussant de toutes ses forces le tiers parti.— National előfizetője mint a’ Quotidiennek, igazgatója az ismeretes Carrel, egy kedves becsületes ember. Elvei a’ Lafayetteé az amerikai oskolából. Szerkeztetője Comte, Peysse és Nizard. — Tribune előfizető-