Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-09-19 / 75. szám

nak vannak jogai és kötelességei, s ezek közé tartozik a’ cath. félt megóvni, nehogy hibába essék , ’s ezáltal jövő boldogságát veszélyeztesse. Ezután egy gróf, a' téritvényeket múltra nézve is eltöröltetni kivánta, mivel azok születésük óta törvény- és érvénytelenek voltak , a’ mi pedig törvényellenes azt törvény által meg kell szüntetni, ’s ha ez nem történik, a’ rész még roszabbá tétetik t. i. a’ törvénytelen törvényesittetik. Majd egy kir. táblabiró, a' téritvényeket múltra nézve annyival kevésbbé kívánja eltörölni, mert fél hogy ezáltal számos polgárok házi békéje felháborittatik. Nem akarván továbbá olly törvényt hozni, mellynek következtében sokan szószegésre szabadittatnának fel, a’ téritvényeket múltra nézve megtartatni kivánna; egyébiránt a’ kölcsönös egyetértés fentartása tekintetéből következő törv. javaslatot indítványoz: „hogyha az ezelőtt készült reversalisok, minden egyéb befolyás kizárásával, egyedül a’ házas felek kölcsönös megegyezésével köttettek, érvényes'magány szerződéseknek tekintessenek; ellenben ha csalárdság, erőszak vagy külső hatalom befolyásával keletkeztek, erő nélküliekké váljanak.“ Majd egy gróf a’ reversalisok mellett nyilatkozván, múlt korbeli történeti adatokat hozott fel, mellyek szerint hajdan a’ protestánsok is éltek térirvény-veréssel. Ismét egy gróf előre bocsátván, miszerint lelkiismeret és meggyőződés szabadsága lévén azon két tárgy, melly emberi hatalomnak és zsarnokságnak nincs alávetve, óhajtása az volna, bár ne kellett volna a törvényhozásnak soha beavatkoznia a’ vallás tárgyába, azonban a’ fenforgó visszálkodások miatt azt tenni kénytelen illetvén, a’ törvényhozó a’ vallást egyedül mint segédeszközt tekintheti a’ status czéljainak elérésére, ’s vallási intézkedésekben csupán egyenlőség és viszonosság elvéből indulhat ki. Reméli —úgy mond — hogy ш- főlig, e’ két elvet követendik annyival inkább , miután a’ két elv a nem rég érkezett kir. válaszban is benfoglaltnak lenni állitlalik. Kivánja továbbá a’ szóló, hogy a’törvénykönyvből azon szavak, mellyek a nemzetnek szégyenére válnak, ’s mellyek a’ következők: „receptae religiones,“ kiküszöböltessenek, ’s egy olly szakasz iklattassék a’ l. czikkbe, mellyben az egyenlőség és viszonosság elve világosan ki legyen mondva. Pártolja tehát a Ilii. jelen izenetének első pontját, melly a' térilvények eltörléséről szól, annyival inkább, mivel a térilvények mint az 1791: 26- ez. szavaival világosan ellenkezők törvényellenesek, mint az egyezkedő felek között egy harmadiknak , t. i. az egyházi rendnek befolyása által kötött szerződések pedig érvénytelenek. Egy erdélyi és magyarországi gróf vallásos elvek vitatásába, mellyeket egy előtte szóló említett, nem kíván bocsátkozni, mert nem úgy állunk itt— mond a’ szóló — egymással szemben mint protestánsok és catholicusok, hanem úgy mint honpolgárok és törvényhozók; ennélfogva nem az a' kérdés; mi az egyik mi a másik hite hanem az , hogyn mi hasznos a honra nézve’s mi állítja helyre a’ csendet és békét? I iszonosságról is emlékezett— f oly tata— de azon elvekből, melyikeket felállított , az következik , hogy viszonosság protestáns és rath. között csak úgy állhat fen, ha minden ember e bonban cath. volna, legalább minden gyermek cath. vadasban nevehetnék. A reversalisoknak magány szerződések gyanánt tekintései csak azon esetben pártolja, ha a Kb. esti Pt. üzenete elesnek s akkor is csak azon esetben, ha az indítvány magában foglalja 1 ) hogy magánszerződés a térítvény; 2) hogy egy harmadik beavatkozása nélkül történik ; 5) hogy az ebből támadó kérdések elitélése világi hatalom alá tartozzék. Egyébiránt bár mi határoztassék a’ reversalisok ügyében, szóló nem bánja, mert csak 50 ember áll egy nemzettel szemben, és annyival gyengébb ezen 50 ember állása, mert nincsen igazsága. Egy más gróf előadó, miként a’ bécsi és nikelsburgi békekötések ellenére becsúszott reversalisok a’ türelmi rendszer ’s aztán az 1791: 26. t.cz. által eltörültettek; újabb időkben a törv. hatóságok által ’s kormányilag is törvényellenieknek ’s vegyes házasság gátolóknak kijelentettek; a’ püspökök piedig az 1791 : 26. szigorú megtartására emlékeztettek ; világos tehát hogy a’ reversalisok törvény ellen jöttek használatba. Ennélfogva nem áll azon ellenvetés, mintha a’KR.és RR. a’ törvénynek visszaható erőt kívánnának tulajdonnéi ; nincs is arra szükségük, mert tagadhatlan lévén, hogy az eddigi illy nemű kötések törvényelleniek , méltán kívánhatják a’ KK. és Iki, hogy azon intézkedések, mellyek világos törvény ellenére a’ lelkiismeretnek nyilvános megszorításával jöttek létre, érvényteleneknek törvény által mondassanak ki. Például hozza fel szóló, miszerént az 16 17 . 