Erdélyi Híradó, 1842. április-június (27-51. szám)

1842-06-03 / 44. szám

Országgyűlési közlem­én­yek. Május 27k én tartott 721.­­országos ülésben, mint előlegesen megirólt, a’ múlt alkalommal közlett jegyzőkönyv hitelesítése után a’ megyei tisztválasztás tárgyában készült törvényczikk és alázatos feiiratnak k. biztos ő­nmagához leendő elvitelére kinevezett küldött­ség elnöke, főispán Kozma Pál atyánkfia jelenti , miszerint az ér­deklett irományokat a’ k. biztos ő­nmagának állaladta, ki is atya­­fiságos köszöntése mellett ígérte, hogy azokat minél előbb felsé­ges fejedelmünk színe eleibe juttatni ’s mihelyt azokra válasz ér­kezik, azt azonnal­­’­­ Kai és li­likéi közölni fogja. Továbbá el­nök ő­nmaga jelenti, hogy nemes Brassóvidéke egyik követe Musz Károly betegsége miatt az országgyűlésen meg nem jelenhetvén, helyette Schnell Károly, viszont nemes Kőhalomszéke egyik köve­te Ehrenfeldi Krausz Fridrich követségéről lemondván, helyébe Nágelschmidt Ágoston választattak és küldettek , kik is megbizó le­veleiket bemutatván, helyöket el is foglalták. Mi tudomásul vétet­vén, elnök ő nmlga felszólítja a’ Kirat és K­liket, hogy a’ jelen országgyűlés 1­0 ik ülése 39 ik számában foglalt k. k. leirat és ez­zel kapcsolatban felvétetni határozott ,lajstrom­ tárgyához, mint a’ mellyek nagyrendre kik­izeltek­, szólanának hozzá, mire újból is fel­öl vasla­t Van az e’ tárgyban jött k. k. leirat ’s a’ KK. és KK. e­­zen tárgyat tanácskozás alá vevén , határoztatott : A’ KK. és HU. a’ lajstrom tárgyában 1837 ben junius 8ik napján ő felsége eleibe küldött alázatos feliratukban elég bőven felfejtett törvényes okaik­hoz ez úttal is ragaszkodva ezen tárgyban ő felségéhez egy újabb alázatos feliratban ismételve fejeztessenek ki a’ következők : a) Mivel az 1791 beli lak törvényczikk b. alatti pontja tisztán meghatározta, hogy a’ k. főkormányszék ajánlata után neveztessenek ki ő felsé­ge által a’ k. hivatalosok, méltóztassék ő felsége, a’ mint a’ KK. és UH. ez iránt a’ közelebbi országgyűléséről felküldött alázatos feliratukban is esedeztek, a’ lajstromot a’ régi gyakorlat szerint ez­után k. kir. leirat mellett egyenesen az ország Rendeihez küldeni, b). A’ teof­oldi körlevélben nyilván ki van fejezve , hogy az or­szággyűlésekre nézve a’ divatozott gyakorlat (mos usitatus), mellyre az 1791 beli Ildik articulus is hivatkozik kezdő soraiban, sértetlenül megtartassék, minek következéséül, a’jegyzőköny­vek bi­zonyítása szerint, azon körlevél kelésétől fogva­­­ 1761 dik esztendeig a’ tisztviselőkön kívüli kir. hivatalosok száma soha a’követek ösz­­vegét felül nem haladta, de a’ közelebbi időkben aránytalanul meg­szaporodtak , melly törvényellenes sérelmet a’ KKr. és HR. az 1­857— dik esztendő június 8dik napjáról e’ tárgyban­ alázatos feliratuk­ban is felfejtvén , annak orvoslásáért ez úttal is annyival inkább esedeznek, mivel a’ csak most említett alázatos feliratukra jött k. k. leiratban felhozott 1749­ és 1750diki adatok közül az 1­749— beli k. leiratból kétségen kivnél a’ tetszik ki, hogy akkor ő felsége a’ szózattal biró k. hivatalosok számának meghatározását a’ KKr. és HU. hatóság körébe tartozónak ismerte, s csupán ezen k. leirat­nak mikéj­­lelt