Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-10-19 / 32. szám

азе közbizodalmát a' kövelválasztásra nézt egy ifjú báróra fordítani a­­karni, később Sá­tán­i csapatonként a ’ tanya felé lépdelni nemeseket az előbbeni vezérek által vezetve, mi bárha elevi nevetséget ger­jesztett is a’ nagyobb részben, mindazáltal később némi aggodal­mat kezd vala szülni, mert számok mintegy 50re felszaporodott. Ikén megnyitaték a’ közgyűlés főispány gróf Nemes János úr ál­tal ’s a’ választási kérdéskor heves vita támad a’ szózatolás módja felett; csakugyan hosszasabb tusa után meghatároztaték , hogy irni tudok írásba vagy szóval miként tetszeni fog, az írástudatlanok pe­dig szóval szózatoljanak a’ kinevezendő biztosság előtt, délután el­kezdődvén a’ szózatolás töstént kitetszett, hogy az előbbi nap meg jelent társzekérbe rejtett holmik hathatósan munkálnak, mert az irni nem tudó nemesek mind a’ tanyát felütő báróra adák szóza­taikat, ellenben a’ számosabb írástudók volt országgyűlési követ K. Horváth Jánosra adák szózataikat, ’s e’ szerint gróf Bethlen Gábor, kiben­ mindkét fél megegyezett és K. Hor­váth János nyerék el szótöbbséggel a’ követséget; mi a’ több tárgyat illeti a’ BB. előleges megegyezéséből csak a’ követi utasí­tásba leendők tárgyaltattak , mint p. I. megyei felszólításokban ál­tal irt sérelmek, és törvényhatóságunkat illető kivárnatok. A’ most esztendei utolsó közgyűlésen kitűzött tiszti választás kérdése is a’ közelebbi isten tudja megint mikor tartandó közgyűlésre halasz­­tatott. (Bogaras vidéki követ választó közgyűlés.) Fo­­garas, oct. 10-kén.­ Folyó hó 4-re követ választási közgyűlésre seregjének össze vidékünk rendei Bogaras városába, vidéki főka­pitány vilgs. báró Bruckenthal Károly úr követség által meghivat­va elnöki megnyitó beszédében előadá a’ jelen gyűlés czélját, ’s egyszersmind javaslá, hogy a’ követ választás az 1791. 12-dik t. ez. (?) ’s a’ vidék jelen körülményei intéséből kitűzés (candida­tio) útján történjék. Ezen indítvány a’ BR. nagyobb része előtt igen meglepő volt, mert az 1791-ki 11-dik és 12-dik czikk nem is említ kitűzést; ’s hazánkban soha sem is hallatott annak híre követ választáskor, ’s még az 1854 és 1857-ki criticus időkben sem jutott eszébe magának a’ kormánynak is kitűzést követelni, minél valami képtelenebb nem is lehetne, minthogy országgyűlé­sére a’ megyét képviselendő küldöttnek csak ollyak közül lehes­sen választani, kiket az elnök jónak vél kitűzni! De kormá­nyunk sokkal méllanyosabb, mint sem illyet kívánt volna közeleb­bi két gyűléseink előtt is, ’s annál kevésbbé kivárnia most. A’ ki­tűnő többség Bogaras vidéke gyűlésén is a’ kitűzés nélküli sza­bad választás mellett nyilatkozott, de annyit is csak 4 órai vita­tás után lehetett megnyerni hogy a’mlgs. elnök úr a’ kérdést szózat­­lásra bocsássa. Győzött csak ugyan a’ közakarat, ’s a’ szózatok fel­­számi látván a’ kitűzés mellett 192-en, ellene 441-en nyilatkoztak,­­s így a’ tit. elnök kijelenté a’ többség akaratját, de ellene óvást iktattatott a’ jegyző­­könyv­be. Másnap ( 5—kén ) jegyzőkönyv hite­lesítés után, mi­előtt a’választásra lépesek tétetnének