Erdélyi Híradó, 1834. január-június (első félév, 1-51. szám)
1834-06-03 / 44. szám
348 meghatározott Balázsi Gergely helyébe az erdélyi kir. Kormányszékhez titoknoknak esik sz. mártoni Szabó Lajos urat eddig tiszteletbeli udv. concipistát, továbbá a’ Guberniumnál bejegyzési és levéltári tisztség kormányzójává Ehrenfeld András urat eddig regestranst, protocollumi tisztség directorává pedig Gebbel Károly jurat eddig guberniumi concipissát méltóztatott kinevezni. A cs. kir. Felsége április l0kén kert legfelsőbb határozata által győri oskola tanító Legény Ádám urat kis arany érdempénzzel megajándékozni kegyelmesen méltóztatott. OROSZORSZÁG. Az északi Riene-ben az ifjú Caesarew itseh korona örökös innepélyes esküjéről a’ következendők vannak. Aprilis 22-én (május 4dik) a’ koronaörököst, mint törvényes egész koruságának első napján, a’ császár, mint fejedelem, és atya, vezette a’ hitletételre mint muszka thron örökösét, és hadi szolgát. Fél két órakor az ország insignei, mint az ország almája, a’ pálcza és korona a’ téli palota udvari templomába vitetvén, egy arra rendelt asztalra letétettek, mely azon asztalkának balja felől esett, melyre már a’ kereszt és evangeliom letéve valának. Ezután a’ diplomatiai kar, és az udvarolható személyek bévezettettek— két óra után a’ császár, császárné, koronaörökös, a’ főbb udvari méltóságoktól kisértetve megjelenvén, metropolita Seraphin ’s a’ papságtól a’ szentelt vízzel és kereszttel fogadtattak.— El foglalván helyeiket ő Felségek , elkezdődött az ezen napra készült imádság. Ennekutánra a’ császár a’ koronaörököst az evangeliomos asztalkához kézen fogva vezette, holott is ő cs. magossága először elolvasta, azután aláírta a’ következendőt. A’ mindenható Isten nevében szent evangelioma előtt esküszöm és ígérem , hogy ő cs. Felségégének, legkegyelmesebb atyámnak híven és igazán szolgálandok, mindenben engedelmes leendők, éltemnek utolsó vércsepjét se kiméllve, valamint ő Felségének egyedül uralkodását, erejét és hatalmát biztositó, minden a’törvények által meghatározott és meghatározandó' jusait és privilegiumit minden erőm és tehetségem szerént oltalmazandom. Mint minden oroszok* thronjának, a’ lengyel királyságnak és a’ finlandi nagyherczegségnek örököse, esküszöm, hogy az ország alapos törvényeiben álló minden a’ thronusta következést illető rendeléseket, és famíliai határozásokat, a’ magok erejekben és épségekben megtartandók, és ezekért Isten és annak utolsó ítélete előtt jót állani kész leendők.— Uram! Istenem! Királyoknak Királya ! taníts, vezess és világosíts, ez előttem álló tisztemben, kisérjen engemet a’ te thronod mellett ülő bölcseség. Küld el azt szent egedből, hogy a’ megtanítson engemet arra , mi légyen a’ te szemeid előtt kedves és igaz parancsolatid szerént.— Ezeket a’ koronaörökös előbb erős hanggal olvasta; de midőn a’ királyok királyát megszóllttá, reszkető szavait, könnyei fojtották meg. Töbször újra kezdette, többször volt megszűnni kéntelen, és zokogások közt végezte be. — Aláírván az eskü-formát, őt a’ császár egy kifejezhetetlen érzéssel megölelte, megcsókolta, és a’ császárnéhoz vezette, kit is az ifjú herczeg megakarván ölelni, megelőzte őt a’ császár ’s a’ fiút anyjával együtt karjai közzé szorította. — Ez a’ ritka látomány minden szivéket elragadott, és a’ megilletődés könnyei közt mindenek áldásért esedeztek a’ felséges famíliára. — E’ szent czereraonia után az orosz sereg valóságos szolgálatába béavattatott. A’ szent György teremében a’ tron előtt egy oltár állott, azon pedig az evangeliom, és a’ szent kereszt. Az őrsereg zászlója, a’ borodinoi, leipzigi, párisi, várnai és az attaman kozák ezred mint a’herczeg ezredének zászlóji, körül, árnyékozták a’ császári trónt, körülte állván a’ válogatott vitézek a’ császári gránátosok, mint a’ régi orosz dicsőség képviselői; két oldalán pedig a’ katona oskolák nevendéki, az orosz nemesség virágzó bimbóji, mint a’ koronaörökössel egykorú tanulótársa, Midőn e