Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)
1841-10-19 / 32. szám
азе közbizodalmát a' kövelválasztásra nézt egy ifjú báróra fordítani akarni, később Sátáni csapatonként a ’ tanya felé lépdelni nemeseket az előbbeni vezérek által vezetve, mi bárha elevi nevetséget gerjesztett is a’ nagyobb részben, mindazáltal később némi aggodalmat kezd vala szülni, mert számok mintegy 50re felszaporodott. Ikén megnyitaték a’ közgyűlés főispány gróf Nemes János úr által ’s a’ választási kérdéskor heves vita támad a’ szózatolás módja felett; csakugyan hosszasabb tusa után meghatároztaték , hogy irni tudok írásba vagy szóval miként tetszeni fog, az írástudatlanok pedig szóval szózatoljanak a’ kinevezendő biztosság előtt, délután elkezdődvén a’ szózatolás töstént kitetszett, hogy az előbbi nap meg jelent társzekérbe rejtett holmik hathatósan munkálnak, mert az irni nem tudó nemesek mind a’ tanyát felütő báróra adák szózataikat, ellenben a’ számosabb írástudók volt országgyűlési követ K. Horváth Jánosra adák szózataikat, ’s e’ szerint gróf Bethlen Gábor, kiben mindkét fél megegyezett és K. Horváth János nyerék el szótöbbséggel a’ követséget; mi a’ több tárgyat illeti a’ BB. előleges megegyezéséből csak a’ követi utasításba leendők tárgyaltattak , mint p. I. megyei felszólításokban által irt sérelmek, és törvényhatóságunkat illető kivárnatok. A’ most esztendei utolsó közgyűlésen kitűzött tiszti választás kérdése is a’ közelebbi isten tudja megint mikor tartandó közgyűlésre halasztatott. (Bogaras vidéki követ választó közgyűlés.) Fogaras, oct. 10-kén. Folyó hó 4-re követ választási közgyűlésre seregjének össze vidékünk rendei Bogaras városába, vidéki főkapitány vilgs. báró Bruckenthal Károly úr követség által meghivatva elnöki megnyitó beszédében előadá a’ jelen gyűlés czélját, ’s egyszersmind javaslá, hogy a’ követ választás az 1791. 12-dik t. ez. (?) ’s a’ vidék jelen körülményei intéséből kitűzés (candidatio) útján történjék. Ezen indítvány a’ BR. nagyobb része előtt igen meglepő volt, mert az 1791-ki 11-dik és 12-dik czikk nem is említ kitűzést; ’s hazánkban soha sem is hallatott annak híre követ választáskor, ’s még az 1854 és 1857-ki criticus időkben sem jutott eszébe magának a’ kormánynak is kitűzést követelni, minél valami képtelenebb nem is lehetne, minthogy országgyűlésére a’ megyét képviselendő küldöttnek csak ollyak közül lehessen választani, kiket az elnök jónak vél kitűzni! De kormányunk sokkal méllanyosabb, mint sem illyet kívánt volna közelebbi két gyűléseink előtt is, ’s annál kevésbbé kivárnia most. A’ kitűnő többség Bogaras vidéke gyűlésén is a’ kitűzés nélküli szabad választás mellett nyilatkozott, de annyit is csak 4 órai vitatás után lehetett megnyerni hogy a’mlgs. elnök úr a’ kérdést szózatlásra bocsássa. Győzött csak ugyan a’ közakarat, ’s a’ szózatok felszámi látván a’ kitűzés mellett 192-en, ellene 441-en nyilatkoztak,s így a’ tit. elnök kijelenté a’ többség akaratját, de ellene óvást iktattatott a’ jegyzőkönyvbe. Másnap ( 5—kén ) jegyzőkönyv hitelesítés után, mielőtt a’választásra lépesek tétetnének ka. pénztárnok Szevesztrényi Antal kérdést intéze a’ Ikihez, hogy királyi hivatalos választható-e követnek ? A’ Rt. nagyobb része igenlé. Törvényünk nem lesz semmi köző feltételt erre nézi , s igen helyesen, mert csupán és csak a’ küldőből függ azok elibe, kik által képviseltetni kívánják magukat, feltételeket szabni, millyeket szűkön megnyugtatásra. igen‘4. ’s lett volna „nem“et mondani; itt tehát egyedül azon kérdés áll elő: tanácsos-e kir. hivatalost választani követül? Részemről iur hiszem, hogy lehetnek esetek, midőn tanácsos lenne, de ezek csak rendkivüliek; rendesen azt óhajtanám, hogy ha a’ kir. hivatala szózatában bízik a megye, ne őt, hanem egy mást válaszszon , kiben hasonlag bízik , hogy a’ jó szózatok száma szaporodjék ; ha pedig szózatában nem bízik , akkor válaszszon ollyat, kiben bízhatik , mert istennek hala bizalmat érdemlő) egyéneknek nem kezdünk hiányában lenni. Én hikkr hivatalos lennek óvakodnám egyszersmind követségét is vállalni, mert sok embernek ülődnek azon gyanú eszébe, hogy valami más ok vezérel, mint az, hogy országgyűlésén jelen lévő hazám ügyére befolyást gyakorolhassak, mert hiszen kir. meghívó levelemnél fogva különben is jelen lehetnék, ’s függetlenül legjobb befolyást gyakorolhatnék. — Az érdeklett kérdés elhatározása után a szózatok beszedésére biztosság neveztetett ki. De addig is, mig az munkál* »’ HU. föl taták tanácskozása kát a’ sérelmek és kormány, rendeletek felett' Bekszólítatott többek közti n’ mlgs. főkapitány úr, hogy az évnegyedes gyűléseket,ségeseknek