Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)

1843-05-30 / 43. szám

Foglalat. Erdély és Magyarország. Ref. egyházi főtanács gyűlás( (prof. választás N. )lényedre.) 11 áfározás. Király föld (vezérezik ) Küküllömegyei közgyűlés (követszámolás, eloszlatás.) (* síel). Role szerkesztőihez. Hírlap világ. Magyarhoni dolgok: országgyűlési tudósítások, (tisztelgések? kiegészítés kérdése , királyi felségeiek megérkezése, propositiok.) Kül föld: Spanyolország. Anglia. Frankhon. Schweiz. Lengyel- és Oroszország. Törökország. Elegy. Nemzeti 'társa Ikodó : Országgyülést megnyitó beszédek. Szózat a’ magyar* nemzetiség és nyelv ügyében. Hirdetések: Koozsvártt az erdélyi ev. reformátusok egyházi tanácsának f. h. 2 - ban tartott rendkívüli népes ülésében , a’ Csórja Ferencz halálával ürességbe jött n. enyedi bölcselkedési tanárszékre a’ négy fő oskolák ’s két gymnasiumok elöljárósága többsége által kijelölt három egyének u. m. m. vásárhelyi tanár Ercsei János, deési pap Mihályi Károly ’s kolozsvári pap Nagy Péter közül titkos szózatolás utján a' többséget deézsi pap Mihályi Károly nyerte el, ki is annak következtében a’ fenirt tanári székre ki is neveztetett. — Ugyan ezen ülésen a’ szászvárosi gymnasium egyik algondnokává Lészai Dániel orvos tanár úr választatott. Mind ezen választások a’ tárgy fontosságához illő renddel ’s hiedelemmel mentek végbe. HílltílO£á§. Bors Simon kir. fődézmás a’ szászsebesi járásban meghatározott. Királyföld.—Szászföld. Ha ki állapotainkkal mélyebben nem ismeretes az erdélyhoni német lapokat venné kezébe , látva mennyi szenvedéllyel, minő keserű kitörések, mennyi criminaliók közt folytatják — legkivált a’ szebeni Bote — egy elnevezés felett a’ hírlapi polémiát, alig fogna eligazodni mi rémületes dolog lappangott a’ homályban, mellynek puszta érintése annyi lármát, annyi jajveszéklést idéz elő. Megrohanja az emlegetett lap majd a’ szászvárosi tudósítást, majd igénytelen sorainkat s hirlapvilágunkban, ’s hevében időt sem enged magának egyiket bevégezni, már másba fog, de mindig ugyan egy sark körül forog. Tisztán azonban nem mondja ki sehol, miről van szó, csupán a’ füstöt mutatja olvasóinak, de a’ tüzet koránsem láthatni. Sőt mi a’ dologban legmulatságosb, olly furcsa mystificatioval mutatja a’ kérdést önfeleinek átvilágításban , hogy a’ figyelmet egészen más térre vezesse, ’s a’ gondolkozni tinók észre se vegyék a’ flappangó törekvést. Elmondja ugyan is 35dik számában, hogy azon föld, mellyet Erdélyben a’ szászok laknak, a’szabad föld természetével bir, ők a’ koronának nem jobbágyai, tőlök a’ fiscus semminemű adózást magának fenneűl tartott, ők birtokaiknak teli°° tulajdonosai ’sat. De — úgymond — nem is akarom figyelmetessé tenni azon következésekre, mellyek a’ szászvárosi végzésből a határozók álladalmi viszonyaira szükségkep háromolnának. ’S igen furcsa mystificatioval érinti, hogy ha a’ szászszékekből állo része az országnak a’ szászvárosi végzés szerint ,ir ay* földnek neveztetnék, talán a’ föld szabad természete jöhetne kétségbe ’s meg a fiscus úrhatósági jogokat követelhetne. Ettől pedig a’ ,Bole nép olly kevéssé fél azon kormány ellenében , mellynek annyi időn keresztül a’ fundus regius nevezet mellett soha illy szer a következtetes eszébe sem jutott, mint a’ milly kevéssé gondoltak erre Szászvárosnak azon polgárai, kik elhatározak hogy azon tér Erdélyben, mellyen a’ szászszékek feküsznek, hivatalosan király földnek neveztessék ezentúl. E’ mystificatio nevetséges. Azonban megmagyarázzuk mi, mi czélja lehetett Szászváros gyűlésének az emlegetett végzésében. Ragaszkodott t. i. a’ törvényekben jelelt nevezethez azért, mert a szász föld elébb ártalmatlan kifejezésnek újabb időben olly értelem adalék , melly mindent a ki nem azon nemzet tagja, kizár a’jogközösségből; melly a’ király szabad földén egy aristocratiát állithat fel, mitől ama földnek természete idegen , melly egy uralkodó nemzetet támaszt több nemzetek által világosan egyenlő joggal birt földön. Ez és nem egyéb mi ellen ama szászvárosi végzés feltámad. És hogy ez igy van, lássuk azon doctrinát, mit a’ ,Boteg a’ szászföld értelméről fölállít. Erről 