Erdélyi Híradó, 1834. július- december (második félév, 1-53. szám)
1834-10-18 / 32. szám
mér, ’s ígéri hogy a’ hitelezők kielégítésekre , minden szükséges rendszabásokat megteend, mihelyt a’ királyi főváros és minden ötét illető jussok birtokába vissza lesz helyheztetve. (Courier beige) az angol journálok felszámittása szerént a’ hollandul király lenne a’ leggazdagabb privátus egész Európában, vagy talán az egész föld betegségén. Birtokát több száz millió tallérra becsülik. Wilhelm király 1814dik év előtt nem felette gazdag э ember volt. Szerencséje az 1814dik évben május 14-én kert törvénnyel kezdődött, mely törvény a’ hollandi adósságot minden Hollandban már rég elfelejtett adósságokkal együtt vissza állította , melyeknek pedig becse ezen viszsza állítás előtt szinte csak oly alsó lábon állott , mint a’ franczia köztársaság assignatioji. — Az 1822től kezdve 1850ig tartott Syndikatus és a’ brüsseli bank jövedelmei, melyekben Wihem király mint fő részvényes osztozott, nem keveset tettek azon gazdagság szaporítására, melynek alapja 1814 ben a’ fen írt módon már meg vala vetve. Keletindiában a’ hollandi telepitvények jövedelmei, — azon jövedelmek melyeknek másokat kirekesztő igazgatását Wilhelm király minden számadás terhe nélkül a’ nemes alföldi alaptörvény 6ödik czikkelyének egy oldalú magyarázatja által magának tartotta, — még a ma is sokat tesznek a’ mostani uralkodó ház fejének halmozott kincsei nevelésére. — NAGY BRITANNIA. A’ parlament mely September 25ig vala elhalasztva, ezen a’ napon egy lord cancellár, herczeg Argyll, és lord Aucklandból álló királyi biztosság által ujjabban October 25áig halasztatott el. Az alsó ház tagjai közzűl ez alkalommal senki sem volt jelen, ’s csak az alsóház főbb hivatalosai jelentek meg. A’ Sun ezeket írja: Trinidadból augustus 8 áig terjedő tudósításokat vettünk mellyek fájdalom elég kedvetlenül hangzanak. Már augustus lső napja előtt kinyilatkoztatták a’ szerecsenek hogy ez napon kezdve uraiknak többé nem dolgoznak, mert a’ király őket már szabadokká tette, ’s csak a’ helytartó nyujtotta meg tanulások idejét, az ő urokkal való egyetértésből. Ezen nyilatkozás következésében helybeli katonasághoz megtétettek a’ rendelések magok készen tartása végett. Alig viradtfel augustus fő napja, már seregestül tódultak a’ szerecsenek a’ városban az igazgatás háza elébe, ’s kinyilatkoztaták az igazgatónak magok szándékjokat hogy tovább nem dolgoznak. Az igazgató és két béke bírák megmagyarázták nékiek a’ szolgaságtól felszabadulás feltételeit ’s az engedetlenség büntetéseit, — de hiában valók voltak beszédeik, sőt még sértő szavakkal illették a’ nevezett tisztviselőket. Végre midőn a’ nép csoport mind nyugtalanabb lett, felfegyverkeztették a’ katonaságot és a’ tizenkilenczedik ezered egyik osztálya után küldének, így állottak a’ dolgok egész estéig, midőn a’ kormányozót az igazgatás épülettéből kiléptével, durva megbántásokkal illették. Más nap reggel az elmúlt napi lármás jelenetek esmét megújultak, a’ mikor is ezen a’ leg lármásabb kiabások közzűl elfogattattak, korbács ütésekre ’s kemény munka büntetésre ítéltettek. Ekkor egyik békebiró felolvasá a’ királyi rendeletnek azon czikkelyét melyben három vagy több szerecsennek összve gyűlése lázzadásnak nyilatkoztaik; ’s midőn ez sem használt semmit, egy csapat lovasság ’s nehány gyalog őrkatonák az utszákon tolongó sokaságot minden ellentállás nélkül eloszlatták. Augustus 4dik napján újból elkezdődtek a’ lármás csoportozások, ’s ekkor az elöljáróság keményebb eszközökhöz nyúlt, Goan közzülök elfogaltattak és 55 terhes munkára ’s kalodába verésre ítéltetett. Ezen büntetést öt szerecsenen végre is hajtották, de minden megilletődés nélkül szenvedték a’ vétkesek büntetéseket, ’s a’ körűl álló szerecsenek által büntetések bátor szívvel kiállására serkentettek. SPANYOLORSZÁG. A’ Gazette de France sept. 25tól jelenti