ka. pénztár­nok Szevesztrényi Antal kérdést intéze a’ Ik­ihez, hogy királyi hi­vatalos választható-e követnek ? A’ Rt. nagyobb része igenlé. Tör­vényünk nem lesz semmi köző feltételt erre nézi , s igen helye­sen, mert csupán és csak a’ küldőből függ azok elibe, kik által képviseltetni kívánják magukat, feltételeket szabni, mill­yeket szűk­ön megnyugtatásra. igen‘4. ’s lett volna „nem­“et mondani; itt tehát egyedül azon kérdés áll e­lő: tanácsos-e kir. hivatalost választani követül? Részemről iur­ hiszem, hogy lehetnek esetek, midőn tanácsos lenne, de ezek csak rendki­v­ül­iek; rendesen azt óhajtanám, hogy ha a’ kir. hivatala szózatában bízik a megye, ne őt, hanem egy mást válaszszon , kiben hasonlag bízik , hogy a’ jó szózatok száma szaporodjék ; ha pedig szózatában nem bízik , akkor válaszszon ollyat, kiben bízhatik , mert istennek hala­ bizalmat érdemlő) egyéneknek nem kezdünk hiányá­ban lenni. Én hi­kkr hivatalos lennek óvakodnám egyszersmind követségét is vállalni, mert sok embernek ülődnek azon gyanú eszébe, hogy valami m­ás ok vezérel, mint az, hogy országgyű­lésén jelen lévő hazám ügy­ére befolyást gyakorolhassak, mert hi­szen kir. meghívó levelemnél fogva különben is jelen lehetnék, ’s függetlenül legjobb befolyást gyakorolhatnék. — Az érdeklett kér­dés elhatározása után a­ szózatok beszedésére biztosság neveztetett ki. De addig is, mig az munkál* »’ HU. föl taták tanácskozása kát a’ sérelmek és kormány, rendeletek felett' Bekszólítatott töb­bek közti n’ mlgs. főkapitány úr, hogy az évnegyedes gyűléseket,­ségeseknek vélnék bizamok megerősítésére így Bogaras rendeinek teljes jogok volt a’ kérdésre mellyek Bogaras vidékén igen ritkán tartatnak, mint e’ lapok ol­­vasói csak abból is tapasztalhatták , hogy alig olvashatni egész év alatt egyszer valami közleményt közügyeinkről, méltóztatnék az 1791. § 2. tiszta rendelete szerint évnegyedenként pontosan meg­tartani. A maga úgy nyilatkozék, hogy valahányszor szükség ki­­vánandja meg fogja tartani. Erre Seres Károly megjegyzé, hogy a törvény tiszta, de különben sem képzelhetni esetet, midőn egy megyének közgyűlési teendői ne lennének, ’s ha soha egyéb i­ül­gy nem lenne is csak a’ már régen elé nem vett lisztségi jegy­zőkön­y­­vek megvizsgálása, ez is elég tárgyat adna az évnegye­­des gyűléseknek. — Egyik kormányi rendelettel öszvefüggőleg lisztujitás sű­rgettetett, de a’ Bt. nagyobb része, bár a’ tiszt­­ujitást óhajtá, ezúttal a’ körülményeknél fogva elhalasztandónak határozta. — Elvégeztetvén a’ szózatok bészedése 45.­ szó­­zatola közül gróf Teleki László 582., és volt alkapitány Boér György (­56 szózattal követeknek választattak. Béesketésök a’ gróf Teleki­­i László jelen nem léte miatt akkorra halasztatot­, midőn a k­ir. gróf megérkezend. — Oct. 6-kán az utasítvány készítésére kineve­zett biztossági által szerkesztendő munkálat megvizsgálására határ- s napul nov. 6-ka tűzetett ki. 7-kén a’ jegyzőkönyv hitelesítetvén a’ jelen közgyűlés eloszlott. (Kővár vidéki követválasztás.) Somkut oct. 12kén. Ma nyílt meg és Kővárvidéke rendeinek követválasztási közgyűlé­se vidéki főkapitány mlgs Katona László úr elnöklete