Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)
1842-10-18 / 80. szám
4&3. tartományokba utazók részére, mind a’ mellett, Ь.олу itt egyedül német ajkú útlevelek adatnak ki, ’s hogy a’tárgy iránti igazságos és méltányos nézeteinket egy Felírásunkban már kifejtettük , most újra deák magyar vagy egyedül deák útlevelek kiadatását rendeli; a’ Rendek azonban egyedül magyar útleveleket adni rendelő határozatok mellett megmaradnak.— Másik két intéző levelében a’ bánsági főhadi kormány német leveleinek elfogadását hagyja meg, mód a’mellett, hogy a’ magyar ezeredek kormányai magyar levelezésre törvény által is kényszerűélnek, ’s a’ német levelek el vagy nem fogadása, törvényen kivül is a Rendek hatósági körét túl nem haladja, s a Rendek továbbá is azt határozták, hogy a’ bánsági fő hadi kormány német leveleit el nem fogadandják. — Egy negyedik intéző levél által ismét honunk g. n. e. hitű, s különböző ajkú, valamint származású lakossága „illyr“ nevezett alatt érsek választásra hivatik fel, ’s a’ Rendek az „illyr“ nevezet ellen felírlak. — A' szinesszegi gyászos kihágást követte büntetést több megyei hatósa ■ gok kivannak tudni; de mit mi magunk nem tudunk, arról mást nem tudósíthatunk , ’s azért csak azt írjuk vissza, hogy nem tudunk semmit, a’n. m. helytartó tanácsot azonban megkérjük annak kieszközlésére, hogy tudjunk valamit. — Én annyit tudok, ’s önt tudósítom, hogy Nasszaui Móricz herczeg 800 pengő forintot méltóztatott az egyik Árva életiért ennek hátra hagyott árva gyermekeinek ajándékozni.— Jövő rendszeres közgyűlésünk határnapja december hó 12re tétetett. Temesvár). СяОШО9‘8.ov. September 12én kezdődött az évnegyedes közgyűlés. Elsőben a’ turopolyai nemesség panaszos levele olvastatok fel. Résztvevő komoly figyelemmel és méltó boszonkodással kisérték a’ Rendek az illyi kitörést. Fájdalmasan tűnt fel, miként csekély ’s figyelemre sem méltatott kezdetből illy kedvetlen eredjtmények folynak. Borzasztó nagyságában lebegett a’ megye rendei előtt ama nemzetellenes bűnös törekvés, minek czélja a’ Magyarország békés kifejlődését akadályozni. Ámbár a’ hon emelésére tett lépésekben sehol sincs mellőzve az idegen ajkúak iránti figyelem. Egy nép sem mondhatja, hogy ő eléggé méltányolva nem lett volna. Mivel azonban az országos rendelkezésekben okot nem kaptak az illyr kicsapongásokra, mélyebben kívánták azt vizsgálni ’s úgy vélik, hogy a’ törvény tapodó mozgalmak mögött a’magyarság elleni törekvés kovásza lenne letéve. Ezen nézet szerint szükségesnek tárták a’ Edék, kifejteni, hogy nektek soha sem volt czéluk a’ Magyarhonnal alkotmányiig egybefort ,horvát nemzetet elnyomni, annak önkörébeni fejlődését akadályozni, csupán diplomatica állását valaha kivivott nemzetünk nemzetiségét fentartani. A’ horvát nemzetet az illyr néppel egy karba nem tehetni. A’ régi Illyricumot , mellyel a’ magyar történetnek semmi köze, nem akarják a’ régi homályból előidézni. Hódoló tisztelettel kéretett ő ; felségétől az illyr lázongás megvizsgáltatása és annak még országgyűlés előtt a’ megyévek közlése. Mindezekről a’ turmezei nemesség tudósítatott. A’ turmezeiek lelkes grófja a’ táblabirák sorába iktattatni kéretett. Szentiványi Károly a’ nemzet gyarapulására és erősbülésére lett belsőképens intézkedésen kivül külsőképen is figyelmet kívánván vetni körülményeinkre, ő védfalakat óhajtana honunknak; minthogy pedig a’ '70 millióval kérkedő 111erek között a’ lengyel nép az , melly hozzánk történeti és szomszédsági viszonyaiban mindig rokonszenvet viseltetett, ezen nem fizet visszaállítása iránt koronás fejedelmünk diplomatia uttani közbevetését a’ jövő országgyűlés által hathatólag eszközöltetni óhaj- iták. .J. P. superint. ellen egy táblabiró szót emelvén őt a’ táblabirák sorából kitöröltetni kérte. Ezen indítványt sok jelesek pártolók. J. P. sup. a’ múlt évi kölcsönös kibékülés ellenére is is fejévé tette magát a’ nemzetünk ellen intézett törekvésnek. Az irt sup. a jók bizodalmára és szeretetére többé igaz nem méltó , mind a’ medekt is az indítvány úgy mint tétetett nem állhata meg. Ki- s hallgatattan nem kívánlak a’ Edék senkit megítélni. Közhír után nem indul a’ megye, hanem a’ sup. és társai törvénytelen merészkedések kinyomozására bizottmányt rendeltek. (Az ag. hítv. egyetemes közgyűlése is választmányra bizta ezt a’ dolgot. Mikor tudhatunk valamit a’ munkálat eredményéről?) Ezen alkalommal indítványt fogadtak el az iránt is, hogy a’ háborgó slávtenger közé szigetelt édes honunknak kellő biztosítása végett, a’ jövő országgyűlésen egy „nemzeti katonaság felállítása sürgettessék.