Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-05-28 / 43. szám

Kolozsvárit, Pénteken , május’ 28-án. ERDÉLYI 1841, s.a dik­ színni. Foglalat. Erdély és Magyarország. (Kolozsvári napló; Szathmár megyei közgyűlés; Faber’ beszélőgépe; Zólyom, Győr, ’s Krassó megyei közgyűlé­sek; magyar nyelv’ terjesztésére Gyü­rky Pál’ adakozása.) Ausztria, Oroszország. Németország: (evangelicusok’ zsinatja Stuttgardban ; né­met könyvárusok­ gyűlése.) Francziaország : (Darmes’ ügyében a’ pairek’ titkos ülése; szerencsétlenség Algírban.) Anglia: (Russel lord­nak a’ czukor ’s gabonavámok’ tárgyában tartott beszéde.) Spanyolország: (Espartero egyedüli kormányzónak választatott.) Újabb tudó­sítások : (aargaui nagy tanács’ határozata.) Hirdetések: Erdély és Magyarország’. A kolozsvári napló. Folyó hó’ 25kán az itteni ev. reformá­tusoknak egy érdekes népünnepök volt. 1809 óta évenként az úri szent vacsorával először élni kívánók a’ helybeli paptól néhány hé­tig előleges oktatást vesznek a’ hitvallásból, úgy a nevezetesebb egyházi történetek­ és tudni szükségesekből; szerzett ismereteikről pü­nkost előtti vasárnapon a’templomi tisztelet’ végzetével közpró­bát állanak , azután alkalomszerű beszéd mellett a’ hitben megerő­­sítetnek , megáldatnak ’s szent jelekkel élnek. Egy igen szívható in­­nep ez, mert a’ még arany reményekkel kecsegtetett ifjú ekkor lép először életbe, h­ol ha legszerencsésebb is a’ rózsaszín álmok he­lyett csak kopár valót jelend .; megújulnak e’ napon az egykori ki­­nézések’, vágyak’ emlékei a’ jelenlevőkben, ’s a' jelennel is öszve­­hasonlításnak eredményei ■— könyvk. Most is érzékenyitőleg folyt el e’szertartás , mellynek hatását a’ külvárosi templomban helybeli pap Her­epei Gergely szívhez szóló ’s könyvitől kisért beszéde még élénkebbé tette. A’ hitben megerősítettek’ száma azon templomban 77re­­ment. A’ belvárosi templomban ezen alkalommal rendes pap V­a­das József tartott hasonlag érdekes beszédet, kit 55 fiú és 51 leány erősítetett meg.— Feltűnő volt továbbá, hogy a’ külvárosi templomban a’megerősített 25 fiú közül csak 15, a’ 52 leány közül csak 16 tudott olvasni, itt Kolozsvárit, hol annyi a’tanuló intézet,’s jelesen az ev. reformátusoknak a’ külvárosban olly két előoskolájok van, mellyben ingyen tanítást nyernek a’ kisdedek. Valóban nem ártana azo­kat, kik önhasznokat át nem látni elég gyarlók, kénszerítő szabályokkal is rá szorítani, legalább itt és olly helyeken, hol csupán akarat hiánya lehet akadály.— A’ kolozsvári nagy gyapjuvásár felállítása iránt kedve­zők a’ kinézések. A’ közvélemény átalában hévvel fogadta a’ tervet, ’s még azok is, kiknek érdekeikkel némi részben öszveütköznek, ritkán tapasztalható engedélylyel ’s részvéttel nyilatkoztak iránta. Kolozs­­megyében, mellynek vásáros helyeiről a’ közelség miatt legtöbb akadálytól lehete tartani, csupán Szentpéter, Mocs és Bánfffy-Hu­­nyad’ részéről létetett némi ellenmondás, de ezek is könnyen ki­egyenlíthetők; ugyan­is Mocs igen méltányos hangon, de ragasz­kodva egyszersmind százados kiváltságához, nent ellenzi a’ nagy­vásár’ felállítását, de csak olly feltétellel, hogy aug.­ljén tartatni szokott vására tétessék állal cserében azon napokra , mellyeken eddig a’ kolozsvári nyári vásár tartatott, az áttáblázási költséget Kolozs­vár’ városa hordozván. A’ szentpéteri birtokosok sérelmeket vélik emberi emlékezet óta fennálló vásári jogoknak ezen változtatása ál­tal, mivel ott jut. 18­2­2yik napjain legélénkebb gyapjú- és sajtvá­­sár van, mit a’ kolozsvári gyapjú vásárnak ezen napokra tétele csök­kenteni fogna, azt kivánák tehát, hogy a’ kolozsvári vásár nejül. 18kán, hanem 22k én kezdődjék. Bánffy-Hunyad abban látja sérel­mét, hogy ha a’ kolozsvári vásár illy hamar kezdődnék az ottani nyári vásár után, mellynek napja, jul. 26ra esik, a’vevők ott ke­vesebbet vásáriatnénak azon reményben, hogy pár napot várva a’ kolozsvári nagy vásárban több kilátással adhatnak vehetnek. Úgy hisz­­szük egyik ellenvetés sem szül nagy nehézséget. A’ megye’ több része vetélkedő készséggel pártolta a javaslatot. Remélni lehet a’ felséges kir. főkormány’ kegyes pártolásától, mellyel a’ terv iránt eddig kitüntetni méltóztatott, hogy a’ nagyszerű vállalat ellen gör­díthető minden akadályokat el fogja hazánk’ javára ’s az illető fe­lek’ megnyugvására hárítani tudni.