Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-09-12 / 73. szám

szagos választmányok iránti főRL- kívánatra. Mind­ezek ugya­­n­kint kerületileg szerkesztve valának elfogadtattak, a’ főRRhez átkü­ldettek, s ott köziratra bocsátattak. É­LET. A­ Pesti Hírlapban olvassuk, mi­szerint egy Pestre Zalából érkezettnek mon­dott levél szerint — mert rendes tudósítása még akkor nem érkezett volt —­ az aug. 31 -i közgyűlésen az adókérdése szerencsé­sén keresztül ment , s Deák követté elválasztatott. Az idézett hírlap rövid tu­dósítását Imigy fejezi be: „Isten adja hogy i­­gaz legyen, ’s hogy ha elválasztatott, a’ kö­vetséget el is fogadta legyen.“ Amen! Postsn&gryc közgyűlése, aug. 2­1. Az időközbeni közgyűlések jegyzőkönyvei­nek hitelesítése után a’ megyei középületek tüz­­kármentesiltetni határoztatván, ez alkalommal egy tag előadván hogy a’ gyakori tűzvész, ’s a’ külföldi biztosító intézeteknél tapasztalt kár­mentesítés körüli vonakodások, huzavonások, a’ sok pénz kiszivárgások milly sürgetőssé te­szik egy országos biztosító intézet létrehozá­sát, jelenti hogy ő egy kölcsönösség elvére — mert ezt látja legczélszerűbbnek — alapított tűzkármentesítési terv alapvonásait kidolgozá, kéri tehát a’ Kilét, hagynák meg az ország­gyűlési tárgyakkal megbízott választmánynak, hogy ezen tervet megvizsgálván, ha jónak ta­lálja, úgy azt, ha pedig nem , a’ mit maga dolgo­­zand, ’s а’ ЕШ. jóvá hagyandnak, ország. kö­veteiknek adják utasításul. Elfogadtatott, ’s a’ választmány ezen értelemben utasittatott. A’ követi jelentések olvasása folytában, ott hol a’ vallás tárgyában érkezett kir. válaszról léte­tik említés, a’ megye rendei egyfelől aggodal­mukat nyilvániták a’ magos reményeket ger­jesztett k. kir. előadásokkal olly kiáltó ellen­tétben álló jelenet fölött, más felöl azonban nem titkolhatták el örömüket, miszerint a’tör­­vény hozó Lesz e’ pontra nézve a’ kormány irá­nyában olly hivatásához méltó állást von,’s a’ felírásban mind a két tábla csak hamar meg­egyezett, ennél kiemelhetőbb pontot a’magyar törvényhozás történeteiben alig ismernek, ’s nem tehetik , hogy teljes megelégedésüket kö­veteik, az összes törvényhozó test iránt pedig tiszteletöket ki ne fejezzék. A’ fejérmegyei pe­titio következtében­ keletkezett országos meg- s állapodás emlékezetbe hozá, ttully hiányos le­ I­gyen az 1805: 5. L. ez., melly ő felségűt kir. biztosok kiküldésére jogosítja — mennyiben az­­ illyetén biztosi vizsgálatok eredményei az or­­­­szág köztudomásúmn nem juttatnak, utasításul­­ adák azért követeiknek az említett t.czikk az­­zali megbövitését, miszerint a’ kiküldendő kir. „ 7 . ” biztosok, ő felségének eljárásukról teendő je­lentéseiket minden csatolmányaival együtt idő­ről időre országgyűlés eleibe terjeszteni köte­­leztessenek. 5) Azon kerületi határozat követ­keztében , miszerint a’ követeknek indítványai­kat írásban kell beadniok , Pestmegye követei oda utasittatnak,m­iszerint az irásba foglalan­dó indítványoknak, még kerületi tárgyalás e­­lőtt a’ küldökkek­ közlését eszközölni igyekez­zenek. d) A büntető­­. javaslatra nézve nem tárták czélszerű­nek a’ megye rendet részletes utasitásadásba bocsátkozni, hanem inkább azon általános vezérelvekre nézve adanak utasítást, mell­yeket az e tárgyban dolgozott választmány maga elébe kitűzött, különösen pedig azon külön vélemény pártolására, mellyel az orsz. választ, azon töredéke adott, mellyhez Deák Ferencz sat. és saját követük Dubraviczky is tartozának. Többek között az eskültszékek be­hozatalát, a’ halálos büntetés, ’s a’ bot hatal­mának eltör­ését közakarattal elfogadák. 