Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-04-20 / 32. szám
ERDÉLYI Kolozsvárt, 1840. Kedden , april. 20-án. 32-lire SZÍIKi. foglalat. Erdély és Magyarország : halálozás ; ő cs. k. Felsége’ születése évinnepe; mentő házak; igazítás; Thurócz , Gömör, ’s Liptó megyék’közgyűlése ; magyarosodásról örvendetes adatok; Lonovics püspök’ levele. Törökország: ( Resid hasa ministeri hivatalából kitétetett. ) Poroszország. Schweicz: ( Aargau ’s a’ kolostorok ügyében véghatározat.) Franeziaország: (a’ pakrkamara a’ Párizs’ erősítése iránti törvényt elfogadta ; a’ követek’ háza az irói tulajdont illető törvényt visszavetette ; az öt halalmak’ keleti kérdés iránti újabb egyezkedése nem valósult meg.) Spanyolország. Portugal, Északamerika. (..J’ Leed még nem bocsáttatott szabadon.) Mexico. Hirdetések. Erdély és Magyarország. (Halálozás.) Krizbai Dezső Elek a’ kolozsvári ref. ekklézsia’ 40 évekig volt buzgó papja apr. 17kén élte’ telik évében hosszas gyengélkedés után meghalt. Kolozsvárit folyó hó’ 19-dikén, mint Felséges Urunk’ születése’ napján országos elnök m. gy. monostori báró Kemény Ferencz úr ő maga’ vezérlete alatt a’ felséges kir. főkormányszék’ tagjai, úgy a’ minden valláson levő f. ez. papok, professorok, vármegyei, városi és kamarai tiszthatóságok ő Felsége iránti hódoló tiszteletűket tanusítandók, megjelentek ideiglenes kormányi elnök, val. belső titkos tanácsos, ’s kir. kincstárnok kis rhédei gróf Rhédei Ádám úr ő nmlgáná!, hol a’ fenntisztelt országos elnök úr a’ jelen levők’ és az egész haza’ nevében legkegyelmesebb fejedelmünk iránti fiúi és jobbágyi hódolatjokat és őszinte hálaérzelmeiket velős beszédben tolmácslá, mellyet a’ nmlga id. kormányi elnök úr hasonlóan elfogadott. Ezt a’ cs. k. katona tiszti karnak Stahel Károly brigádos generál’ szónoklata alatt lett idvezlő tisztelete előzte meg. Innen amlgy id. korán. elnök úr’ vezérlése mellett a’ piaczi r. cath. templomba mentek, hol valamint városunk’ több templomaiban is ő Felsége’ hosszas és dicső uralkodásáért buzgó fohászok bocsátanak a’ királyok’ királyához. Ez nap a’ sokszor tisztelt ideiglenes főkormányszéki elnök úr exra gazdag asztalt adott, melly alkalommal poharak’ ürítettek ő Felsége’ becses életéért, és az egész ausztriai házért. A’színházban estve ő Felsége’ tiszteletére ,,A’ királyi parancs“ czímü színdarab adalék. Ez nap előtti estve a város kivilágítatott, és ugyan ekkor a’ amlgy főkormányi elnök úr fényes tánczmulatságot adott. Mentő háza k. (Rettungshäuser) . .. megye’ törvényszéke közelebbről egy rabot ítélt halálra, ki éltét gyenge fiatal korától kezdve börtönben töltötte, ’s a’helyett, hogy jobbuljon , mindig a’ bűnben tökéletesbbülve jött ki. Ő először kis tolvajságot probála el; tettét egy gyermek történetesen meglátván, ezt, hogy ne lehessen ellene tanú, fővel egy kútba löké; de leltén rajta éretett, ’s tömlczre viteleit. Itt annyira megjobbult, hogy mindjárt kiszabadulta után nagy tolvajságot követe el, mellyért 5 évi rabságot szenvedett. A’ szamosujvári rabságban egy templomfelvevőt láta, kinek példája annyira elragadá , hogy hazatérte után csak hamar Kolozsvárit czéljához előre egy hosszú kötelet lopva , bebocsátkozott az oláh fenesi r. cath. templom’ ablakán, a’magával vitt gyárakkal az oltári gyertyát meggyujtotta, ’s világánál a’ segrestyébe berontván 4 aranykehelyt, 2 kehelyfedőt, és 2 aranyhímzésű kehely takarót elorzott. Bűne világosságra jött ’s a’ perkezdesi itélőszék , mint jovibhallani, örök rabságra, a’ felhívási szék pedig kilófura itélé.— Ha személyesen látandjátok őt, inkább fogjátok gyámoltalannak vélni, mint elátalkodott gonosztévőnek, ’s im meg is mennyi eláradoltság benne ! im miként emelkedék fokonként a’ kis tolvajból szentségrontó templomfel vevővé ! Ha ez egyetlen példa lenne, figyelemre kevésbbé méltatnék, de a’ tapasztalás szerint ő csak azon utat futá meg, mellyet 50böl 49en, ’s ha lélektanilag szétnézünk fenyítő intézeteinken, ezt olly természetesnek találjuk, hogy azon kellene csodálkoznunk , ha ez nem így történik; oka ennek binfenyítő intézetink’ több hiányi közti különösen az, miszerint börtönink nincsenek úgy osztályozva , hogy a’ rabok egymást el ne ronthassák, és hogy a’ rabság’ idejét betöltött rabokra