alatt. Elő­ször felolvastaték az országgyűlésre meghívó királyi levél, mellynek felolvasása után azonnal választáshoz kezdénk ’s a’ mai ülés egye­dül azzal tért el. Többséget nyertek Hosszú László 584, Ka­tona Miklós 516 szózattal. A’ megye számosan megjelent rendei között örömmel láttuk Kovács Lajost is , csak azt sajnáljuk , hogy már elment és a’ további vitatásokban részt nem vehet. Örömmel írhatom, hogy megyénkben is haladást óhajtó, eszmélő ifjak állot­ták elő, ’s remélni lehet hogy ezentúl Kővár is gyakrabban szol­gálatid érdekes újságokkal hírlapjainknak. Primás e hgsége sept.­ékéről kelt adománylevele következté­ben gróf Nádasdy Leopold komáromi főispánt, Komárom ügyé­ben kebelezett és hatóságára nézve az érsekléli székhez tartozó eörsi U 1 1­6 és gadóczi­­ érseki nemesi­­telkekkel és ugyanezekhez tartózó ket­­ réttel örökösen megajándékozni méltóztatott. H-k. Pest, october 4kén. A’ nemzeti ’s német színházak zenekar I rainak minden tagjai, úgy szinte a’ két szinpad magánydalnokai, társulattá alakultak a’végre, hogy a’zenekedvellő közönségnek ma­gas!) hangászak­ élvezetet nyújtandók , ezen tél folytán négy nagyobb­­szer­ű hangversenyt (úgy nevezett concert spirituel) adjanak, mely- Ik­eknek czélja : classical műveket a’ legnagyobb pontossággal és sza­batossággal előadni, és egy saját magyar nemzeti hangszerzés fej­lődésének alapját megvetni. A’ tiszta jövedelem, beteg, szegény, agg ’s gyámoltalan művészek segélyezésére fog fordítalni.­­ il. Az Athenaeum oct. 7ikei száma a’ ,nemzeti színháznál történt változásokról­ emlékezik. Szerinte Simoncsics János­­ideiglenes igazgatóval ,állandóvá­ választatott teljes hatalom­mal (a’ Nemzeti Újság szerint ,az eddiginél kissé tágabb hatáskör­rel­) ’s 1 000 j­.fi. évi fizetéssel. Bár azon reménye Athenaeumunk­­nak ne rekedjen jámbor óhajtásaink közé, miszerint Simoncsics is gyakorlati ’s — sine qua non — elméleti ismeretek utján üdvös reformot hozzon be a’ magyar színművészetbe. Az országos vá­lasztmány üdvös határzatai közé sorzandó, hogy a’ titoknoki hi­vatal Szigligetire bízatott. Így tehát az Asztalos Károly e’nemű minkálódása szerencsésen véget ért! Szilágyi Pál a’szi-­­ nészek­ rendezőségről lemondván, helye Fáncsy Lajossal telle-­í­­tett bé. — Carl Henriette — úgy mond a Tageblatt — fel van fogadva 5 hónapra a’ magyar színházhoz. Pesten, oct. 6-kán estve , mintegy hetedfél órakor, hirte­len támadt iszonyú szélvész, minőre hosszú évek óta környékünk­ben alig emlékezni, sok és igen tetemes kárt okozott fővárosunk­ban. A’ városi redutépület rézkupját tetemesen megrongálá, és e­­reszcsatornáit a’ háztetőről le az udvar középére ’s a’ Duna előtti térre hordá, több cserép- zsindelyek és egyéb házak fedeleit, amely­­lyek leginkább kiléletvék dühének, nagyobb részint lebontá; töb­bek­ között a’ pesti hídfőnél levő csinos vámházak egyikének egé­szen lapos rézfedelét felhajtotta, s a szó teljes értelmében kifor­dította, a’ Dunán levő malmokat elragadó, lakat kisodrott stb. A’ legérezhetőbb , noha nem legfelemesb kárt azonban h­a­j­ó­h­i­d­u­n­kon okozta, mellyel hámm helyen elszakasztott v­as­állásából annyira

Next