5) A’ főim. magyani ver . tárgy­abani viszontzenejé­­nek két főpontját t. i. hogy' Pozsega , Szerem, és B­erőczemegyének ’s a magyar tenger mel­léknek a’ m. nyelv behozatalára 6 évnyi idő­köz engedtessék , ’s hogy Horvátország min­den beldolgait latin nyelven foly­tathassa , ’s csak m­agyarországgali érintkezéseiben tartoz­zék a’ m. ny­elvet használni;— nem ellenzék, a’ szerkezet módosítását a’ Il­ire bízván. §Natlván­ esemén­yt k aug. 2­8­kán. ,,E’ megyének sajátszerü rendeltetése van“ — mondám a’ mull gyűlésen— s végzete ro­hama viszi. Aug. 28kára, mint e lap olvasói emlékeznek, közgyű­lés vala hirdetve, meg pedig az Összes nemesség egybehivásával; a’ gyű­lés azonban e’ napon eloszlattatott, s lön, mint minden ember kiállá ,,Zrí gyÜiCS SzaHllálban “ — Hogy a’ történteket megértsü­k, szükség figyelmünket kissé vissza­­forditni a’ követválasztás ótai három gyűlés eseményeire. April. 3lkén, a' választás borzasztó nap­ja után szent fogadásokat hallank, a’ gidilés szine előtt szok­ták kezek egymást, mellek évekig érintéstől távol maradtak. A’ követek­ben megnyugvását vallá minden száj; áldást mondottak pályájokra, átkot a’ zavargókra. A’ közölt béke három hétig tartott, tán mert eddig nem is volt alkalom nyilatkozni. Ekkor közgyűlésünk vala, mellyre begyüjtetik egy csoport nemesség — az ismeretes kurucz­­had — Tyúkod, Csenger és Gencsről ’s ott a’ követek visszahivatását követeli. Ez azonban meg nem történt, hanem felterjesztetek őfel­ségének borzasztó színekben a megyei nemes­ség nyugtalansága ’s a’ törvénytelen, gyilko­sok, haramiák által tett választás megsemmité­­se onnan kéretett; sőt hogy illy fölterjesztés­nek némi nyomaték adassék, mintegy 3000 név aláírásával küldeték föl iromány a’ követek el­len. Actio­t szórattak , befogatások rendeltet­tek. És ez vala a’ szent fogadások ’első gyü­mölcse. M­ás három hét múlva ismét uj közgyűlés nyitatott meg. Az előbbi had, megújult lár­máival tarta fen minden tanácskozást. Czért­­ nem értek ilyan , mert vezéreik még bírtak annyi szeméremmel, hogy csak titkon munká­­lódtak, nyilván ő ige k. k. határozatát bevá­­randónak vitatak. Ezért sebes postával irtuk meg a’ gidilésről ő igének , hogy mivel már a’ nemesség növekedő nyugtalanságával nem bírunk, semmit né meg valahára a’ gyilkosok, haramiák — ezt marokkal szórtuk — választását. Juli 24-kén harmadik közgyűlésünk volt. És a’ követek visszahívása újra megkísértetek. Annyira kifáradtunk már e lélekbetegitő tu­sában, hogy miután I г а у Bálint, ki eddig még nyíltan nem lépett ki , a követek vissza­hívását — szava daczára — maga indítványoz­ná, magunk sürgettük a szavazást, csak hogy végetvessünk valahára ennyi zavargásnak s szemébe nézzünk azon uraknak, kik oly ese­­mények után elég erőt éreznek kebleikben kö­vetségre vágyni. Valanak azonban szónokok, kik azon urakat figyelmeztetek , mi leend ab­ból , ha követeket 50—10 ember egy gyűlést meglepve , visszahí. Minden gyűlés maj­dan követeket fog cserélni, ’s leend majd — mint egy­ nagy befoly­ásu úr Bécsben mondá— 10 j­ár követe Szalmárnak egy év­é­ben. — Ez