Erdélyi Híradó, 1834. január-június (első félév, 1-51. szám)

1834-01-14 / 4. szám

27 nevében; ez annyit tészen, mint az igazság ki­szolgáltatásából játékot űzni! A’ bévádoltattak minden protestatlosok mellett is elvitetnek. A’ halgatók a’ fegyveres erő által kitaszigáltatnak. A’ folyóson és grádicsokon iszonyú a’ lárma és kiabálás. Fél kettőre a’terem ki van tisztit­­va az emberektől. Másnap az ülés újra megnyittatván az e­­lőb­­lő az egész perfolyamatot pontonként fel­vette ’s előadta, mely délelőtti 10 órától 1 óráig tartott. Beszédje’ végén újra kérdezte: nem lenne­k a’ bévádoltattaknak vagy a’ general­­ügyvédnek valami h­ozzá tenni valójok ? C­h­u­­quet úr: Én még csak azt akarom mondani hogy én egy öreg katona vagyok, ki kész ha­zájáért vérét ontani. Emlékeztetem az esküdt urakat arra, hogy egy igazi republicanus nem elegyedik alattomos öszveesküvésbe, de a’ nép­pel együtt támad­ fel. Igen, ha a’ nép, mint 1850ban feltámadna, akkor én is elhagynám öreg anyámat, ’s harczolnék hazám szabadsá­gáért. Parfait akart még valamit mondani a’ vádpontok hamisságáról, de az elölülő nem engedte e’ tárgyat illetni, ’s jelenté, hogy a’ vitatásoknak vége van. Erre az esküdtek ta­nácskozás végett külön vonultak. Három óra­kor a’ teremben újra megjelenvén , az esküdtek feje mechanicus Decker a’ bévádoltattakat minden vádpontokra nézve „büntel­ennek“ nyilatkoztatta, mire az elölülő mind a’ 27 bé­­vádoltatottat a’ kereset alól felszabadította. ( National) Londonból jött levelek sze­rint, Bonaparte Jó’sef készül a’ szabad­státusokba viszsza térni; Lucian továbbra is Angliában akar lakni. Némely politikai körök­ben egy tervről beszélnek, mi szerint a’ kor­mány meghatalmaztatnék , a’ régi császári fa­milia tagjainak a’ viszszatérést Francziaország­­ba megengedni. (Gazette des Tribimaux ) R­a­s­p­a­r­­ P­a­r­­fait és Boucher Lemaitre urak viszont viszszavitettek a’ St. P­e­l­a­g­i­e­i fogságba ; a’ két első bizonyos törvényes keresetért, melyet még ki kell állania, a’ harmadik egyéb okból. A’ király a’ Corsica szigetén Napoleon emlékezetére emelendő oszlop költségére 6000 frankot irt alá. A’ seinei Assissek december 22diki ülésé­ben a’ múlt évi Julius 26diki öszve-esküvés­­sel vádoltattak mind a’ huszonheten, két órai tanácskozás után, a’ vád alól felszabadittattak, és legottan szabadon bocsáttattak. Ezután a’ főügyvéd azon javaslatot téve, hogy Michel Pin­art és Dupont szószóltók, kik a’ per­folyamat alatt a’ törvényszék nehány tagjai el­len sértő kifejezésekkel éltek, egy ideig hiva­taloktól függesztessenek­ fel, Dupont pedig az ügyvédek sorából is töröltessen­ ki. Mi­után az emlitett három ügyvédek magok mentsé­geiket előmondták, és különösen Michel és­­ D­u­p­o­n­t ez úttal is a’ törvényszék ellen sér­­tőleg kikeltek, estvéri 6 órakor a’ törvény­szék elkezdé tanácskozását, és kilenczedfél ó­­rakor kimondá ítéletét, melynél fogva D­u­­p­o­n­t esztendeig, M­i­c­h­e­l és Pin­a­r­t pedig hat hónapig, hivatalaiktól felfüggesztettek. Az Al­g­e­m­e­i­n­e Zeitung egy le­velezője. Párisból december 25-áról ezeket ír­ja: Bar­the úr, az igazság minister, a’ Ras­­pail ’s. más republicanusok ellen indított per folyamat kimenetele felől nagy aggodalomban volt, némelyek azt is tudni akarják, hogy ő D­e la­palme úr letétettetését már alá írta ,­­ volt, midőn megtudá, hogy ez az ügyvédek­nek ha nem is a’ jury, de a’ köztörvényszék általi megitéltetéseket megnyerte, ’s erre ő a' fő ügyvédet újra kegyelmébe véve. Decker úr, az esküdtek itélőszékének feje , ki ezen ü­gy­­ben a’ bévádoltattakat mint ártatlanokat a’ vád alól feloldotta, Parisban egy igen esméretes mechanicus, ki különösen tengeri mivszerek készítésével foglalatoskodik, ’s ezek készítésé­ben kitetsző is. Decker úr junius őkén még az igazgatás leghívebb baráti közzé tartozott, ’s ezt monda dolgossainak, hogy ha más nap verekednek, házába többé bé ne lépjenek. De a’ kormánynak lehet valaki barátja, a’ nélkül hogy B­a­r­t­h­e úrnak mindenekben tetszése sze­

Next