Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)
1841-09-21 / 24. szám
Kolozsvárt, 1811. Foglalat. Erdély és Magyarország:országgyűlési közlemények; belső szolnoki közgyűlés részletei; közép Szolnok és Küküllő megyei közgyűlések; elégtétel; vallási unió; az ágostai hitvallást követők conventje Pesten , a’ két evangelicus felekezet egyesülése iránti kivonatát egyhangúlag megtette; a’ helv. vall. köv. m.országi evangelielisek egyetemes közgyűlése Pesten; a’ m. orvosok közgyűlésének jövő évi gyülekezete helyéül Beszterczebánya tűzetett ki; Pestmegyei közgyűlés) Anglia: (új ministerium tagjai; sussexing tiltakozása.) Francziaország. Németország. India. Újabb tudósitások. Hirdetések. Erdély és Magyarország. (Országgyűlési közlemények.) Mivel az országos terem ülések tartására nem elég tág, ’s főként mivel abban a’ hallgatóságot nem lehet eléggé külön szakasztani az országgyűlés századási joggal biró tagjaitól, az idei országos ülések a’ város táncz teremében fognak tartatni, mit e’ végre a’ város önként és ingyen ajánlott ’s most a’ felsőbbség is jóvá hagyván már elrendezése munkában is van. Ez a várostól nem kis áldozat, mert e’ miatt az országgyűlés alatt nem fog bálokat adhatni, ’s csupán az álarczos bál adhatás jogát adandja haszonbérbe. A’ nagy teremen kívül még külön tanácskozási helyet fog azon épületben adni a' kir. főkormány ülései, úgy a’ nemzeti gyűlések számára. — Királyi személyes b. Jósika János Ő nmagánál nemes Thorda vármegye tisztsége derékszéke és a’ ns. város tanácsa, úgy Szamosujvár tanácsa, és Kolozs vármegye tisztsége,’s Kolozs mezőváros tanácsa részéről díszes követségek tisztelkedtek, kiket ő nmga szives kegygyel méltóztatott fogadni. (Közgyűlés: Kolozs megyének oct. 4-kén követ választási közgyűlése lesz. (Belső szolnoki közgyűlés részletei.) Folyó hó 15-kán kezdődött ns. Belsőszolnok mgyének a’ katona élelmezés ügyében öszve hivott, de követ választásvá vált évnegyedes közgyűlése főispán mlgs. gr. if. Bethlen Pál úr lelkes elnöklete alatt. A’ gyűlés megnyílása előtti nap délutánján a’ migs főispán úr birtokosi gyűlésre hiva öszve a’ Béket előleges tanácskozás végett , mellyben elősorolva a’ más napi tanácskozás tárgyait, több kormányt rendeletek közt felolvastatá az országgyűlésre öszve hivó körlevelet, de nem olly czélból , hogy a’ rendkívüli tárgyra öszvehivott ’s aránylag nem igen népes gyűlés a’ követ választást hozza indítványba, sőt éppen az ellenkezőt javasolta, az oppositio (!) már itt a’ követ választás mellett nyilatkozott, a’ megállapodás (mert birtokosi gyűlés nem határoz) oda látszott hajlani, hogy a’ meg nem jelent ’s jelesen a' megyében nem lakó, de bébiró nemeseknek is értesülhetése tekintetéből rögtön követ választás hirdető körlevél bocsátassék , mi azonban a’ gyűlésben megváltozott.— 15-kán a megyei teremben a’BB. mintegy 140 — 150-en felgyűlvén ’s a’ főispán küldöttség általi meghivatás után az ülést megnyitván, először szőnyegre került a’ katonaság élelmezése, mire nézve kifejteték, hogy a’ termék adás a’ népnek átalában mindig terhes, de az főként az idei szűk termés miatt, midőn még kenyere sincs biztosítva, még is kéntelen fát búzát adni, minek illő árát meg nem kapja, sőt ha marhatlansága miatt a’kirótt menynyiséget bé nem szolgáltathatja büntetést szenved. Hosszas vitatkozás után abban állapodtak meg, hogy az adózó népre nézt hölgy- ínyebb lesz a’ kívánt öszveget fogadott szerkesztők (ireferant) által adatni bé; egyszersmind felírás lététért, hogy az adót akárra egészben tétessék meg.—Második tárgy volt az 525 személyből álló zsidóság ajánlása, miszerint azon leheld alatt, hogy' a’ közterhektől 10 évig mentek legyenek, 5000 pengő forintot ígértek a’ megye szabad rendelkezése alá, jelesen az intézett kórház építésére , ha a’ BBnek úgy tetszenek. De ajánlaljok el nem fogadtatott. 