Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)

1843-02-21 / 15. szám

Mt­ Kozsvari I, 15. felír.SI* 11*4si. ERDÉLYI HÍRADÓ. Megjelenik, az Erdélyi Hiradó é­s Nemzeti Társalkodó hetenkent kétszer: kedden és pénteken. A’ Vasárnapi Újság minden kedden. Ára félévre mind a’ háromnak együtt helyben 4 f. 48 kr. postán 5 f. 12 kr. külön a’ két első­ helyben 3 f. 36 kr. postán 4 f. A Vasárnapi Újság m­agában 1 f. 30 kr. mindenütt. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek és pontosan közzé tétetnek. — foglalat: Erdély és Magyarország. Ki­nevezés. Lelkes alapitváriy­. Kolozsvári répaczukor­­gyári gyülesi Követ-Számolás. Országgyűlés. Kolozs­vári napló» Hirlapvilág.­­­larosszék. (titkos szava­zat feletti vitatkozás, ez megbukik kicsi elnöki takti­­ca következtében» Dózsa Elek pr. nyilatkozata az országgyűlési szemelvények felöl­. Hunyadmegyei tri­umviratus (kölcsönös szivreható bu­csuzás.) Magyar­honi dolgok: testvérhoni viszály. Szep­es- , Vesz­prém- , I­ng- , Győr-m­egyék gyűlései­. M­ű­l­f­o­r­d. É­­szakam­erika. Bajorország. Frankhon. J­éméthon­-. Tö­­rökország. Syria. N­e­m­z­e­t­i T­á­r­sal­kod­ó» Egy szász követ nézete a’ hires pecsét-ügyben. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kolozs-megyének tisztválasztó köz­­gyülése marl. Okára tűzetett ki. MillCVCZés. ü ige f. hó 2káról kelt k. határozatában székhelyi i?I­lll 1­­11 ll Idyörg­y ö­nmagát a’ hontmegyei föispáni hivatal ter­heitől saját kérésére fölmenteni mél­­tóztatott , úgy mindazáltal , hogy czimét megtartsa. Helyettesének pedig lük­a n­énjei L­u­k­a S­á­n­d­o Г1 a’ váltó feltörvénys­ek el­ső ülnökét nevezte ki» Lelkes alagyitvány az országos múzeumra. Örömmel lepett meg mai postáról egy buzgó hazánkfiának levele­t, ki a’ távolban is meleg kebellel kiséri honának erőködéseiben lépteit ’s tehetsége szerit­t siet járulni drága anyag hordásával a’ megkezdett épülethez. Ta­lán szerénysége nem en­gedé , hogy az ország­gyűlés folyama alatt országos elismerésnek a’ törvényhozó test által kifejezendő jutalmát arassa. Légyen a’buzgó hazafinak közhála mond­­­va szerény lapjainkból, miben Erdély minden polgára velünk osztozik» A’ levél így szól szó­ról szóra: „Örömmel olvastam a’ hírlapokból, hogy kedves honunkban is nemzeti múzeum fog fel állitatni» Ezen szent intézetnek gyarapítására, én is kívánok valami csekélységgel szolgálni, ha szíveskednek elfogadni, t. i. 200 darab ré­gi pénzekkel. Van ezek közt 111 darab ezüst, melly római, magyar, német­, mu­szka, fran­­czia, olasz, lengyel, szláv (moneta regni scla­ Voniae) pénzekből áll. 1­07 darab rézpénz, melly hasonlóképen római, magyar, német, musz­ka, franczia, olasz pénzekből áll. 2 darab a­­rany, mellyek közül az egyik Corvin Mátyást­­ól, a’ másik Gik Károlytól van. Ezen kívül is „Növénytan“ czimü munkámból is ajándéko­zok 100 darabot. Ha szíveskedik a’ hon elfo­gadni ezen csekélységet, méltóztassék tudósí­tani , hogy ezt hova hamarább Kolozsvárra be­­kü­ldhessem a’ szerkesztő úr kezéhez.