Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-12-03 / 45. szám

71­2. VI­T. Kolozsvárit, 45-ik­es szám december 3-án. Foglalat. Erdély :« Magyarország : (Országgyűlési közlemények; országgy­űlési tagok névsora iránti sérelmek orvoslás.» tárgyában Imtarozat, Laborfalv Róza és Fáncsy Kolozsvárit; Magyarhoni dolgok; mi a’ hazafi­ság?) Anglia: (O’Connelic (tudósítás Algírból; a királyi herczegekre intézett lords tárgyában indított kereset a* palr udvar előtt*) Spanyolország* Schwelcz : (Genf­ben a’ndp közti nagy forrongás.) Szerbia (összeesküvés tárgyában itélet.) Törökország: (Gör 1. . ....fél ira APnvill 1’7Л V‘| 9C7l‘|(la П|'П|| in ш л \ N­ ' .3 . * '----L ben &ok : erdélyi fökormányzó választása eredm­­nye.) Hirdetések. sö4i. (O’Connelnek mint lordmajornak beszéde.) Franc­­iaország : ( udvar elettta) Spanyolország. Sclnveicz . (Graf­­­örögországot illető conferentia.) Újabb tud­ósi­tá­ ьэмагхггсхгаяа Erdély és Magyarország. (Országgyűlési közlemények.) A’ november 27-kei Országos ülésben mielőtt a’ névsorbani sérelmek felett a’ tanács­kozásokat folytatnák a BR. az országos elnök jelenté, hogy a­ rudbányai választott követ­káli Nagy Elek küldői megbízó levelét már bémutatván a’ város képviselete ki vagyon egészítve, mit a’ N­B. tudásul vettek. Továbbá azon küldöttség,­ melly a’ mult napi ülésből a’ kir. főkormány az iránti felszólítására neveztetett volt ki , hogy a’ Beszédtár szerkesztéséért országos költségnek tekintendő öszveget az országos közpénztárból fizettesse ki, megbízatásában el­járván, jelenti, hogy a’ kir. főkormány atyafiságos köszöntése mel­lett úgy nyilatkozott, miszerint tanácskozva az izenetről nézetét kö­vetei által közlendi. Ezen ülés vége felé az o. elnök előfigyelmez­­tetésére a’ múlt napi ülés Jegyzőkönyvében azon hiány fedeztet­vén fel, hogy ott a’ Beszédtár nyomatása is országos költségként tekintendőnek íratott, mi pedig a’ gyorsíróval kötött egyezmény szerint általa hordozandó, kifejeztetett, hogy a’ Beszédtárnak csak szerkesztési költsége fog a’ közpénztárból fizettetni. A’ rendes tanácskozás során folytaták a’ BR. a’ névsori sé­relmek felett vitatásaikat, jelesen, hogy a’sérelmek orvoslása, mi­kor és miként eszközöltessék? E’ szempontból a’ sérelmek két fé­lékre osztályoztatok: 1-et ollyakra, mellyek orvoslata a’ RLI. ha­tás körében állván, jelenleg elenyészthetők. 2or ollyakra, mellyek lel tel'j esz lest kivannak. Az első osztályba tartoznak a* már mull Számunkban elősorolt sérelmek közül a­­hogy Kraszna megye nem küldött követeket. Erre nézt határoztatok­, hogy azon ns. megye, melly többszöri országos szerződéseknél fogva Erdély kiegészítő része ’s következőleg ezen Nagy fejedelemség közbejötte és meg­egyezése nélkül tőle el sem ezakaszth­ató, köteles lesz vala az e­­gyesületi hitnél fogva ezen országgyűlésre , hová törvényesen meg­hívatott követeit elküldeni a’ törvényben kiszabott büntetés alatt, remélvén azonban a’ Ki. és RR., hogy azon kötelességétől nem fog tovább is vonakodni, ez úttal mellőzve a’ büntetés iránti ren­delkezést, csupán oda terjesztik ki végzésüket, hogy a’kir. főkor­mány útján szóllítassék fel követjeit haladék nélkül elküldeni, b) Erzsébet város követjei helye, ez iránt ki lévén már a­ hetedik országos ülés 28ik száma alatt mondva, hogy az 1791. 61. t­­ez. tiszta szavai szerint azon város követjeinek helyök mindjárt Ká­roly fehér vár követjei után legyen , már elenyészett tárgynak tekint­hető. c) A’ kir. főkormánynak Abrudbánya és Székely Udvarhely kiváltságos városuk kövelválasztásába elegyedése. Hasonlag eltéven már az irt najvról és szám alatt határozva, hogy a’ kir. főkormány­­’ követválasztások feletti kérdések elhatározásába, mint egyenesen az­ országos RR. hatásköréhez tartozókba ne elegyítse magát, ez is bévégzettnek tekintetik, d) hogy a’ király­i táblai elnök sem kir. adománylevelét a’ RRhez be nem adta, sem hitét a’ RR. előtt le nem tette. Ez­­iránt három nézet forgott szőnyegen: 1) hogy a­ k. táblai elnök a’ jelen gyűlésre mutassa bé adomány levelét ’s hi­tét is tegye le; 2.) hogy a’ kir. tábla színén már egyszer le tett hite elégeltetvén, csak adománylevelét ’s a’letett esküformát mu­tassa bé; 5­) hogy előbb adománylevelét és az esküformát terjesz-­sze megvizsgálás végett az 1791. 