okosko­dás győzött, és hogy saját­­ embereiknek állását ha majdan elválaszthat­­­ják (?) biztosítsák, el foga­dák a’ hely’es doc­ro­m­­át, hogy­ csak az összes nemesség leheti ;; visszahívást mint a’ ki a’ választást lelte. El­­határoztaték azért, h­ogy 7 aug. 28-kán rendkí­vüli gyűlésre hivassanak egyben’megye neme­sei a’ követek i­r­á­n­t­i rendelkezésre! Igaz szól a’ megyei jegyzőkönyv. E’ di­­plomatikus kitételt azonban világosan megma­­gyarazak a’ szolgabirók currenseikben, hol a’ legtöbb közülök a’ követek visszahívását és uj választást említett, ’s ezen ad­ásra bivá meg a’ nemességet. N­agy nap vala aug. 28 ka mind a’ köve­tekre nézve, kik 143 szavazattal megválasztva rendkívüli körülmények közt fogadák el a’ meg­bízást; mind támadóinak, kik három gyűlésen keresztül az ország szine előtt minden erimi­­natiokat elkövettek s ha parányi szemérem lakozik kebelükben, törik vagy szakad, any­­nyi zavargás okát— a nemesség elégületlen­­séget követeivel— igazolni kelle. Bizonyos lí­ráknak azonban a’követség kellett, de — olcsó követség, és ez Szatmárban — isten ember tudja — lehetlen dolog. Megtettek azért Tyú­kodon , Csengér­ben , Genesen, Nyirmedgyre­­sen a’ mi kitelhetett;­ mig a’ követpártiak, meghallván a’ genesi előkészületeket, feleikből 1000 embert útnak bukinak Károly felé. Es hire futott Károlyban a’ gyűlés nap­ja előtt, hogy a’ követpártiaknak ezer embe­re Vállajon—az utósó állomáson — tanyázik a’ többi sereg követi. És Ion nagy a felindulás a’ kihívók táborában. Az első alispán hivatja a’ városbirót ’s őt szállásadástól, mészáros és pékgazdákat élelem pénzérti kiszolgáltatástól keményen eltiltja. Fölhivatja Kovács Be­n­­czét ’s a’ corteskedést szemére veti, ’s fe­nyegetőzik lehetősége minden eszközeivel a’ corteskedés megakadályozására. K. Bencze kinyilatkoztatja, hogy miután tetszett az alis­pán urnák 3 éven keresztül mindennemű cor­­teskedéseit az ellenfélnek eltűrni a’ nélkül, hogy energiával lépett volna fel, ő ugyan el­lensége a’ corteskedésnek ’s tanácskozásokban soha sem fogná használni, de választásokra ’s kivált ennyi provocatiok után igen is a’ tör­vény és becsület szigorú határai közt éortes­­kedett ’s azt tenni fogja, tenni kikerülhetlen kény­telenség. Es jön nagy dühöngés ’s tanakodás egy részről, mig más részről a’ megindult dolgo­kat semmi sem akasztá fen. Égsz éj homálya választott el még a’ gyűlés napjától ’s a’ ki rágondolt feleink közül, aggodalom szállta meg keblét, mert hiában, mi megtanultuk, menny­re gyarló minden emberi kiszámítás ott, hol a’ ezél minden eszközt szentesit. Vasárnap estve a’ piaczon nagyszámú ka­tonaság áll csatarendben, az éjt költöztetett Őrök utszákra szélednek. Zavaroktól nem fél­tünk , ben a városban , mert a’ követjuírli nép szállás hiány­a miatt rendelést vett Vállajon ma­radni, és csak reggel a városba vonulni. Val­­laj azonban már ominosus helyire vált, és nem feküdtünk le rosz sejtelmek né­lkül. Éjfél 11- án szállásainkon zaklattattunk­­el. V­allási hírnökök jelentik, mikep népünk egy része az Eray csa­patja által lesben megtámadtatok, egy ember i­ren súlyosan megsebesitetett, egy 1­2 éves fiú­nak , ki mint kocsis hozta a nemeseket, keze eltöretett, szekere, lova ’s a’ szekerén lévő holmik elfoglaltattak. A’ nyirmegyesiek— úgy mondák — az ulmelletti korcsmában foglaltak

Next