Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)

1842-10-18 / 80. szám

4&3.­ tartományokba utazók részére, mind a’ mellett, Ь.олу itt egyedül német ajkú útlevelek adatnak ki, ’s hogy a’tárgy iránti igazságos és méltányos nézeteinket egy Felírásunkban már kifejtettük , most újra deák magyar vagy egyedül deák útlevelek kiadatását rendeli; a’ Ren­dek azonban egyedül magyar útleveleket adni rendelő határozatok mellett megmaradnak.— Másik két intéző levelében a’ bánsági f­őhadi kormány német leveleinek elfogadását hagyja meg, mód a’mellett, hogy a’ magyar ezeredek kormányai magyar levelezésre törvény által is kényszerűélnek, ’s a’ német levelek el vagy nem fogadása, törvényen kivül is a Rendek hatósági körét túl nem haladja, s a Rendek továbbá is azt­ határozták, hogy a’ bánsági fő hadi kor­mány német leveleit el nem fogadandják. — Egy negyedik intéző levél által ismét honunk g. n. e. hitű, s különböző ajkú, vala­mint származású lakossága „illyr“ nevezett alatt érsek választásra hivatik fel, ’s a’ Rendek az „illyr“ nevezet ellen felírlak. — A' szinesszegi gyászos kihágást követte büntetést több megyei hatósa­ ■ gok kivannak tudni; de mit mi magunk nem tudunk, arról mást nem tudósíthatunk , ’s azért csak azt írjuk vissza, hogy nem tudunk­­ semmit, a’n. m. hely­tartó tanácsot azonban megkérjük annak kiesz­közlésére, hogy tudjunk valamit. — Én annyit tudok, ’s önt tudó­sítom, hogy Nasszaui Móricz herczeg 800 pengő forintot méltóz­­tatott az egyik Árva­­ életiért ennek hátra hagyott árva gyer­mekeinek ajándékozni.— Jövő rendszeres közgyűlésünk határnapja december hó 12re tétetett. Temesvár). СяОШО9‘8.ov. September 12én kezdődött az évnegyedes közgyűlés. Elsőben a’ turopolyai nemesség panaszos levele olvas­­tatok fel. Résztvevő komoly figyelemmel és méltó boszonkodással kisérték a’ Rendek az illyi kitörést. Fájdalmasan tű­nt fel, miként csekély ’s figyelemre sem méltatott kezdetből illy kedvetlen ered­­jt­mények folynak. Borzasztó nagyságában lebegett a’ megye rendei előtt ama nemzetellenes bűnös törekvés, minek czélja a’ Magyar­­ország békés kifejlődését akadályozni. Ámbár a’ hon emelésére tett lépésekben sehol sincs mellőzve az idegen ajkúak iránti figye­lem. Egy nép sem mondhatja, hogy ő eléggé méltányolva nem lett volna. Mivel azonban az országos rendelkezésekben okot nem kaptak az illyr kicsapongásokra, mélyebben kívánták azt vizsgál­ni ’s úgy vélik, hogy a’ törvény tapodó mozgalmak mögött a’ma­gyarság elleni törekvés kovásza lenne letéve. Ezen nézet szerint­­ szükségesnek tárták a’ Edék, kifejteni, hogy nektek soha sem volt czéluk a’ Magyarhonnal alkotmányiig egybefort ,horvát­ nemze­tet elnyomni, annak önkörébeni fejlődését akadályozni, csupán di­plomatica állását valaha kivivott nemzetünk nemzetiségét fentarta­­ni. A’ horvát nemzetet az illyr néppel egy karba nem tehetni. A’ régi Illyricumot , mellyel a’ magyar történetnek semmi köze, nem akarják a’ régi homályból előidézni. Hódoló tisztelettel kéretett ő ; felségétől az illyr lázongás megvizsgáltatása és annak még ország­­gyűlés előtt a’ megyévek­ közlése. Mindezekről a’ turmezei nemes­ség tudósítatott. A’ turmezeiek