teljesítéséről kívánta magát tudósíttatni , miből ön­ként foly, hogy a’ k. hivatalosok kinevezésének ’s számának meg­határozása akkor a’ Kirtól és Iliitől függött,— az 1­750 ki k. lei­rat pedig, mellyben a’ k. hivatalosok számának nevelése, vagy ké­pesítése a’ felség jogának lenni követelték, azonkívül hogy az 1749- ki k. leirattal ellenkezik, az adatokból sem világlik ki, hogy elfo­gadtatott volna, különben is az 1­791 ki Ildik törvényczikk által lévén legelébb meghatározva, hogy a’ törvényhatóságok, mellyek az előtt két követnél többet is küld beliek , csak két-két követet küldjenek,— a’ méltányosság is azt kívánja , h­ogy a’ k. hivatalosok száma a’ követekét felül ne múlja. c) A’ királyi hivatalosok az 1791- beli Ildik törvényczikk értelmében a’ k. főkormányszék meghall­­gattatásával lehetvén kinevezhetők, a’ KK. és UH. csakis azon k. hivatalosokat ismerhetik el törvényeseknek, kik ő felsége által a’k. fök­ormány­szék meghallgattatásával fognak kineveztetni. d) A’ KK. és Ull. a’ főkormányszéki titoknokokat a’ Comj­. Const. adik ré­sze odik articulusában, és a’ leopoldi kötéslevél 3dik pontjában megállított főkormányszéki testét lel’ kiegészítő részének nem tekint­hetik ; annálfogva ők, úgy, mint a’ kormányszék tagjai, hivata­loknál fogva királyi meghivó leveleket sem nyerhetnek , továbbá az 1 91 beli lük tör. ez, azt rendel­vén, hogy a kir. hivatalosok ,e po­ti­t i' i nobilitatea legyenek — azonban az ugyanazon évi 19ik törV. czikk szerint a j­olgári állapotbeli személyek is b­loknoksá­­gig fel mehet­vén, ezen két törvény’ összeegyeztetéséből tisz­tán megtetszik, hogy a’ főkormányszéki azon titoknokok, kik sze­mélyes nemességgel nem bírnak, királyi meghívó levelet sem nyer­hetnek , az illyeneket tehát a’ KK. és ill. az országgyűlése­kör­­vényes tagjainak el nem ismerhetik, e) Mivel a’ KKnak és Iliinek 1850 ben a’ lajstrom tárgyában küldött alázatos feliratuk azon pont­jára , mellyben több érdemes tagoknak, kik az országgyűlésre ki­rályi levél által meg voltak hiva, de következőleg ezen nemes és nagyon fontos hivatali körből alapos törvényeink, jelesen a’ Decr. I­I.­lső lit. 1 art. 14 d­i­k pontja sérelmével hibájokon kivil, meg­­hallgatatlanul és törvényes ítélet nélkül kihagy'«Hallak, királyi level általi meghivattatásokért esedeztek , ő felsége legkisebb vá­laszt adni nem méltóztatott, a’ KK. és ill. törvényes kötelessé­geknek tartják annak kijelentését, hogy mindazokat most is törvé­nyes k. hivatalosoknak tekintik, és közöltök leendő megjelenhetési jogukat meg nem tagadhatják. f) A’ KK. és Ilii. még az IS 37 ki alázatos feliratban felterjesztették volt, miszerint a’ k. hivatalosok kinevezésében a’ vallások egyenlősége a’ Comj­. Const. 2. 1. 1 lit. 5. art. lső pontja ellenére nem tartatott meg, mit a’mostani lais—­trumban is sajnosan tapasztalván, ő felségének a’ k. hivatalosok meghívásában is a’ vallások egyenlő joga megtartása iránt ez út­tal is esedezni szükségesnek tartják, kinyilatkoztatván egyszersmind azt is, hogy­ a’ r. catholicus püspököt és szász nemzet ispánját az 1837ben november 20dik napján kelt alázatos feliratukban előso­rolt törvényes okaiknál fogva ez úttal is törvényes hivatalbelieknek, ’s következve hivataloknál fogva törvényes k. hivatalosoknak el nem is­merhetik. g) Jóllehet a’ kir. táblai elnök a KKr. és Ull. által választatott, mégis adomány levelét be nem mutatta ’s hitét a’ Comp. Const. 