Erdélyi Híradó, 1837. január-június (első félév, 1-52. szám)
1837-06-06 / 45. szám
355 mulatságok , hangversenyek ’s kertekbe való séta kocsizások lesznek. Junius három első napjain a’ királyi operában, a’ víg operában ’s a’ franczia színházban előadások. Orleans herczeg ’s neje legfeljebb négy napig fognak Fontaineblauban mulatni ’s azután Párizsba utaznak. A felségeknek a’ fővárosba való visszatértek után nagy bal adatik a’ luileriákban , mely után a’ királyi familia a’ herczeggel és herczegasszonynyal együtt egy rövid kirándulást fog Neuillybe ’s onnan Versaillesbe tenni, hol fényes innepek tartatnak. Május 15. a’ követkamarában azt beszéljenek hogy de Ludre a’követkamara volt tagja , és Cabet úr önként előfognak állani foglyokul. Azt is beszélgették hogy d’ Vaussez báró és Capelle báró is rövid időn megfognának érkezni. Azonban a’ pairkamara alig ha reá áll hogy egy ily hosszas ülés után, melynek nem sokára vége lesz, újból itélőszékké változzék. Közönségesen úgy hiszik hogy a’ vádlottak a’ki hallgatás napjáig szabadon fognak eresztetni adandó becsület szavokra, hogy a’maga idejében megfognak jelenni. Azon nehézségek melyek a’ köz bocsánat végrehajtása eleibe látszattak vala gördülni, az által enyésztetteket, hogy e’ rendszabály mindenütt a’ legszelídebb és legkiterjedtebb módon vétetik gyakorlatba, így minden politicai vádlottak kiknek pereik feljebb vitel útján állott , megkegyelmeztetteknek nyilatkoztattak, nem különben a’köztársasági és vendég lázzadások részesei, kik pedig az ezen lázzadás alkalmával elkövetett gyilkosságok ’s megsebesitések vétkéért megvalának ítéltetve. A’bocsánat a’fiamban fogva volt ministerekre is kiterjesztetett, minthogy ők ámbár nem fogva, de száműzetve a’ foglyokkal egy sorsuaknak ítéltettek. Bloisból írják hogy Bruyant őrmester is, ki a’ Vendômeben próbált lázzasztásért halálra itéltetett vala , de a’ halálos ítélet a’ király által örökös fogságra változtatott, e bocsánat következésében szabadon eresztetett. Midőn szabadságát tudtára adták könnyeket hullatott ’s megeskütt hogy gazember lenne, ha valaha a’ király ellen valamit vétene. Párizs májusbán. A’ franczia királyné jövendő menyével folytatott eddigi társalkodásában a’ legnagyobb nyájassággal ’s szeretett' méltó magaviselettel volt, mi minden vallási különbség mellett, egy ily nagyon derék fejedelemnében mint Amália királyné, természetesnek is látszik. Az Orleans uralkodó házban a’ famíliai élet oly házi és biztos ,hogy Heléna herczeg asszony mindjárt az itteni új világba béléptekor magát a’ legbarátságosabb szívesség által látandja körül vétetve. Az ifjú herczeg asszonyok igen jó, szelíd ’s átaljában asszonyilag derékúl nevelt teremtések , Nemours és Orleans herczegek pedig eleitől fogva sok ön feltalálást, finom tapintást és életbeli ügyességet bizonyítottak.— A’ franczia korona herczegné minden esetben pompáson leend , csak az ily hirtelen új társasági körbe át plántálandó mellé , egy már hosszas idő próbáját ki állott meghitt barátnéra lenne szükség, úgy látszik Heléna herczeg asszony egész eddigi udvarát elbocsátja ’s csak hajdani nevelőnéjét Salomon asszonyságot tartja meg maga körűl. A’ legjobb ’s hitelesebb kútfőkből jött magános levelek, melyek a’ legnagyobb részrehajlatlansággal írattak, a’ herczeg asszonynak nem csak szeretőire méltó voltát hanem charactere erejét is dicsérik, ’s főként csak ő vala az egyedül, ki ez elintézett házassági szövetség elébe gördített némely akadályokat legnagyobb állhatatossággal legyőzött. Párizs május 17kén. Naponként inkább meglehet győződni mily hasznos a’ kormányra nézve az amnestia. A’ király újra vissza nyeri eredeti népszerűségét, valahol mutatkozik mindenütt éljen kiáltással fogadják őlet ’s minden köz útaknál és átjáró helyeknél kivannak a’ király és királyné képei téve, mint ezelőtt hat évekkel. E’ népszerűségnek egy része vissza sugárzik a’ ministerekre is. — A’ franczia hírlapok így írnak május 17- ről: ,,A’ király tegnap Pajol generál és segéd