“ Varasdmegye latin levelei visszaküldenek. Sy.Orcii S. Sejtember ókén volt a’ közgyűlés első alispáni elnöklet alatt. A’ vitatkozók számosak, a’ vitatkozás élénk volt. Vallerkői Haller Ferencz mő nmisának horvátországi bánná neveztetése legbensőbb örömökre szolgált a’ Rendeknek. Bizonyos ügyvéd uraságai meghagyásából ‚gy igen igen cosmopohlico-philan- trpicus indítványt tett. Az indítvány ollynemüen nagy és elynemüen szől) hogy jelen körülményekben a’ XIXik század levegőjében elfojtástól félthetősége miatt nem fogadtathatott el. Azon indítvány megkéretni kívánta ő felségét, hogy a’ főkormányszékeknél olly fordító hivatal rendszeresítessék , melly a’ szerémi néj nyelven szerkesztett irományokat a’ főkormányszékek nyelvére forditnáát. Imé minő módokat talál a’ nem akarás a’ bajok bokrosítására! Nem is kellene egyéb csak minden nyelvű lakos szóljon önt izhelye hangján a’ közügyhöz. Akkor lenne az új idő Babere épülendő igazán. Oly móddal csak olly tárgy fölött vitatkozhatni. Végre egy igénytelen szózat emelkedék. Az magyar volt. És most mint martaléka után hónapokig leskelődött hiuz , lángszemekkel tör elő a’ háttérből két tisztelendő atya, leorditják a szólót „taceat cum sua extraneaing va“sokkal. Zavar és lárma a’ legfőbb fokon. Magyar és illyr áll szemközt. Párt párt ellen támad. A’magyar az ész sugalta szóval ví. Az illyr tüdő és ököl recsegtetik az ablakot, padokat és asztalt. Hasztalan emlegeték a’ lelkes alispánok, hogy a’ magyar nyelvet a’ Magyarhonból, hová Szerem is tartozik nem lehet kiirtani , hogy annak már teljes joga is adatott ’sat. „Kilehet a’ magyar nyelvet irtani joggal, mert ők is kiakarnak minket irtani,“ ,,a’ végzést mi hoztuk, mi meg is változtatjuk,“ illyr a’ mi nemzeti nyelvünk , illyrül szóljon ki latinul nem bir.“ ’sat. Zavargóit a’ zavar, végre egy illyr ajkú kivívta a’ szólhatást, de ezen felszólításra „csak szóljon illyrül csak hogy valami okost“ elnémult. Ők magyarul még csak tudnának, de okosul teljesleg nem értenek. Okosság nem hozand gyümölcsöt az illyrismus mivel ellen rendeltetési földében. Actiot kiabáltak a’ rendzavarokra, de annyiban maradt. Utoljára tekintélyes és energicus alispánunknak sikerült a’ zaj lecsilajatás. Végre szóhoz jutott az iménti szónok, elmondá nézeteit az indítvány iránt. Később sérelmére kerülvén elősorolá a’ lelkes férj ii , hogy az illyr nyelvet egy magyar sem kívánja elnyomni. Az illyreknek csak vonzalmukra , szivekre van szükség a’ közhaza boldogítására. Szóljon mindenki anya nyelvén szülötteihez, barátaihoz, csak szívvel járuljon a’ haza előmozdításához, ’sat. Másnap a’ nem egyesült görög községeknek teremünkbe gyűjtött képviselői, miután az elnök csendet, rendet, lelkiismeretességet és pártatlanságot ajánla, egy részrehajlatlan küldöttség előtt, nyilvános szavazattal példás rendel megválaszták a’ karloviczi érsek választásra küldendő két követet, kik az ismét hegyült képviselőknek meleg köszönetöket nyilvánítván, a’ nekik ajándékozott bizalomért, tovább folyt a’ dolog. A’ testvér hatóságok levelei az orsz. bizottmányhoz utasíttattak. Egyedül a’ luropolyai botránytár olvastaték fel. Az illyrismus undok törekvését senki sem pártolá. Sőt az illyrismust illetőleg jegyzőkönyben és a’hon valamennyi hatóságának illy ünnepélyes kijelentés létetett. „Mi Magyarországhoz híven csatlakozó slavoniták kívánván maradni , semmi illyr birodalmat nem ismerünk ’s minden errőki ábrándozásokat, tulbuzgólkodásokat, szóval az illirismusnak minden közállomány ellenes mozdulatait polgári kötelességeinknél fogva vétkeseknek nyilvánítjuk ’s kárhoztatjuk.“ Dunánknak a’ Szávával öszvekettetését tárgyazólag a’ jelentés szerint csak egy és fél mföldnyi csatorna készítés és öt és fél m.földnyi tisztítás szükséges, hogy 60 m.foldnyi hajókázó vizi út készüljön. Ezen, Szerémben első eredeti magyar választmányi jelentés a’ honban szétküldetett, hahogy pártolókat nem szerezhet, legalább keressen. l^ZSOEiyiHegyciKjL A’ September ókén kezdődött és 7kén végződött közgyűlésről ezeket közöljük. Rendőrségi bírák, választására engedelem érkezett a’ nm. tanácstól, de a’ választás a’ jövő májusi tisztválasztó gyűlésre halasztatott. A’ nm. m. k. cancellaria a’ választófeltörvényszék felszólítására leírt, hogy P. árva ellen hozott ítélet szerint bizonyos summa, annak vagyonából biztositassék. A’ megye ezt azon okból nem teljesíté, minthogy az árva váltót nem adhat kiesem nem vehet bé. Ugyan ezen kormányszék a’ megyeházon végzését megsemmisíté, miszerint elhatározták volt jegyzőkönyv olvasás elött e gyülésöket el nem oszatni. A’ megye azonban határozata mellett maradt. Más törvényhatóságoktól érkezett több levelek utasítanak az országos választmányhoz. Legkellemesben lepte meg a’ Eket Eszterházy József gr. neje.