nincs többé gondoskodás , nehogy lelki betegségeikbe ismét viszsza essenek. Hogy kórházakban ügyelni kell, nehogy a’ragályosok a’ kisebb betegségekben szenvedőkkel veszélyes érintkezésbe jöhessenek, és hogy a csak most felgyógyultakat még egy ideig figyelemmel kell tartani, nehogy sóvárgott szabadságukat igen módon használva, kórságuk ismét még veszélyesebben visszatérjen, ezt mindnyájan tudjuk: miért nem bánunk hát hasonló óvakodással a’ lélekbetegségben siülőkkel? Illy czélból állítvák másutt a’ nálunk még nevűkről is sokak előtt ismeretlen mentőházak. Örömmel vettük ez okból alábbi ismertetését egy tisztelt levelezőnknek , ’s annyival inkább korszerűnek véljük azt közleni, mert a’ remélhetőleg nem sokára megnyílandó országgyűlésnek nevezetesebb teendői közé tartozand, a’ hazánkban szemlátomást terjedő erkölcsromlás’ meggátolására sikeres lépéseket tenni, hogy kilenczedfél század után valahára hazánknak is legyen binlenyítő törvénykönyve, mellyel már Törökország és Calcutta is bír; mentő házak nélkül pedig a’ bűnfenyítő, vagy is inkább bűn ellen óvó intézetek, mindig csonka ’s nem elég gyökeres intézkedések lennének. „Hogy a’ törvény által határozott discretio’ korát el nem ért inakat az érett korú foglyoktól el kell választani, ebben a’ művelt világ’ nemzetei megegyeztek. Ha a’ fiatal foglyok’ számát az érett koruakéval egybehasonlítjuk , azt látjuk, hogy például Francziaországban — mert honi adataink nincsenek — nem lévén statistical bureaux-ok , miről máskor, — látjuk mondom, hogy Francziaországban a’ fiatal foglyok’ száma az érett komákéhoz képest úgy állott, 1820-ban mint 1 a’ 52höz, 1853-ban pedig már mint 1 a’ 18hoz, okozák ezt, az elhagyott ’s romlott ifjak’ javítására felállított, ’s nálunk még egészen ismeretlen mentőházak. Ezek a) vagy a’ közállomány’, vagy b) egyes emberszerető polgárok’ társulatai által alapítottak , mellyeket sok helyen a’ közállomány is pártfogás alá vészen és segedelmez. A’közállomány által az ifjú kihágók’ javítása végett állított intézetek vagy elkülönözött osztályai a’fogházaknak, vagy az ifjak’ számára egészen külön épített javitó fogházak.— A’ társulatok által állított ifjúkor-javító intézetek sokkal számosbak, ’s a’ tapasztalás’ bizonyítása szerint hasznosbak is, és három alakban láthatók, lször némellyek különösen e’ czélra alkalmazott házakat állítnak. Már mások az elhagyott ’s romlott ifjakat nevelésbe adják erre alkalmas családokhoz, és csak a’ Felügyelést tartják fenn magoknak. Sőt megint mások a’ fennálló status intézetekhez csatolván munkásságukat, a’büntetési idő’ eltelte után onnan kiszabadult ifjakat veszik gondjok alá ’s illő elszerzésükről (Unterbringung) gondoskodnak. Az első mód leginkább a’ nagyobb városokban szükséges, második sikerrel alkalmazható kisebb helységekben; a’ harmadik’ hasznát a’ szajnai megyében alakult illy társulat’ munkásságának eredményei bizonyítják. E’ társulat’ alakulása előtt 100 kiszabadult fiatal fogoly közül 46 újra a’ fogházba került, fennállása óta pedig 100 kiszabadult fiatal fogoly közül csak 19 került újra biróság elébe.— Más alkalommal ’s másutt tán többet is irandunk a’ felől, most, ’s itt csak figyelmeztetni kívántuk a’ közönséget e’ tárgyra, mellyről legalább közhelyeken, még nem tételeit említés *). Somogyi Antal: Felmerő( Kőhalom székben) mart. 8-kán. Azon erdőtolvajlásoknak , mellyekkel ns. Felső Fejér vármegye’ némelly falui a’szomszédos Kőhalom széki helységeket gyakran megkárosítják , ’s raelylyekből mint lapjaink’ ii évi 16-dik számában is példáját olvastuk gyakran vérengezések következnek , újabb szomorú áldozatja lelt egy felmeri közlakás, kit mart. 1 — jenra. e. 20 woldorfi lakos, ’s ezek közűt egy nemes ember ( ! ) csak azért, mert falopásukat többed magával gátolta, csépekkel, fejszékkel st. annyira elvertek, hogy gondos orvosi ápolás mellett is 5-ke élén meghalt, 5 neveletlen árvát ’s özvegyet hagyva hátra. Ez már 5-dik gyilkosság, melly a’ felső fejérvármegyeiek által Kőhalomszékben illy alkalommal elkövettetett. A' jelen eset kinyomoztatván, a’vétkesek kikerül t) A’ mentőházakról bővebb ismeretet vehetni : „Nordamerikus sittliche Zustände von Dr. M. H. Julius 2-ter Band. Leipzig F. A. Brockhaus 1839.“ czímű munkából.