Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-03-28 / 25. szám
melly a kibékülés és összesimulás érdekében hathatósan munkáland , egyes melly mivel nemzeti vagyonosság eszközeit teremti, kiapadhatlan forrást nyit a' status erejének; alapja 's talpköve az iparfejlődésnek is ’s ez — a’ házi adó ügye. Mert hogy is képzelhetjük mi, hogy közlekedési eszközök nélkül kereskedés s e nélkül minden üdvös törvények mellett ipar fejlődhessék, szóval anyagi emelkedés mutatkozzék. Amazoknak eléállitására pedig nemzeti közerő kívántatik, ’s annak öszpontosult működése, mi czélra az első mulaszthatlan lépés , hogy a’ közczélok elérésére kivántató közerő kiállításában az osztályok közti választófalak omoljanak le, ’s a’ nemesség ügy mint minden honpolgár közterhek viseléséhez simuljon; Ja ezu tán csak nem fogjuk még hinni, hogy az ősi subsidionalis után valami nagyobbszerűt előállíthassunk, sem vagyoni erőnket annyira túlbecsülni nem fogjuk hogy a’ létesítendő köz nemzeti mulaszthatlan szükséges vállalatokat pénzünkön eléállitjuk. Hogy az arra kivántató tőkét teremtsük elő a’ kamat folytonos fizetése’helyett. Minden nemzeti emelkedésnek útját egyedül az adókérdést készitheti meg, mellyet olly lényegesnek tartunk, hogy előtte minden más kérdésnek, minden kecsegtető számításnak háttérbe kell vonulni. Minden intelligens erőnek e’ kérdés kivívására kell irányozni munkásságát Magyarhon megyéiben; lilában ámitják önmagokat a’ haladás emberei a’ többi kérdésekbeni nyereséggel, ha az adóügyet feladták , mindent oda adtak, mitől valamit várni lehetne. Csak rajta azért ti Szatmár , Szabolcs, Ung, Zemplén, Nyírra , Liptó ’sat. csüggedő polgárai, ’s mi egy bőszült csoport gyülekezetében nem sikerül, meg kell azon kívül kísérteni , ne fáradjunk soha bele az előkészítés munkájába, szünet szüntelen erre legyen törekvésünk irányozva, minden nem sikerült kísérlet új erőt adjon megnem szünőleges czélra fáradozni, mert kívüle nincsen menekülés, nélküle nincs haladás. sColosvári fi szív , f asziás. Martius lelké vala azon nevezetes nap, mellyre Kolozsvár választott esküit közönsége szokottnál nagyobb számmal gyűlt össze, alkotmányos jogát az orator — szónok — tételre nézve gyakorlandó. Tekintsünk körül ezen hivatal jelentőségére nézve, hogy fogalmunk legyen e’ szorul orator; ő a’ választott eskütt közönségnek elnöke, melly testület száz választott férfiakból áll, tagjai választása az annyira (!) dicsért önkiegészités elvén nyugszik, midőn a közönség valamellyik tagja az illető vallás részéről meghalt, az ürült helyre, a’ kérelmesek közül hármat tűz ki a’ közönség , és ezek közül választ a’tanács, mennyire czéltányos e’ kiegészítési mód, ezúttal nem ide tartozik a f ólai vélemény-mondás, különben is az alkotmányos közvélemény pálczát tart felette; ’s univel, cum factae sint leges, non de illis, sed secundum illas, zsebünkre dugjuk a reflexiót. A választott közönségnek tehát, mellynek körébe esik a törvényhozó hatalom , a’ más javai feletti őrködés, minden jelentékeny és nem rendszeresített költség-megajánlás, elnöke az orator, 's ebből látszik, hogy ennyi politicai jogokkal biró testület elnöksége főleg Erdély fővárosában, hol a választói közönségnél, egy tized óta annyiral,iacitas van, sem csekély jelentésű; egyéni habilit ,a, buzgosaga az