“ Ildita István, pest m. főorvos. A.A kol­ozsvá­ri répaczukort­á­r­s­a­­s­ágnak martius 2-án (csütörtökön ) délután 4 órakor a’ casinoban közgyűlése fog tar­tatni , mellybe, fontos tárgy elhatározása vé­gett , a’ részvényesek személyesen, vagy biz­tosaik általi megjelenésre tisztelettel meghivatnak. Követ-számolás* Országgyűlésünk berekeszteték; közel ti­zenöt havi nehéz munka fáradalmait piheni az ország. E’ pihenés azonban rövid leend, mert­­ újabb munkásságra hívja fel a’ haladó idő a’ szétszórt erőket. Bekövetkezik a’ számadás ne­héz napja, ’s elő kell állni a’ bizodalom gyű­­mölcseivel a’ megbízók körében. Kolnyit a’ számadás hol a’ siker kiálló­kig szól, de országgyűlésünktől e Szerencset rétegtagada a’ sors, pedig sok, igen sok függ attól, mikint méltányolja a közvélemény a le­tölt drága idő fáradalmait, ’s a’ viszonyok kel­lő felfogása minő irányt jelöl ki Cselekvésünk­nek a’ hatóságok töredékes működéseiben. Sok­­ reményt költött fel a’ kor, mellyben ország­gyűlésünk munkának indult. Kevés teljesült. Mindez csalhatlan igazság. És épen ez az, mi a’ leszámolást oll ’ nehézzé teszi. De ép’ mivel annyi meghiúsult remények kinos érze­tével lépünk a’ közvélemény bírói széke ebbe? igen óvatosan kelletik bírálnunk a’ téteménye­­ket, mert az elveknek, miket az országgyűlés a’ közel jövendő alanyául letett­­ megnyerni a’ kétkedőket, ’s a’ humánus irányban melly felé az országgyűlés férfiasan törtetett, megnyugosz­talni a’ várakozókat, a’ dolgok jelen állásában minden polgár szent kötelessége. Ha alkotmányos nemzet létünkre állásunk hiányai nem hoznák magokkal, hogy az or­­szággyű­lés hatásai közé egyebet számlálni ,ne kellessék a’ positiv cselekvésnél melly alkotott ’s életbe lépő törvényeiből szól, ha törvény­­hozásunknak csak ez volna hivatása ’s más sem­mi , úgy három letölt országgyűlésre, a’ nem­zet félszázados egyetemi működésére nem te­kinthetnénk vissza a’ nélkül, hogy mert posi­tiv eredményt törvénykönyvünkben nem le­lünk , az elcsüggedés lesújtó fájdalmával két­ségbe ne essünk a’ jövendő felett. Nem —­or­szággyűlésünk hivatása — az előidőből fejlett viszonyok miatt egyedül törvényalkotásban nem állhat meg, mert noha elméletileg a’nem­zetből önkényt kifejtett szükségek elhárí­tására kellene rányomni törvény által a’ kí­vánt sanctiot, de mivel nélkülözd nagyobbára az alkotmányos nemzet azon eszközöket, mel­lyek a’ szükséget kiáltóvá teszik, az orvosság módjait kifejtik , az irányt kijelölik , a’ sokfelé szétágazó törekvéseket com­solidált kevés párt­nézetekké egyesitik ? mulhatlan következik, hogy az országgyűlés van a’ viszonyok által kény­szerűvé e’ hiányt pótolni , ’s igy n­em egye­dül a’ nemzeti megalakult akarat alkotmányos kifejezésében áll feladata, de a’ nemzeti akarat ala­kítására is elhatározó befolyást kell gyakorolnia­­ ’s ezáltal saját jövendőjét önmagának előkészitni. És e’ működése törvényhozásunknak, mell­y a’ közvélemény kifejtésében, a’ jövendő előké­szítésében áll, elannyira hivatásához tartozik , hogy