Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-09-17 / 23. szám

lések közt a’ tárgyalk­atás körére nézve ,’s úgy hiszem rendes gyű­­j­­éseken lehet tárgyalni közgyűlés körébe tartozó olly tárgyakat is mellyek a' meghívó körlevélben nem foglalvák, de rendkívüli gyű­léseken csak­­ 11 vakot, mellyek a körlevélben foglaltakkal kapcso­latban állanak, vagy egyébaránt sürgetőségöknél fogva rendkívüli gyűlés tárgyai, mert a törvény a’ rendkívüli gyűléseket csak illy tárgyakra nézi határozta. A rendkívüli gyűlések soha sem pótol­ják a’ rendesek helyét, hanem ha szintén időközben rendkívüli gyűlés tartatnék is, azért az évnegyedes gyűléseket pontosan meg kell tartani, nincs tehát ok, miért venni szerkivül elő a’ késedel­met szenvedhető ’s pár hét múltával előfordulandó ügyeket, ellen­ben igen sok ok vagyon ellene, mert mint a’ jelen gyűlés is bizonyitá szerkivüli gyűlésekről sokan kivált a’ távol vagy télen la­kók elég korán nem értesülhetnek , sokan az értesültek közül is elmutatják — bár elég hibásan — megjelenni különböző okokért, ’s így lehetnének elnökök , kik ezt felhasználva kis érdekű tárgyakért szerkivüli gyűlést hirdetnének, ’s ellesve a’ kedvező alkalmat, olly tárgyakat határozatnának el, mellyeken a’hon maradattak nem győz­nének bámulni vagy búsulni. Másnapi ülésre csak jegyzőkönyv olvasás ’s a’ feliratok hitele­­sitése maradt. Mindkét nap a’ migs főispáni helyettes úr fényes asztallal vendéglé meg a’ Il­iket. Sz. M. (Vegyes házassági akadály Szebenben.) A’ Siebenbürger bete szerint Szebenben sept. 5kén egy vegyes házasságra lépendő pár az ottani evangelicus lelkésztől kért és nyert a’ helybeli templom­ban áldást öszvekelésére, miután a’ római hitű lelkész felsőbbjei­től kapott utasításnál fogva a’ reversalis adásra nem hajlandó párt csupán magános háznál , papi öltözet és áldás nélkül akará öszve­­kötni.— Egy hasonló nehézség nem régen azzal bám­latott el, hogy a’ raenyasszony római hitre ment által. (Ajándék.) A’ brassói elemi oskolák igazgatója Godofréd Thomas a tanuló ifjúság előmenetelére viaszos vászonnal bevont ’s 25 pengő forintba került három irótáblát csináltatott maga költségén. (Thordai egységhivők közép oskolája.) Thorda sept. 7. A’ körön­di zsinati főtanács végzetéből itteni közép oskolánkba hittani köz­­oktatónak kinevezett szeretett helybeli lelkészünk Gyöngyösi István tegnap iktattalék több consistor jelenlétében ünnepélyesen ta­nítói székébe. Először felügyelő gondnok Gál­ffi J­ó­z­s­e­f jelenté czélszerű beszédben az, ünnepély czélját, mire rector professor ’s eddig hit tani­tó Patkó Mihály velősen előadá, hogy a’ zsinali fő­­tanács által más lel­kek tétetvén rá, a’ hittani széket másnak en­gedi, mire a’ beiktatandó elfoglalván tanítói székét jól rendszere­zett beszédében fej­tege­té, hogy a’ vallás hit- és erkölcstani elveit jól érteni és tudni mellőzhetlen feladat mind ön állapotunkra, mind a’ társaság czéljára, jelesen kiemelé végfejezetében, hogy a’ vallást anyai nyelven tanu­lani még a szent könyv is parancsolja , neve­zetesen Szent Pál Kor. I. lev. 11. részében. Végre oskolai fanok Kisgyörgy József az elöljáróságot és az ifjúságot rövid, de csi­­nos beszéddel köszönte. A’ magyar tudom. akadémia