54 ik számában ez foglaltatik: ,,A’ meddig még Szászvárosszék a’ szászoknak adományozott királyi föld kiegészítő részét teszi, és a’ szászok bi г domához tartozik, addig itt csak a’ szász nemzetiségnek lehet érvényessége. Mert az által hogy a’ szászok polgárjogának kizáró tulajdonsága az ő birtokaikban ’s főidőkön eltöröltetett , ’s idegeneknek (azaz magyaroknak és oláhoknak) megengedtetett közikbe telepedni ’s polgárjogokat élvezni, ezek nem lőnek felhatalmazva eredeti nemzetiségűket oda átvinni- nevezetesen a’ magyarok oda költözésük után megszűntek mag у а г, pоgárok lenni, mert a’ szászok jogait és szabadalmait csak mint szászok élvezhetik; az R'-a,o * -'Ujrot huipii serumi jogokkal nem b imák, hanem mindenütt kénytelenek azon nemzethez csatlakozni, mellynek kebelében laknak. Továbbá: „Valamint a’ szászok és oláhok (mint ollyanok) a’ magyarok közt semmi jogokat nem igényelhetnek, úgy a’ magyarok és oláhok sem a’ szászoknál, Jura re c i p г - c a.“ Mi nem tudjuk vallyon históriai alapokon , vagy az általános igazság és jogérzet elveire kivánják-e ésatni ama kölcsönösséget. Lássuk, mind kettőt közelebbről. A’ magyarok bejövetelekkel meghóditák fegyveresen az őslakosokat, az akkori idők szellemében a’ hódító minden jogokat magának, tartott, ’s a’hóditottnak csak annyit engedett, mennyi fenállására önérdekéből is szükség vala. Magyarok közt tehát e’ viszonyból önkényt fejtett ki az aristocratia, melly a’ változatok külön fokozatain keresztül máig fentartá magát. Nem igy történt ez a’ szászokkal. Ők mint vendégek telepedtek meg az országban, biztosítékul nyerték german institutioiknak szabad élvezetét az új honban is, szabad földbirtokot a’ király földén , de valamint ők minden úri hatóságtól örökké mentek voltak , úgy sem oklevelekben , sem az életben — néhány kísérleteket kivéve— nyoma nincs, józanul nem is történhet vala, hogy a’ népesités hasznaiért nektek adatott volna úri hatóság és jogok a meghódított őslakosok felett. Sőt az Endre király adománylevelében, melly pedig a szász nemzet alaplevele, világosan az mondatik, mikép egy nép legyen a’ Varos usque Boraith. De ha szinte mint egyezkedő fe a’ közelebbül félévre* , jiozeieuw uj v. Erdélyben három nemzet ’s több nemzetiségével; annyi bevett ’s nem vett vallással; különszerfi megyei, Széki, vidéki, városi és taksád helyi hatóság-Szerkezetével , a’ magyarföld aristocratismusával, a’ székely írség ősszabadságával, a szászsag polgárviszonyaival az érdekletek olly tarkaságát tünteti fel, mint egy álladalom sem. Mig minden az élet elevenségének indul, mennyire bírta mindig előre törekvő fáradozásunk, annyi érdekletek mozgalmait visszatükrözni lapjainkban, a’ figy. olvasót illeti a bírálat. Mi nemi öntudattal utaljuk pártfogóink figyelmét a’ lefolyt és mostani idő egybehasonlitására ’s ebből kívánjuk bíráltatni törekvésünket jövendőre is, mellyel meg nem szűnőleg azon munkajunk, hogy lapjainkban minden honi érdek föllelje kiszerteret és minél inkább közönséges ÍVEL1 íl 4*1^1 ISZ scipjjvá valjanak. Julius első napján uj félévi fordulat áll be, a’ telet országgyűlés fáradalmaitól pihenésre tért erők, a’ helyhatóságok körébe vonulnak, és fölelevenitendik egyes testületekben a' nemzet életet. jMíí gjy й &*1м‹В8 8111О «& g' 19 Ą 3 t? megnyílt. Mi nemcsak mert tudjuk , hogy e’ hazában minden jó polgár a’ testvérben minden ügyeit ugyanazonositja a’ miénkkel, de mert látjuk, hogy a’ testvérhon minden mozdulata reánk közvetlen hat, és naponkint mindinkább hatni fog; ez okból mindent megtettünk, hogy a* I1IJIöl'SZcíggytéteményeiröl szinte olly terjedelmes ’s gyOR’S tudósítást vehessenek olvasóink, mint a pesti lapokból. JjfíDIiZCÍííSÍlej Ш1 Hí Gddi^: Érd. Iliradóra hetenkint 5 iv 4 for. pp. — Vasárnapijsággal hetenkint 4 iv 5 for. 12 kr. pp. Vasárnapi Újság dija 1 for. 30 kr. pp. Lapjainkra előfizethetni minden es. királyi postahivatalnál, úgy NI. Enyedeit Vajda Dániel, M. Vásárhelyt Moos István, Csíkszékben, Tankó Albert, N. Szebenben ev. ref. pap Izsák Imre, Debreczenben Szabó János uraknál. Kültartományi olvasóink a’ bécsi udvari fő postahivatal utján rendelhetik meg lapjaink.