20. t. sz. nyomán a’ RR. elibe, 's azután határozzanak arról, tegyen-e újból a’ RR. előtt is hitet vagy ne? Határozattá az utóbbi nézet vált. E’ határozat következ­tében királyi táblai elnök mlgs Daniel Elek úr köszönetét nyilvá­nítván a’ RR. és RR. előtt a’ múlt országos választáskor szemé­lye iránt mutatott figyelemért, készségét jelentette jelenleg kezénél nem levő adománylevelét úgy a’ letett esküformát mentől előbb bemutatni. A’ felterjesztést kivánó sérelmek miként és mikor felterjesz­tése két ülést elfoglaló vitatásra adott alkalmat. A’ vélemények két fő ágra oszlottak , ’s mindkettőnek voltak még módosító árnyékla­­tai. Egy rész rögtön, más később kivánt felírni. Egyik főnézet volt e’ szerint a’ rögtöni felterjesztés, meglévén úgy a’ törvény mint, a’ gyakorlat nyomán határozva, hogy először a’ névsor vetessék tanácskozás alá, azt a’ felterjesztés elhalasztásával, ezen nézet pár­tolói, félbeszakasztani nem akarák.— A’ BR. a’ névsor feletti ta­nácskozást mint a’ kir. előadásoktól merőben független tárgyat úgy vették fel , tehát a’ tanácskozás eredményét a’ felterjesztést sem ki­­vánták a­ kir. előadáshoz kötni. Mások későbbi felterjesztést kívántak, előhozván hogy 1357- ben is ugyan ezen sérelmek lévén felterjesztve, azokra már kir. válasz is érkezett, ’s így azon válasz mellőzésével éppen azon sé­relmeket újból felterjeszteni ellenkeznék a’ kir. leiratok iránt tar­tozó tisztelettel ’s a’ mostani felírásnak sikere nem lenne. Ezen utóbbi véleményhez csatoltatott az ellenkezést egyeztet­ni kivánó azon indítvány, hogy most előlegesen is tétessék egy álalános felírás, mellyben a’ BR. jelentsék ki fájdalmokat, s­gy az 1841-beli névsorban is azon sérelmeket tajjasztatják , mellyekért még 1­857bem felirtak , de fejezzék ki egyszermind , hogy e’ tárgy­ban már 1838ban kir. válasz érkezvén, melly jelenleg nincs sző­nyegen a’ sérelmek részletébe akkor fognak ereszkedni ’s felírni , midőn azon leirat a’ kik kir. előadással egybefüggnies tárgyalás a­a kerülend. A’ tanácskozások e’ nézet szerint teljesen bé végeztetnek ; a’ felirás pontjai megállhatnak ’s­ jegyzőkönyvbe iratnak; az álalá­nos felirás mindjárt az első kir. előadás folytában a’ választás mellett felküldendő felírással együtt felterjesztetik; így elenyészik azon ellenvetés hogy egy tárgy bevégzése előtt másra átmenni nem lehet, ugy azon aggodalom is, hogy az 1858-ban érkezett leirat elmellőzte nék. A’ rögtön felterjesztés mellett két módosító nézet hozatott fel: Í­ Öt hogy a’ törvény értelmében a’ felterjesztés az első királyi előadással­ a’ választással mellyel kapcsolatban van junelim terjesz­tessék fel. Kik árnyéklat volt, hogy a’ felirás elvei rögtön határoz­­tass­mak meg, de megkészítése ne hátráltassa a’ tanács­ozásokat , hanem addig is, mig az itélőmester a’ felírást m­egkészíti foly­tassák a* RR. munkálatjokat. Szózatolásra kerülvén a’ kérdés 93 szózattal 90 ellen ’s így 188 körűl 8 többséggel határozatott, hogy a’ felirás nem most rögtön, hanem későbbre tétessék meg. Melly határozat után az elnök kérdésül tüze, hogy az első vagy­ harmadik kir. előadáss­á kivánják-e . H­b. a’ felterjesztést Öszvekalícsolni . Határoztatott hogy a’ névsor magában függetlenül álló tárgy lévén sem helyes­nek, sem szükségesnek nem tartják azt egyik vagy másik kir elő­adáshoz kötni, és csupán azért halasztják el a’ felterjesztést addig, mig a’ múlt országgyűlés e’ tárgyi feliratára 1858 ban érkezett vá­lasz kerülek­ a szőny­egre, hogy akkor egy úttal az abban netalán előforduló ellenvetésekre is megtehessék észrevételeiket. Ez után az elnök az első kir. előadást, t. i. a választást tűz­vén napirendre, [a’ BR. nov. 50-án nemzeti ülésben tanácsko­­zának a’ választás elvei felett. December 1-én országos ülésben tanácskozás alá vévén a’ vá­lasztás úgy az a’ mellett leendő felirás elveit mindkettőre nézt az 1357 ben jegyzőkönyvbe írott elvekben állapodtak meg. Egyszer­smind meghatározák, hogy az első kir. előadás szerint legelőbb a főkormányzói hivatalra válaszszanak ’s szózataikat a’ másnap (dec. 2kán) tartandó országos ülésbe vigyék fel. (Laborfalvy Róza és Fáncsy Kolozsvárit.) A­mennyire kihalt és szomorú nyáron ál Kolozsvár, annyira élénk , és derült, mihelyt az ősz beköszöntött , mert hiszen a’legregény­e-

Next