f. évi sept. 5-én délelőtti 1004 dé­lutáni lyéig tartotta Pest megye nagyobb teremében 1 Odik nyilvános ülését jeles mindkét neura vendégkoszorú jelenlétében. Az ünnepet nm. Teleki József gr. b. t. tan. koronaőr, zabolcsi főispán mint a’ társaság első elnöke tartalmas rövid beszéddel nyitotta meg, melly­­ben mind egyesekre mind testületekre nézve a’ haladást fő és szük­séges kelléknek tanuln­á, különben silányulástól ’s elaljasulástól le­hetetlen óvakodniuk. Ezt követé a’ titoknoki előterjesztés a’ társa­ság munkálatiról 1840. nov. Kákától 1841. aug. 26káig Lebedei Fe­­rencz titoknokról olvasva (1. mai Társalkodónkat). Utana a’ régi műemlékek befolyásáról az új művészetre Pulszky Ferenc­, előbb rendes most már liszt, tag velősen értekezett főleg a’szobrászat és festészet történetei nyomán minden korszak 's jeles iskolának a hajdanság örökbecsű műremekeitől kezdve most,műnkig, jó és bal tu­lajd­onságit jai las siemüjygy­el kitüntetve, a’művészet Akadémiák k­ij.imil ь Umnegn­eg érintve, a’képező művészet szükséges irányát s fő Ktllikit az tsz s jelen századunk kivánatihoz képest bizonyi­­totta Its. fol­.t kovác Zsold­os Ignácz r. tag gyászbeszéde Kossovich Károly i. t.in fel.t­ m­agátul szerzőtül előadva. Mi­ vonalmakkal tőli,őzé ez a korán hamvadónak rövid de munkás életpályáját, jel­lemet s érdemeit, am­e Kis Károly hadtudományi rendes­­„„ „A franczia koztá­r­sasag had. szerencséje okairól világos megható ala­possággal értekezett, kit a­ szópolczon Péczely József váltott fel meleg rokon szívből fakadozó, de az igazság,­ vonaltól még is sem­miben el nem tántoraté élet- és érdemrajzával Budai Ézsaiás tiszti tagnak. A’tettdús szendergőnek minden pály­aszakain keresztül vo­nuló nemzetiség, a választékos nyelv, a’ hálaérzésbe mártott jel­lemző ecset s mindenben a’ rajz kivánatihoz simulva zengő szózat méltó joggal magassták a­ számos hallgatóság ismétlétt javaslatát az érdemszónok iránt. Erre több rendű jelentéssel lépett fel Szalay László segédjegyző, mellyek közül 1) az 1840ki nagy jutalomra ’s dicséretre méltatott munkák felől. A’ nagy jutalom vagy is 200 darab arany a’ nagy billikommal együtt az idén Horváth Mihály váczmegy­ei áldozópap ’s eddig levelező, ezután akad. rendes tagnak jutott az Ipar és kereskedés története cz. munkájáért; kitűnő di­cséretet nyert: Szemere Bertalan utazása ’s Vörösmarty Mihály újabb munkáji 4 kötete, továbbá Császár Ferencz váltótörvénybeli munkái, Győry Sándor Analysisének 2dik füzete, Jósika Miklós regényeinek 15. és 14dik füzete ’s Kölcsey Ferencz munkájinak 18­40ben megjelent részei.—• Figyelemre méltatott Bezerédy Amá­lia: Jelóki könyve. 2) a’ természettudora. osztálynak 1859ben kitű­zött köv. jutalom kérdésére: „Jelöltessenek ki azon gyógy- és ma­loni testek, mellyek honfiunkban is teremnek vagy­ termeszthetők, s mind a’ mellett részint még most is küldföldről hozatnak be, részint mindeddig kivitelre nem fordiltatnak, m­i ennek oka ’s mi­ként lehetne azt eszközleni, hogy az­ok nemcsak országunk szük­ségeit pótolnák , hanem külkereskedési czikkekké is válhatnának a bejött 5 verseny munka közül legjobbnak talált és 100 db arannyal ’s ezüst billikommal jutalmazott pályairatról, mellynek : Szegény ipar mellett szegény az ország, szegény a’ haz­a st. jelmondat alatti szerzője Wagner Dániel vegytudor ’s a’ Li­quid movendum move jeligés Török Józs. 5dik évi gyógytan-hall­­gató minden nyomt. Ívért 5 db arannyal jutalmaztatni határozta­­tott. 5dik volt a’ törvénytud. osztálynak 1859 ki köv. jutalom kér­désére: „Határ­oztassék meg a’ büntetés értelme és czélja , adassa­nak elő annak biztos elvei és ezekhez alkalmazható nemei; fejtes­sék meg, találhat-e köztök helyet a’ halálbüntetés és melly ese­tekben ’s miképpen és milly sikerrel gyakoroltatott ez a' régi és újabb népeknél, különösen hazánkban­ érkezett 12 rendű verseny­­irat közti legkitűnőbbnek itélt és szinte száz arannyal ’s ezüst bli­­­kkommal jutalmazott munkáról, mellynek „Ne ölj“ jelszavú író­ja Szemere Bertalan, egy másik, mellynek szerzője Sárváry Ja­kab tb. ’s h. ügyv. minden nyomt. Ívért 5 darab arannyal jutal­maztatni határoztatok. 4dik volt az 1840ki drámai jutalomra be­jött 9 darabról, ’s minthogy ezek a’ drámának sem bel sem kül kellékeire nézve nem lanusitának haladást, ezúttal a’ jutalom nem adatott ki. Ezek után kihirdeté az idén kitűzött jutalomkérdéseket. A’ történetirási ez : Beköltöző őseink micsoda népségeket találtak hazánkban; megtelepedésök után III. András haláláig kik szállot­ták meg az országot; ’s vaellyik nép mi befolyással volt nemzetünk, életére? Jutalma 100 darab arany; a’ mathesisi ez: Adassanak elő, szükséges rajzokkal felvilágosítva, valamelly hegyháton átszállító, ’s vizét egy közös válópontnál nyerő hajózási zsilipes csatorna terve­zésének alapelvei. Jutalma 100 darab arany. Mindenik osztálybeli pályairások béküldésének változtathatlan határnapja, mellyen túl semmi felelet el nem fogadható: martius 20. 1845., midőn azt, írója nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jeligével, a’ titoknak veszi által. A beküldött másolat, melly ki nem adatás esetében is az academia levéltárában marad, a' nélkül, hogy a'szerző a’mun­ka sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán irva , lajtoz­­va kötve küldessék. Ila a’ jeligés levél felbontása után kitetsze­nék, hogy a’ munka saját keze írása a’ szerzőnek, ez a’ jutalom­tól elesik. A’ 100 arany jutalmon kívül, másod, sőt harmad-kora­belinek találtatandó felelet is kiadathalik, ivenként szabandó tiszte­­letdij mellett. Ez­­úttal kiosztatott nyomtatásban a’ m. tudom. tár­saság igazgatóságának (minden törvényhatósághoz hi­vatalosan is meg­küldendő) jelentése a’ Társaság 1846ki munkálkodásból ’s pénztá­ra mibenlétéről. A’ pénztár állapotja 1840. végén köv. volt: az akad. egész pénzalapalapitványok adományok s kamathalodokból: 557,565 fr. 40 kr ’s ezenkívül 798 fr. évenkénti holtigajánlat (vi­­taliliuma a’ főpénztár öszszes bevétele volt 1­840ben : 26525 fr. 19/1, kr. kiadása: 25554 fr. 31 kr. ’s e’ közt csupán jutalmazásokra: 2561 fr. 20 kr. játékszínre színdarab fordítások ’s páholy bér fejé­ben : 1026 fr. 55 kr. A’ mellékpénztár bevétele pedig: 15,668 fr. 15%6 kr. ’s kiadása: 10417 fr. 16 kr. (’s e’ közt csupán tiszteleti és szerkesztési díj: 2755 fr. 46 kr.) mind pengőben. Végre a’ nm. el­­nök rövid köszönettel rekeszté bé a’ gyűlést. — Idei választások

Next