lelkes grófja a’ táblabirák sorába iktattatni kéretett. Szentiványi Károly a’ nemzet gyarapu­­lására és erősbülésére lett belsőképens intézkedésen kivül külsőké­pen is figyelmet kívánván vetni körülményeinkre, ő védfalakat óhajtana honunknak; minthogy pedig a’ '70 millióval kérkedő 111­e­rek között a’ lengyel nép az , melly hozzánk történeti és szom­szédsági viszonyaiban mindig rokonszenvet viseltetett, ezen nem­ fi­zet visszaállítása iránt koronás fejedelmünk diplomatia uttani köz­bevetését a’ jövő országgyűlés által hathatólag eszközöltetni óhaj- i­­ták. .J. P. superint. ellen egy táblabiró szót emelvén őt a’ táblabirák sorából kitöröltetni kérte. Ezen indítványt sok jelesek pártolók. J. P. sup. a’ múlt évi kölcsönös kibékülés ellenére is is fejévé tette magát a’ nemzetünk ellen intézett törekvésnek. Az irt sup. a jók bizodalmára és szeretetére többé igaz nem méltó , mind a’ medekt is az indítvány úgy mint tétetett nem állhata meg. Ki- s hallgatattan nem kívánlak a’ Edék senkit megítélni. Közhír után nem indul a’ megye, hanem a’ sup. és társai törvénytelen merész­­kedések kinyomozására bizottmányt rendeltek. (Az ag. hí­tv. egye­­temes közgyűlése is választmányra bizta ezt a’ dolgot. Mikor tud­hatunk valamit a’ munkálat eredményéről?) Ezen alkalommal in­dítványt fogadtak el az iránt is, hogy a’ háborgó slávtenger közé szigetelt édes honunknak kellő biztosítása végett, a’ jövő ország­­gyűlésen egy „nemzeti katonaság felállítása sürgettessék.“ Varasd­­megye latin levelei visszaküldenek. Sy.Orcii S. Sejtember ókén volt a’ közgyűlés első alispáni elnöklet alatt. A’ vitatkozók számosak, a’ vitatkozás élénk volt. Val­­lerkői Haller Ferencz m­­ő nmisának horvátországi bánná nevez­­tetése legbensőbb örömökre szolgált a’ Rendeknek. Bizonyos ügy­véd uraságai meghagyásából ‚gy igen igen cosmopohlico-philan- tr­picus indítványt tett. Az indítvány ollynemüen nagy és elyne­­müen szől) hogy jelen körülményekben a’ XIXik század levegőjé­ben elfojtástól félthetősége miatt nem fogadtathatott el. Azon in­dítvány megkéretni kívánta ő felségét, hogy a’ főkormányszékek­­nél olly fordító hivatal rendszeresítessék , melly a’ szerémi néj­ nyel­ven szerkesztett irományokat a’ főkormányszékek nyelvére forditná­­át. Imé minő módokat talál a’ nem akarás a’ bajok bokrosítására! Nem is kellene egyéb csak minden nyelvű lakos szóljon önt i­z­­helye hangján a’ közügyhöz. Akkor lenne az új idő Babere épü­lendő igazán. Oly móddal csak olly tárgy fölött vitatkozhatni. Vég­re egy igénytelen szózat emelkedék. Az magyar volt. És most mint martaléka után hónapokig leskelődött hiuz , lángszemekkel tör elő a’ háttérből két tisztelendő atya, leorditják a szólót „taceat cum sua extranea­­­i­n­g v­a“sokkal. Zavar és lárma a’ legfőbb fokon. Magyar és illyr áll szemközt. Párt párt ellen támad. A’ma­gyar az ész sugalta szóval ví. Az illyr tüdő és ököl recsegtetik az ablakot, padokat és asztalt. Hasztalan emlegeték a’ lelkes alispá­nok, hogy a’ magyar nyelvet a’ Magyarhonból, hová Szerem is tartozik nem lehet kiirtani , hogy annak már teljes joga is adatott ’sat. „Kilehet a’ magyar nyelvet irtani joggal, mert ők is kiakar­nak minket irtani,“ ,,a’ végzést mi hoztuk, mi meg is változtat­juk,“ illyr a’ mi nemzeti ny­elvünk , illyrül szóljon ki latinul nem bir.