ha felgondoljuk a’ testvérhonnak sokkal szerencsésebb állását , mennyiben ott a’ hely­hatóságok szabadabb ’s ez által erőteljesebb életében több előkészítő erő van, mint a’mie­inkben , mellyek e’ czélra csak ezután kezde­nek munkálni; még is ha a’ testvérhoni köze­leb­b lefolyt országgyűlések eredményeit kezd­jük bonczolgatni, aligha­nem fogjuk fényesb részét nem testté vált törvényben de azon hi­vatás betöltésében föllelni, mellyel­­nagyobb­­szerü, életbevágóbb reformoknak útját annyi­ra megkészite­m, hogy azok már nélkülözhetlen­­né váltak ,­­s azokn­ak szükségkép bekövetkez­niük kell. Midőn most a’ leszámolás napja közéig, hatóságonként fogja a’ közvélemény egyes tö­redékekben bírálni a’ letölt napok történetét. A’ számolók kezében van nagyobbára irányt mutatni e’ bírói széknek ’s positiv eredmények, hiányában oda munkálni, nehogy csüggedés­­­ben oszoljék föl az annyira szükséges tetterő*» sőt a’ lankadott remény újabb táplálékot, ve­­gyen általok ’s megnyugtatva a’ kedélyeket * megvessék az előremunkálás alapját. És ez teszi főleg szükségessé, hogy lefolyt ország­gyűlésünk hatásaiban a’ szellemi működés me­­zejére vezessék a’ közfigyel­set ’s fellépésüket nem a’ múlt csüggesztő képei de a’ jövendő megnyerésének ihletései kísérjék. A’ szőnyegre került, országgyű­lésileg meg­oldott, de törvénynyé nem válhatott kérdések hosszú sorában különösen kétneműekre talá­lunk , mellyek a’ követszámolásban figyelmet követelnek. Egy része azoknak mint sanctiot nem nyertek ’s a’ jövendő kérdései, most a’ helyhatóságok életére közvetlen befolyást nem gyakoroló tolok cselekvésben föllépést nem i­­gényel; de a’ másik része ollyanszerű, melly vagy közvetlen a’ megyei élet rendezését va­­la eszközlendő, vagy egyes esetek előfordulása a’ megyék cselekvését szükségessé teszi ’s a' megyéknek meg nem oldott kérdésekben te­­vőleg kell fellépniük, hol egyfelől az igazga­tás igényei, másfelől a’ nemzeti jogok védel­me iránti követelés állnak» ’S valamint ez u­­tolsó elengedhetlen polgári kötelesség mit a’ nemzet a’ megyéktől méltán vár, ugyr nem volna nagyobb szerencsétlenség, mert ha azon ideig mig újra rés­znyilik a’ nemzetnek alkot­­ványos mezőn a’ viszály kérdéseit tisztába hoz­ni , feszültebbé válnék állásunk az igazga­tással szemben , ’s most midőn annyira egye­­seknek kell lennnnünk, midőn csak igazgatás és nemzet összetett erőmegfeszitése készíthet e­­gyedül nyugtató kilátást a’ keletkező fergeteg ellen , —* most nehezebbé válik feladatunk mint valaha, mert Scylla és Charybdis közt kell ke­resztül eveznünk jövő országgyűlésig a’ nehéz időközt. E’ szellemben óhajtandó, hogy a’ követ­jelentések megvessék a’ megyei cselekvőség jö­vendő alapját, mellyre nézve olly sok függ at­tól­­ mi színben tüntetik fel az országgyűlés tetemértjeit s azon akadályokat, mellyek a sikert elhalasztaták. Ez mutatja ki irányát a’ megyék viseletének, ’s az alkalmazás különösen egyik legfontosb ügyie a tisztujitásra nézve lépésben követi a’ számolás perezét. A*

Next