Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-10-22 / 33. szám

Pénteken , october 22-én. SZilla. Foglalat. Erdély és Magyarország:­­kinevezés; halálozás; répaczukorgyár részvényesei gyűlése; országgyűlési követek választása; Károlyfejérvári é­­gés; kövárvidéki közgyűlés; Brassó; új gőzös ; pesti újdonságok; Esztergom; borzasztó eset; Komárom megye közgyűlése; hevesi türelem; változások a’ cs.­­ hadseregnél.) Oláhország. Anglia : (követek kinevezése) Francziaország: (tudósítás Algírból.) Spanyolország: (O’Don­­nel a’ pamplonai fellegvárt elfoglalta; Valenciában mozgalom.) Egyiptom. Orosz és Lengyelország. Újabb tudósítások: (fontos tudósítás Chinából.) Hirdetések: Erdély és Magyarország. A cs. ’s apost. kir­, felsége a’prágai tartományi főtörvényszék­­nél—melly ezután mindenféle hivatalos és magányos irományokat Magyarországból magyar nyelven elfogadni köteles leszen—ma­gyar­ fordító hivatalt felállítani ’s erre Jászi Er­áiméit kinevezni legkegyelmesebben méltóztatott. J­r. ( Ír a t­á­v ozás.) Hohensteini grófnő szűk gróf ,K­lédei Clau­dia kir. herczeg és tábornok würtembergi Sándor forrón sze­retett neje f. hó 1 —jen Styria Pettau nevű helységében meghalt. A’ fájdalom a’ magas tulajdonokkal megáldott nő kora elhunytan köz még azoknál is, kik őt csak távairól ismerték, mennyivel na­gyobb azoknál, kik mint fedhetlen erkölcsű ’s boldog és boldo­gító nőt , anyát és embertársat egész szellemi szépségében ismer­tek. Hamvai utolsó kivonata szerint az erdő szent györgyi családi sírboltba hozatlak. A’ kolozsvári répaczukorgyár idei november 1jén délutáni 4 órakor közgyűlést tartana , mellyre részvényesei ezennel tisztelet­tel meghivatnak.—■ Dr. Szőcs, igazgató: Károly fejérvár sz. kir. városa országgyűlési követeivé szobosz­­lai Jóth Györgyöt és Fogarasi Sámuelt, Brassó vidéke és vá­rosa Graef Józsefet és Musz Károlyt, Kézdivásárhely kivált, városa Kovács Dánielt és Szotyori Sámuelt, Hátszeg kivált­ságos városa Naláczi Farkast és Kender­esi Farkast, Vajda Huny­ad kir. vár. gr. Csák­y Györgyöt és Szere­dai Ignáczot választotta. (Károlyfej­ér­vári égés.) K. Fejérvár, October 18. A’ szüret vigságba elmerült városunkat ma egy hirtelen kiütött tűz nagy rémülésbe éjte, délutáni 2 óra tájban a’ mint állítják vigyá­zatlanságból tűz támadt, és ez egy két­­percz alatt lángba boríta egy csűrt, romba dönté a’ közel eső Ferencziek zárdáját és tem­plomát, mellynek beomlott fedezetje ’s gerendái még jelenleg is , mikor ezen sorokat írjuk esti 8 órakor borzasztóig égnek. Lát­tunk ugyanis egy súlyos betegsége miatt ágyába szegzett beteget, mások által kertjébe nyoszolyástól kivittet, kétségbeesve nézni vé­res verejtékkel gyűjtött vagyonját, lakját egy perez alatt hamuvá égni, láttunk a’félelem miatt ájuldozó gyönge nőket, az ijedtség miatt jajveszéklő nagyokat, és kisdedeket, ’s megindult szivünk­ből az együtt érzésnek forró könycseppjei szöktek szemünkbe; lát­tuk amaz egyházat, mellyből olly sok ima repült égfelé, lángba borulva; hallottuk zajos öszveomlását szent oltárinak, és szivünk feljajdult; láttunk tanulóink közül sok még igen is ifjal megfeszí­tett erővel hordani a’ vizet, és szivünk örömében repesett, mert gondolok: ezekből válandhatnak még a’ haza derék fiai, munkás polgárjai!—­De midőn hallottuk az egy néhány vizi puskával ott lévő pattantyúsok vizérli kiabálását és nem volt a’ ki segéd ke­zeket nyújtson nekik, midőn láttuk az öszve futott sokaságot ösz­­szedugott kézzel nézni a’ veszélyes tűz mind tovább harapozását, ’s hiában keresték szemeink a’ sokaság között az ezen tömeget mozgásba hozó, munkára késztő vezért, midőn hallottuk minden oldalról az elkeseredés ama’ panaszait, melly szitokba öntötte ki magát a’ csend ’s rendőrség nem léte miatt, midőn hallottuk azon kétségbe esés szülte kiabálást. Tűzbe azzal, ki így hagyja váro­sunkat a’ dühöngő tűz martalékjává lenni; é­ ekkor szivünk, ’s a’ miénkkel együtt minden nemesben verő szív vérzett. Még 1854-ben történt ama’ roppant égés, melly városünk na­gyobb részét hamuba döntötte, és még az óta rendőr­ségünk egy vízi lőszerre sem teve szert, és