oratornak, a közönség tárnái hatos hozzá járulása mellett, most midőn a’ városi belszerkezet kérdése napirenden van, igen főkellek, ’s szilárdságot követelni tőle jogos reményeink vagynak, akkor főleg midőn a’ czélszerű működések , intézkedések, az el nem figult, humanus, ’s minden jónak, üdvhozának pártolására kész tanácsnál zárgátra nem találnak. Az ennyire jelentékeny orátorságra szózatok többségével osztó - biró Killyén Mihály választatott el, ’s rögtön fel is eskettetett; mert tudnunk kell, hogy Kolozsvár városa, az egy főbírót kivéve, kire nézve törvényeink szerint, a fejedelmi megerősítés kívántatik, minden felsőbb és alsóbb tisztjeit maga választja és töstént fel is esketi. Az új oratornak új pályáján, szerencsét, kitűzést kívánunk; a’ feltárt hivatali sorompón beléjtve , tőle függend , érdemet, méltánylást aratni, úgy mindkettőt könnyelműen eljátszani; ifju kora, tapasztalt egyenessége, jóra kész keble, biztos ajánlói,s minket alapos remény táplál, hogy számításunk zátonyra nem akad. A’ minden két évben változni szokott határ alügyelőségre is szózatolás tétetvén, Titkos Ferencz választatott meg. Ugyan ezen gyűlésen inditványoztatott, ’s el is fogadtatott mindkét testület által, hogy a’ kebelbeli közügy-igazgatási, négy személyből álló törvényszék tagjai, úgy a’ borbirói, és huslátói állomások, minden két évben újbóli választás alá jöjjenek, ’s most kezdessék is el, eltérve azon gyakorlattól miszerint életekig választattak...........Éljen a’reform , majd meglátjuk, holállapodik meg ,,a’ logicai egymás után. “ S/51 lllONig Vít 1 tavaszelő 20kán. Tegnap reggel taraczkok dörgései hirdetek főkormányzó széki ifjú gróf TerdeiJózsef úr ő excellentiája névnapját, mellynek illő megölése végett, a’ városi tanács, esküit közönség, tanitói kar, tanulók, minden szabadalmazott ezédek, a’ nép szembeötlőleg kitűnő nagy része, a’ város rendes bírája vezérlete alatt 4 órakor az ő excellentiája iránti buzgalomtól ihletve siettek anyatemidomunkba. — E fényes ünnepélyt fő herczegi Károly ő fensége nevét hordó, ’s jelenlegi az itteni katonai intézetben levő kiskatonák nem kevésbbé érdekessték. A’ kedves emlékű nap előestvéjén a’ városi tanácsház, ’stb. kivilágositva vala,’s az összecsoportozott nép sűrű éljenezése szűnni nem akart. Tordia Vitsosit közgysageste. Torda, tavaszelőid. 1843. Mai nasion a’ városi harang háromszori meghúzása közgyűlésre hivta öszve az öszves ciolgársagot. Nem leend talán érdektelen , ha egyik honi nemes városunk alkotmányi és belrendezési mozgalmait hazai közönségünk figyelemmel kisem fényében úgy, nint árnyéklatában , mert ez az elem , mellynek egyedül van jövője honunk több rasztái között; s melly polgári és nemesi kettős helyzeténél fogva, súlyt szokott adni megyei indítványoknak is; ezen elem az, melly értelmileg és vagyonukig kifejlődve solid részét teendi honunk népességének, ment a’ felsőbbek nagyobbára eldelési irányától, ’s nem sülyedve a' pónnéj értelmetlen ’s darabos tévelyeibe. Értelnességének s jóra hajló irányának e’ közgyűlés tényei szép bizonyságait adák: 1. Főhadnagy Egerenczi János megnyitá, mint alkotmányilag rendes elnök a’ közös népességű gyűlést , s annak illy ké- i -leni megtartásának okául, a megyei főispán mint ha felgt le, kinek híre es parancsa nélkül ez nem szokott megesni — távollétét, s jelesen közelebbről országos tanácsossá lett kineveztetésénél fogva, merő hiányát lévé okul valamint ebből következteté, hogy a’már egyszer megválasztott, de mind ez mai napig — és igaz egy év óta — volt főisszan ő amaga által meg nem erősített sz.bírák tisztujitása is, ha valaki netalán sürgetné, meg nem eshetek, ámbár a’ constitutio szabla egy évi határidő a régi sz.bírák fölött már többször elhaladt. Kemény Farkas b. indítványára azonban meghatároztatott: a) a' sz.bíráknak, valamint most, úgy ezután is mindenkor a’ rendes időbeni újra valasztatásuk; b) a szózatok többségét nyert egyén tösténti beigtattatása. c) Felelevenittetett a’ constitutio azon pontja,melly évenkint négyszer polgári közgyűlést rendel tartatni, a’ főhadnagy mint törvényes elölülő által, melly jogaa’ polgári közönségnek a’ mult évben volt főispán b. Jósika Lajos úr ő maga által is elismertetett mint erről az akkori jegyzőkönyv világos szavai bizonyságot is tesznek. Ellenben d) nem fogadtatott el S. A. indítványa, melly szerint köteleztetnék a’ főhadnagy minden közgyűlése vegével a következendőnek tartása idejét előre kitűzni, okái inkább a’szokatlanság, ’s ezen rendszabálynak a megyében (fájdalom) hiánya hozatott fel, mintsem az abban létező kezesség alaposan támadtatott volna meg. 2. Veress József tanácsosi hivatalába beigtattatván érdemlett méltánylással ’s ellenekkel fogadtatott. 5. Figyelmet kérek! A’ városi országos és határjáró utak közerővel leendő megcsináltatás; egy szívvel szájjal elfogadtatott, s a’ tervnek, még e’ közgyűlés folyamata alatti megkészitése ’s kiadása egy bizottmány kötelességévé tétetett. Volt egy polgár, ki uj lord a szakadását inditványoza, azonban ez két három torok viszhangján kívül nyom nélkül enyészett el; reméljük a’ bizottmány igazságosan adandó terve (miről kezeskednek a’ tagok egyéniségei) nem fog okot adni az egyesség megtörésére. Ezzel a’ gyűlés eloszlott. Más napon számosabban gyűlt öszve a’ szózatolásbanrésztvenni kivánó polgárság. A’ sz.bírák megválasztattak és fel is eskellettek. A’ V. .1. előlépésével megürült főjegyzői, és a’ V. I. halálával választás alá jött. tanácsosi hivatalok betöltése a’ jövő közgyűlésre halasztatott. Óhajtom, hogy az elvek, mellyek ezen alsóbb korú hivatalosok választásakor, a’ kijelölés és tösténti fölesketés körül életbe léjitek, az említett főbb hivatalok betöltésekor se veszszenek el a’ lelkes spolgárság szemei elől, mint a’ mellyek a’ szemfényvesztői játékot valahára sezámszék ! A' kijelölés fölötti vitatkozások eredménye ez vala. A’ constitutio szerént a’ három rendes szolgalamnak a’ három különböző vallásokból kell választatni. A’ kijelölés tehát létetett r. callio. reform, és unit. ürességekre , még pedig mindenikre három három egyén jelöltetett ki, a különböző vallások szerint, és igy mig a’ polgárok választási joga csak három egyénre terjesztetett ki, hat név ok nélkűl viselte a’kijelölt eszmét. Több országos és megyegy üléseken már számtalanszor felhozott okokból ostromoltatott ezen fonákság, mellyeket felhoznom ismétlések ismétlése lenne; közlöm tehát csak az eredményt. Az általános többség határozata ez vida: jelöltessék ki minden vallásból kilencz kilencz egyén, választassák minden kilencz közül egy, ki azonnal ,eskettessék is fel. Ezen határozat 1-15