2ik­r. 1. lit. ért. 151k pontja ellen az ország rendei előtt le nem tette, minél fogva a’ KK. és UH. az ő beiktatását törvényesnek el nem ismerhetvén, méltóztasson ő felsége hathatós rendelést ten­ni, melly­nél fog­va adomány levelét az ország rendesnek mutassa be ’s hitét a’ fenebb érdeklett törvény rendeleténél fogva tegye le. Továbbá szükségesnek látják a’ KK. és HU. azt kifejezni, mi­szerint a’­­ Iv. és 3­ II. nemcsak recnéllik , de várják is a’ k. fő— kormányszék atyafi­ szeretetétől, hogy jövendőre nézve a’ kir. hi­vatalosok ajánlásában a’ Kir. és HU. e’ tárgybeli nézeteit szeme előtt fogja tartani. Melly alkalommal főispányok b. Jósika Lajos, gr. Haller Ig­­nácz, —­itélőmester Donáth Sándor, kir. hivatalosok Horváth Fe­­rencz közügyek igazgatója, Cserei Miklós, Horváth János, Tócsa Pál és Zeyk Lajos atyánkfiái jegyzőkönyvbe kívánták iktatni, mi­szerint a d­r. catholicus püspök főkormányszéki tanácsosságára néz­ve ragaszkodnak ezúttal is az 1837ik esztendő november 1­8 ik nap­ján tartatott 79ik ülésben beadva levő ellenvéleményben felfejtett törvényes okokhoz. Előleges közlés. A’ junius 1 jén tartott országos ülésben a’ jegyzőkönyv meghitelesitése után felolvastatván a’ szélbeli kato­naság sérelmeit illető 5 felirat tervei, ezek köziratra adattak. Ezután felolvastatván az 18. esztendei törv. czikkek tárgyában jött ’s általunk is közlett k. kir. leiratok, határozatta jön, hogy az 1850 ki országgyűlésben megállított elvek szerint ezek közül a’h­a­­zafiusitásról szóló megerősített két törv. czikket a’ KK.és KR. el­fogadják, a’ 92. 93. és 94ik (vallást érdeklő) törv. csikkeket pedig, mellyek k. k. leirat mellett újabbi megfontolás végett viszszakül­­dettek , magok a’ HU. ezúttal is szükségfelettieknek látják, mi­dőn azok helyett régibb, czélra vezető törvények vannak s azok­nak gyakorlata csak felsőbb rendeletek által gátoltatik. Mire nézve ezek a’ vallás tárgyát érdeklő sérelmekkel együtt a sérelmek meg­vizsgálására rendelt bíráló biztosságnak olly meghagyással adattak át, hogy az ezen tárgyban még az 1858k i országgyűlésen készített felirati tervet az azon idő óta beadott sérelmekkel összekötvén , ezen felirati tervet 8 nap) alatt az országgyűlésnek adják be. (Kolozsvári napló.) Majus 30ka, mint figs urunk név­napja, fővárosunkban megünnepeltetett. Úrnapja, mint a’ r. ca­­tholicusok nagy innepe, máj. 26kán a’ piaczi templomban, 50kán az akadémiai templomban szokás szerint fényes szertartással ünne­peltetett. Az első napon helybeli népész, apát és kanonok Ked­ves István, a másodikon kegyes szerzetű igazgató (rector) Mi­ rá szoknak szemeink , és önérdekünket nemesen fogjuk előmozdí­tani akarni, tisztán átlátandjuk , miként legalább az olly vállalatok­nak, mellyek főként nekünk gyü­mölcsözendenek , terűiben része­sedni méltányos és hasznos is. Azonban ki ki tudja, miként az uj aera ezen első jelenkezéséről addig szó sem lehet, mig az adó meg­ajánlásának joga tettleg nem lesz a’ nemzeté. Kemény Küigium­ik

Next