“ ’sat. Zavargóit a’ zavar, végre egy illyr ajkú kivívta a’ szól­­hatást, de ezen felszólításra „csak szóljon illyrül csak hogy valami okost“ elnémult. Ők magyarul még csak tudnának, de okosul teljesleg nem értenek. Okosság nem hozand gyümölcsöt az illyrismus mive­­l ellen rendeltetési földében. Actiot kiabáltak a’ rendzavarokra, de annyiban maradt. Utoljára tekintélyes és energicus alispánunk­nak sikerült a’ zaj lecsilajatás. Végre szóhoz jutott az iménti szó­nok, elm­ondá nézeteit az indítvány iránt. Később sérelmére ke­rülvén elősorolá a’ lelkes férj ii , hogy az illyr nyelvet egy magyar sem kívánja elnyomni. Az illyreknek csak vonzalmukra , szivekre van szükség a’ közhaza boldogítására. Szóljon mindenki anya nyelvén szülötteihez, barátaihoz, csak szívvel járuljon a’ haza előmozdítá­sához, ’sat. Másnap a’ nem egyesült görög községeknek teremünkbe gyűjtött képviselői, miután az elnök csendet, rendet, lelkiismere­tességet és pártatlanságot ajánla, egy részrehajlatlan küldöttség e­­lőtt, nyilvános szavazattal példás rendel megválaszták a’ karloviczi érsek választásra küldendő két követet, kik az ismét hegyült kép­viselőknek meleg köszönetöket nyilvánítván, a’ nekik ajándékozott bizalomért, tovább folyt a’ dolog. A’ testvér hatóságok levelei az orsz. bizottmányhoz utasíttattak. Egyedül a’ luropolyai botránytár olvastaték fel. Az illyrismus undok törekvését senki sem pártolá. Sőt az illyrismust illetőleg jegyzőköny­ben és a’hon valamennyi ha­tóságának illy ünnepélyes kijelentés létetett. „Mi Magyarországhoz híven csatlakozó slavoniták kívánván maradni , semmi illyr birodal­mat nem ismerünk ’s minden errőki ábrándozásokat, tulbuzgólko­­dásokat, szóval az illi­rismusnak minden közállomány ellenes moz­dulatait polgári kötelességeinknél fogva vétkeseknek nyilvánítjuk ’s kárhoztatjuk.“ Dunánknak a’ Szávával­ öszvekettetését tárgyazólag a’ jelentés szerint csak egy és fél mföldnyi csatorna készítés és öt és fél m.földnyi tisztítás szükséges, hogy 60 m.foldnyi hajókázó vi­zi út készüljön. Ezen, Szerémben első eredeti magyar választmá­nyi jelentés a’ honban szétküldetett, hahogy pár­tolókat nem sze­rezhet, legalább keressen. l^ZSOEiyiHegyciKjL A’ September ókén kezdődött és 7kén végződött közgyűlésről ezeket közöljük. Rendőrségi bírák, választására engedelem érkezett a’ nm. tanácstól, de a’ választás a’ jövő májusi tisztválasztó gyűlésre halasztatott. A’ nm. m. k. can­­cellaria a’ választófeltörvényszék felszólítására leírt, hogy P. árva ellen hozott ítélet szerint bizonyos summa, annak vagy­onából biz­tosi­tassék. A’ megye ezt azon­ okból nem teljesíté, minthogy az árva váltót nem adhat kiesem nem vehet bé. Ugyan ezen kor­mányszék a’ megyeházon végzését megsemmisíté, miszerint elhatá­rozták volt jegyzőkönyv olvasás elött e gyülésöket el nem oszatni. A’ megye azonban határozata mellett maradt. Más törvényhatósá­goktól érkezett több levelek utasítanak az országos választmány­hoz. Legkellemesben lepte meg a’ Eket Eszterházy József gr. neje.

Next