vélnék bizamok megerősítésére így Bogaras rendeinek teljes jogok volt a’ kérdésre mellyek Bogaras vidékén igen ritkán tartatnak, mint e’ lapok olvasói csak abból is tapasztalhatták , hogy alig olvashatni egész év alatt egyszer valami közleményt közügyeinkről, méltóztatnék az 1791. § 2. tiszta rendelete szerint évnegyedenként pontosan megtartani. A maga úgy nyilatkozék, hogy valahányszor szükség kivánandja meg fogja tartani. Erre Seres Károly megjegyzé, hogy a törvény tiszta, de különben sem képzelhetni esetet, midőn egy megyének közgyűlési teendői ne lennének, ’s ha soha egyéb iülgy nem lenne is csak a’ már régen elé nem vett lisztségi jegyzőkönyvek megvizsgálása, ez is elég tárgyat adna az évnegyedes gyűléseknek. — Egyik kormányi rendelettel öszvefüggőleg lisztujitás sűrgettetett, de a’ Bt. nagyobb része, bár a’ tisztujitást óhajtá, ezúttal a’ körülményeknél fogva elhalasztandónak határozta. — Elvégeztetvén a’ szózatok bészedése 45. szózatola közül gróf Teleki László 582., és volt alkapitány Boér György (56 szózattal követeknek választattak. Béesketésök a’ gróf Telekii László jelen nem léte miatt akkorra halasztatot, midőn a kir. gróf megérkezend. — Oct. 6-kán az utasítvány készítésére kinevezett biztossági által szerkesztendő munkálat megvizsgálására határ- s napul nov. 6-ka tűzetett ki. 7-kén a’ jegyzőkönyv hitelesítetvén a’ jelen közgyűlés eloszlott. (Kővár vidéki követválasztás.) Somkut oct. 12kén. Ma nyílt meg és Kővárvidéke rendeinek követválasztási közgyűlése vidéki főkapitány mlgs Katona László úr elnöklete alatt. Először felolvastaték az országgyűlésre meghívó királyi levél, mellynek felolvasása után azonnal választáshoz kezdénk ’s a’ mai ülés egyedül azzal tért el. Többséget nyertek Hosszú László 584, Katona Miklós 516 szózattal. A’ megye számosan megjelent rendei között örömmel láttuk Kovács Lajost is , csak azt sajnáljuk , hogy már elment és a’ további vitatásokban részt nem vehet. Örömmel írhatom, hogy megyénkben is haladást óhajtó, eszmélő ifjak állották elő, ’s remélni lehet hogy ezentúl Kővár is gyakrabban szolgálatid érdekes újságokkal hírlapjainknak. Primás e hgsége sept.ékéről kelt adománylevele következtében gróf Nádasdy Leopold komáromi főispánt, Komárom ügyében kebelezett és hatóságára nézve az érsekléli székhez tartozó eörsi U 1 16 és gadóczi érseki nemesitelkekkel és ugyanezekhez tartózó ket réttel örökösen megajándékozni méltóztatott. H-k. Pest, october 4kén. A’ nemzeti ’s német színházak zenekar I rainak minden tagjai, úgy szinte a’ két szinpad magánydalnokai, társulattá alakultak a’végre, hogy a’zenekedvellő közönségnek magas!) hangászak élvezetet nyújtandók , ezen tél folytán négy nagyobbszerű hangversenyt (úgy nevezett concert spirituel) adjanak, mely- Ikeknek czélja : classical műveket a’ legnagyobb pontossággal és szabatossággal előadni, és egy saját magyar nemzeti hangszerzés fejlődésének alapját megvetni. A’ tiszta jövedelem, beteg, szegény, agg ’s gyámoltalan művészek segélyezésére fog fordítalni. il. Az Athenaeum oct. 7ikei száma a’ ,nemzeti színháznál történt változásokról emlékezik. Szerinte Simoncsics Jánosideiglenes igazgatóval ,állandóvá választatott teljes hatalommal (a’ Nemzeti Újság szerint ,az eddiginél kissé tágabb hatáskörrel) ’s 1 000 j.fi. évi fizetéssel. Bár azon reménye Athenaeumunknak ne rekedjen jámbor óhajtásaink közé, miszerint Simoncsics is gyakorlati ’s — sine qua non — elméleti ismeretek utján üdvös reformot hozzon be a’ magyar színművészetbe. Az országos választmány üdvös határzatai közé sorzandó, hogy a’ titoknoki hivatal Szigligetire bízatott. Így tehát az Asztalos Károly e’nemű minkálódása szerencsésen véget ért! Szilágyi Pál a’szi- nészek rendezőségről lemondván, helye Fáncsy Lajossal telle-ített bé. — Carl Henriette — úgy mond a Tageblatt — fel van fogadva 5 hónapra a’ magyar színházhoz. Pesten, oct. 6-kán estve , mintegy hetedfél órakor, hirtelen támadt iszonyú szélvész, minőre hosszú évek óta környékünkben alig emlékezni, sok és igen tetemes kárt okozott fővárosunkban. A’ városi redutépület rézkupját tetemesen megrongálá, és ereszcsatornáit a’ háztetőről le az udvar középére ’s a’ Duna előtti térre hordá, több cserép- zsindelyek és egyéb házak fedeleit, amelylyek leginkább kiléletvék dühének, nagyobb részint lebontá; többek között a’ pesti hídfőnél levő csinos vámházak egyikének egészen lapos rézfedelét felhajtotta, s a szó teljes értelmében kifordította, a’ Dunán levő malmokat elragadó, lakat kisodrott stb. A’ legérezhetőbb , noha nem legfelemesb kárt azonban hajóhidunkon okozta, mellyel hámm helyen elszakasztott vasállásából annyira