— (Szathmári gy­ü­l­és. ) II. Károly május’ 16-kán. Év­­negyedes közgyűlésünkről értesítői erdélyi olvasóimat kötelességem. Szathmár megye’ közgyűlése május’ 10-kén kezdődött. Sok történt ’s folyt kivált az elsőbb napokban, mikről elmélkedni még több napokig lehet. A’ régibb tiszti dynastia’ letüntével, ’s az új feltá­­madtával, valóban forrongási állat­otban vagyunk. Küzdésben van­nak az emberi indulat’ elemei , az emberi szív’, lélek’ fensége és gyarlósága harczolnak gyakran egymással. Vármegyénk’ közgyűlé­se’ figyelmét annyira a’ m­u­s­t foglalja , hogy a’ jelennek miatta alig élhetünk, ’s engedjen meg a’ tisztelt szerkesztőség, ha késtem tudósításommal.—Valóban nehezebb feladatú tárgy alig ha volt va­laha tollam alatt. Köznyilvánosság el­be részrehajlatlan szemssonju iránynyal akarni fellépni, a’történteket testben lélekben érdekleni, az igazságot kimondani, ’s eltalálni egy átaljában a’ valót, az e­­nyimnél több jártasságú tollat, ’s minden esetre több talentuma agyvelőt kiván. A’ közönséges történetek’ képe mindég különböző egyedek’ lelkébe tükrözvén le magát, rendszerint többnyire indivi­duális bélyegű formákat vált, ’s így néha a’ közérdekű történet’ roppant panorámája az individualitás’ csalható lámpafényénél igaz színben nem mutatkozhatik. Én individualitásomat le nem vetkez­­hetem, te jámbor olvasóm ítéli megint individualitásod szerint. Szathmár meg­,­e újra mondom forrongási állapotban van, a le­szállótt tisztikar’, ’s főként volt kormány tiszt’ múltja áll rosta alatt, ’s szinte akkor, mikor a’múlt idők’ ész, akarat, hatalom szül­te vissza­élései ellen harczolunk, ott állunk, hogy min magunk az ész, akarat, ’s hatalom birtokkal visszaélünk. Itt is ott is, akkor is most is emberi gyarlóság. Itt, ’s illyenkor értem a Cicero victoriam temperare mondásának felségességét. — Tisztvise­­lőink a’ múltban törvényesnél nagyobb diurnumokat húztak az i­­gaz, ’s ezen visszaélés keményen rosszal játik is , de mind e’ mel­lett is bajos volna egy tekintettel elhatározni, azért húztak-e ők roppant diurnumokat , mert mi tőlok roppant szolgálatokat ját­szottunk kívánni ?! ’S minden esetre, ki a’ múlt idők’ körül­ményeit közelebbről ismeri, kéntelen megváltani, hogy az akko­ron uralkodott vezéreszr­ék’ (tagosítás) következtében egy min­denható tisztviselőre volt szükségünk; megnyertük, térdet fe­jet hajtottunk akkor szinte mindnyájan, de az idők változtak, az egyik lángész kidörögte villámait,­ ’s másik állott elé, melly az ész’, ’s ékesen szól­­­ás’ lángnyilaival át meg átvillámolván a’ most uralkodólag álló vihar’ fellegeit bár néha fellegszakadáso­­kat okozva, dudvát virágot elsöpör, mégis igen gyakran csendes­ záporozásával jótékonyan hat a’ lesér­­t és sárgult mezőkre. ( E’vil­lám Kovács Lajos.) Akkor is most is egy fennsőbb erőnek hó­dolunk.— De még is van valami különbség a’ régibb ’s mostani kormányelv’ jelszava köztt. Múltban e’ volt a’jelszó, a’ hatalom legfőbb igazság, most: az igazság legfőbb hatalom. ’S azt hiszem az egész világ teremtetése óta végzetéig mindig e’ két állítást változtatta ’s fogja változtatni. Én részemről mindig az utolsó zászlója alá esküszöm. — De már térek Erdélyt tárgya­­zó közlésekre is. Szathmár megye a’ részek’ visszakapcsolása iránt az anyaországhoz, mind ő felségéhez egy alázatos feliratot, mind a’ testvér vármegyékhez egy ezen kérelmet pártoló felszólítást ha­tározott. * Indítványba hozatott azon már hirlajiok által kedvetlenül ne­vezetessé lett főesküt­i házirat’ tartalma is, mi szerint azon válasz­ban az unitáriusok ország’ törvénye szerint állítólag Magyarország­ból kitiltotta­k­nak mondattak. Szathmár megye’ rendei a’ főesküd­’ válaszát komolyan rosszaták és hibáztaták , ’s ezen bitekét jegyző­könyvbe iktaták **. Ha elmém bírta volna felfogni azon szép monda­tokat, ’s igaz hazafius szívből származott beszédeket, mellyek ez alkalommal e’ tárgyról többek által mondattak , ide iktatnám azo­kat is, de mindég romjait az emlékezet’ ereje akkor, mikor a’ szív’ édes érzelemártól lepelik meg. — Nem hallgathatom el e’ tárgy’ felhoztával még­is. Szathmár megye’ mostani lelkes első al-E’ felírást jövő számunkban terjedelmesen közlendjük. S z e r k0 ** A’ határozatot jövő számunkban szinte közlendjük. Szerkeszt.

Next