5) Olvastatok a’ kir. főkormánynak egy rendelete, a’ múlt közgyűlési jegyzőkönyvre észrevételeket közlő, nevezetesen tudósitástétel parancsoltatik, hogy a’ szolgabirói és adóvető biztosi hivatalokra főispánikig kitűzött (candidalt) 6 —6 egyén vallása miért nem tétetett ki? Mire a’ RR, hogy a’ szolgabirák és adóvető biztosok megválasztása a’ RRnek huzamos gyakorlatnál fogva elvitathatlan joguk, azért ha szintén a’ főispán a kitűzéskor kijelölné is az egyének vallását, arra a’ BR tekintetet nem fordítva, szabad választási jogukkal fognak élni. ( Vége közelebbről. ) Békési György: Közép szolnoki közgyűlés.) Folyó sept. ISkára közgyűlésre lévén egybehiva e’ megye randes, jelesen ugyan, de Középszolnokhoz képest kevesen voltak jelen. A’gyűlés csendes, mondhatni igen kedves volt. 1) Olvastatott a’ ameit. k. főkormányszék azon leirata, mellyben e’ megyének közelebbi tisztujitását, mivel az ,,usus—tól eltér“ visszaveti, ’s a’ tiszteket csak azért hagyja meg, mivel őket a’ megyei beiktatás előtt a’ főispán már helyettesítette volt. A’ rendek a’ törvényeken épült tisztújitásuk mellett maradtak , ’s kimondták , miként három (?) évig tiszteiket úgy nézik , mint magok választotta személyeket. 2) A’ nmest. kir. főkormánytanács nem helyesli az olly nemesi bizonyítványokat, mellyekben a’ közgyűlés tagjai az elszármazottat nem ösmervén, esketés útján köti egybe magát a’ kérelmes a’ nemesség használatában elő családdal; de a’ rendek ez által a’ szegény nemesek sorsát részben forogni vélvén, elnem fogadták. 5) Még a’ júniusi közgyűlésből kérték volt a’ megye rendei is hogy, mivel, a’ mint akkor is tudták, kevés szénájuk, ’s őszgabonájok termett, a’ Zilahon szállásoló lovaskatonaság vitessék el, s akkor még novemberig számukra élést rovatai megengedték. Most kérelmükre tagadó válasz érkezett; azonban két szolgabiró írásban jelentette, ’s a’ többiek is szóval hasonlolag nyilatkoztak, hogy némelly helységekben éppen semmit sem kaszáltak , ’s ősz- és tavasz-gabona sem termett annyi, mennyit elvetettek, úgy, hogy most több Családok lopva boldogabb vidékekre költöznek, ’s nekik teljes lehellenség a’ novemberig kellő rovatait is felhajtani A’ rendek magok is tudván, miként ezen év soványabb az 1816-kinál is, mint a’ mikor gyümölcs és kerti vélemény bőven valt, ’s széna is, mostaedig semmi sincs, gyorspostán , 11 adott feliratban kérték meg ő figét,méltóztassék a’ katonaság élését készpénzen venni, mert nincs honnan felvegyék az élésrovatait, ’s méltóztassék a’ köznépet az 1817—kijeldu szerint, segitni. 4) Ez alkalommal szóba jött, hogy az adózó nemesek , kik felkelni kötelesek , a’ katonaélelmezés terhe alól mentessenek fel, de bár átlátták is a’ rendek ennek igazságát, még is féltek illyenség korában a’ köznészet az egésszel megterhelni. 5) Sokan szóba hozták ekkor, hogy a’ közterhekben minden nemeseknek osztozni kellene, és sehonnan sem hallatszott ellenzés; csupán azért nem nyúltak a’ tárgyhoz, mivel mint törvényen alajuló mentességet csak új törvény egyengetheti ki. 6) Ugyan ezen éhség, v. szaktermés felkeltette a’ pálinkafőzés béliltásának eszméjét is. Sokáig értekezvén ellene, ’s mellette, igen barátságosan, végre is csak a’ lett belőle, hogy kinek kinek lelkiesméretére bízták, cselekedni a’ mit jobbnak vél. 7) A’ kir. főkormánynak báróm külön rendeleteiben 5 személyt, kik a’ r. cadi, vallásra hatbéli tanítás nélkül vétettek át a’ ref. vallásra, a’ hűtheti tanítás kitörését Orrs. et ’ te utasitatni parancsolt, de a’ rendek visszaírtak, hogy ezen rendelet ő felségének az 1837 dili országgyűlésre lejött e’hatheti tanítás felőli atyai akaratjával is, de az App. I. 5. tit. 4 art. is ellenkezik, nem teljesíthetik. 8) Ő felségének az oláhok tamlásáról atyai gondoskodását meleg részvéttel fogadták a’rendek,’s választmányt neveztek ki, melly nem csak az oláh, hanem magyar köznép elemi tanithatása módjairól is tervet készítsen. 9) A’ múlt júniusi közgyűlésre a’ tisztusitás folyama ellen szabadkozás adatván bé olly nemesekből, kik közül csaknem mindenik járatlan, és sokan írni sem tudnak, bizottmány volt kiküldve, megvizsgálni, önként irták-e, vagy tudtokkal irtak-e mások oda neveket. Most a’ bizottmány beadván tudósitását, úgy jött ki, hogy aláírók magok sem tudták mit cselekesznek , ’s volt olly esküit (adsessor), ki megvallotta, miként csak azért irta alá e’ szabadkozást, mivel ellevén ámiltalva, hogy azt a’ főistián fiarancsolta, nem akarta kai panju kedvét megszegni. I.. Második nap a’ b. Wesselényi Mik-