az óta bár önkárán okulhat vala , egyetlen egy lépést sem tett a’ birtok és vagyon bá­­torságositására , a’ vész elhárítására , vagy ha bekövetkezett az , rög­töni eleje vételére. Ha délutáni 5 óra tájban lehetett is egy két olly urat szemlélni a’ vész helyén, kiknek szavától függ a’ nép, ezek is csak hamar eltűntek , és pattantyúsaink ügyességének kö­szönhetjük a’ vész további megakadályoztatását. De ezek is nem kapván segítséget, sőt egytől is mástól is durva szókkal illeltetve­ P esti 5 óra felé felhagvának minden további munkával és most csak egy két szomszéd őrködik önkora féltiben az izzó üiszkök felett, ’s még most is borzasztóig hasogatják füleinket a’ vészt hirdető ha­rang félre vert szomorú kongásai. (Kővár vidéki közgyűlés.) Sorokut oct. 15én. Gyűlé­sünknek a’ már megirt követválasztáson kívül nevezetesebb tárgyai voltak: elnök ő maga örömét fejezé ki, hogy ő felsége honfit m­él­­tóztatott kir. biztosnak kinevezni, mit a’ KR. visszhangoztak. Ko-­lozsmegye felszólítása következtében a’ vegyes házasságok gátolása sérelemképpen követeink utasításába feljegyeztetett. A’ kormány­széki rendeletek közti nevezetesb a’k. kincstártól közlőtt azon rende­let , melly szerint a’ sóvásárolhatás , a’ só zárvonalon túl, bizonyos fel­tételekhez köttetnék. Ezen rendeletben foglalt új rendszabály be­hozatala, mint törvényelleni el nem fogadtatott.— Egy más kor­mányszéki rendelet, mellyben az ezen megyében olly számos oláh néle kimivelése ajánltatik, a’ rendek által pártoltatni határosztatott, mire nézve egy biztosság neveztetett ki, melly az ezen intézet fel­állításában kitűzött elveket pontonként megvizsgálván helybeli kö­rülményeinket tekintetbe véve véleményét a’ jövő gyrás gyűlésre nyújtsa bé. — A’ követek napi díja a’ ‘tartományi pénztárból a­­dandó mennyiségen fellül négy l­engő forintig kipótoltatni határoz­­tatott, mire az egy begy­ült köznemesség olly feltétellel hajlott, ha költségből. Ezek va­n’ nagyobb birtokosság is részt veend­e’ jának közgyűlésünk nevezetesb tárgyai,— közelebbről utasítást ké­szítő közgyűlésünk leend , mire előlegesen biztosság neveztetett ki. Brassó oct. 12-én. Mivel a’ lapjainkban említett megbete­­gülése egy Jeruzsálemből jövő barátnak további eredmény nélküli volt, ’s nem is valódi pestisnek mutatkozott, és mind Konstan­­tzinápolyban, mind egész európai Törökországban a’legjobb egés­­ségi állapot uralkodik , hiteles hírek szerint a’ vesztegzár idei od­­­lékén kezdve az Oláhország és Moldova felőli határszéleken mind­­ az emberek, mind a’ marhákra nézt viszont első fokra szállhatott, azaz veszteglés nem fog kivántatni, mi a’ bukovinai határszélen Moldva felé már folyamatba is indult. (Sieb. Woch.) Pest, oct. 11-kén reggel bocsátatott vízre az ó-budai hajó­gyárban készült ujgőzöse az ausztriai cs. kir. szab. gőzhajózási tár­saságnak. „Hermina“ —ez új gőzös neve — mind alkata arányaira mind ’s kivált szobái bútorozásaira nézve, kényelem ’s csín tekin­tetében, minden pályatársait felül malja. A’ tatszoba asztalosmun­kái l­azar fényűzéssel, de a’ legnemesb ízléssel készítvék. Ha a’ hajón levő kalauztól (conducteur) jól értesíteténk , ezután najion­­ként fog egy egy gőzös Pestről Bécsbe indulnii. Világ. P­es­ti újdonságok. Szokás Budán a’ szüret végét —­ mint másutt a’ farsangot — ki tánczol­ni: ez történt múlt napokban is. Egy sereg fiatal legény ’s vagyonosabb szőlőgazdák fiai , hideg­kúti parasztbanda kíséretében, az utczákon végig toborzottak , mig egy tuczet igen csinos ’s többnyire fehér színbe öltözött leányka tányérokon vitt poharakban az ulbajövőkkel az idei termést, ter­mészetesen j­engő fizetésért, izelegtető. Mintegy közepén a’ disz­­menetnek két izmos sváb gyerek rudakra lelt présmintát hordott vállain , melly körül a’ szőlőmivelés különféle attribútumai, u. m. gerezdek, törköly, borszívó, venyige­­stb. voltak láthatók. A’me­net példás rendben történt. — Nem rég jelent meg Ferenczy Jó­zseftől : „Az idők folyamai, vag­y, világtörténeteinek képezhető előadása, a’ legrégibb időktől fogva a’ 19-ik század 59-ik évéig­, magyarul kidolgozva. Az egész mű

Next