0. t. ez. által az evangelicusoknak elfoglalt 90 templomai rendeltettek visszaadatni, a’ minthogy vissza is adattak; senkinek sem jutott akkor eszébe azért ellenzeni, mivel a’ törvénynek visszaható erőt tulajdonítani nem lehet. Egy főispán megjegyzi, hogy a’ reversalisok nem magányszerződések, hogy azok legtöbb esetben a’ proselitismus szüleményei; hogy a’ vegyes házasságnak akadályul szolgálnak, és igy az 1791 : 26. törvénnyel meg nem egyeztethetők: mindezeket a’ m. főRR. elismerték, midőn a’ feliratban azokat jövendőre nézve érvényteleneknek nyilatkoztatták. Ezután néhány esetet idézett a’ szóló, a’ m. törvénykönyvből, midőn a’ magyar hazában visszaható erejű törvények hozattak, ’s végre tagadja, hogy a’ reversalisok megsemmitése a’ vegyes házasságok nyugalmát zavarná , sőt inkább azt hiszi, hogy éppen ezen törvény hozná meg az óhajtott nyugalmat és békét számos családok körébe. Végre egy f’érpap emelt szót és felemlité, hogy ha reversalisok nem kivágatnának, magyar vérből származott király nem ülne most a’ portugalli trónon; hogy Bajorországban a’ protestánsok is élnek téritvénynyel ’jál. Annak bebizonyitására , hogy a’ téritvények önként ’s minden kényszerités nélkül köttetnek, felhozá, hogy püspöki megyéjében még csak négy eset adta elő magát, hogy reversalisok meg nem tartásáért törvény, hatósághoz folyamodni kénytelenittetett. Az e’ ]pont feletti tanácskozás ezen ülésben be nem fejeztethetvén folytatása más napra halasztatott. Hlarminczhetedik országos ülés а’ КК. és Kilnél, scjti. 4kén. Folytattatván a* büntető törvényjavaslat átvizsgálása, a’ VI, VII, Vili, IX, X, Xl-ik fejezetek bevégeztettek. A követek elévülése, és a’kegyelemjog felett hosszas és érdekes vita folyt, a’ többség azonban mindenekben a kerületileg elfogadott szerkezet mellett maradott. Rövid kÖzBÓL. Leptőkén a’ m. fő . Kir. föl .tatták a’ reversalisok iránti tanácskozást. légzés 45 szóval 25 ellenében , a reversalisok múltra nézve megtartatnak. — SejU. okán az izenet második pontja t. i. az áttérés felett kezdetett meg a’ tanácskozás, mi azonban be nem fejeztethetvén , fol tálása következő ülésre halasztatott. P. H. mmíwh éjlkt. Szalmini eseményeit aug. 29-ben. Tudomást véve elleneink a’ követpártiak eltávozásáról, gyüléstartáshoz készültek , ’s e’ czélból a’ főispán körül egybegy ültek. Annyira feszült állapotban érezék azonban magukat, hogy egy véletlen odaérkezett tábla bíró enyelgő tréfájára, melly szerint a’ követpártiak egész sergestől útban vannak ismét Károly fele ’s csak szinleg vonultak vissza, töstént lovas megyei katonát állónak a’ vallási útra, lesni azok jövetelét, sőt a’ katonaságot a’ megyeház előtt kiállítják a’ lakosok nagy — bámulatára, így e párt nagyszámú fegyveres erő védszárnyai alatt, lyukodi, csengeri, genesi insurgenseik által hangosan támogatva a’ főispánt gyűlés megnyitásra vezérlik. Megjelenik a’ főispán ’s rövid üdvözlő beszédében a’ tegnapi nap eseményeiről szót sem tesz. Feláll a’ főjegyző szokott viszonzásra és tömött ívről beszédet olvas, mellynek feladata kifejteni a’ tegnapi eloszlatásban a’ főnök bölcsességét, ’s megmutatni a' rendek mennyire kötelesek hálára e’ cselekvésért. Kende Zsigmond a’ főjegyző beszédét, melly különben is a’ rendek érzelmeit szokta kifejezni,— nálunk is mint Csikszékben— indítványnak tekinti, ’s hosszan nyilatkozik a’ bölcsesség és hála iránt ’s e’ beszédet szóról szóra jegyzőkönyvbe kívánja igtatni. És órán túl halad az idő, és szónokok váltják egymást vetélkedve hódolni a’ bölcsességnek ’s kifejezéseket találni a’ hálának. És ki tagadná uraim, hogy erre nagy szükség is volt.? ezt hihetik is olvasóim, kiknek a’ bölcsességes hala variatioiból csakannyi érdekest bírok kiemelni, mikor belső alispánunk eléadá a’múltnapi események közt, hogy megjelent teremünkben a fekete vezet' — ez uraim 1zecsey— s megborzadott. És jön nagy borzadás minden szónokban ’s senki sem kételkedék, hogy a’ fekete vezér jelenlétében gyűlést nem lehete tartani. Továbbá az első alispán eléadá beszélgetését Kovács Kenézével ’s egyik szolgabiró , ■— kinek szavát különben alig ismerjük— elmondá, hogyha K. I. tette nem nota infidelitatis, ő akkor nem tudja mi leszen az; ez valóságos erectio contra statum publicum— a corteskedés. Hosszú szónoklatok közben feláll L) , m a h 1 d . A n d rás, ki , mint saját kifejezése szerint parlagi ember, inkább csak nézője vola eddig néha gyűléseinknek ’s felszólítja szerény igénytelenséggel a’ rendeket, vitatkoznának előbb a’ felett , valljon e’ gyűlés lehet-e törvényes .’ És noha csak ezen egy váratlan szó érinté a dolgok legkényesebb oldalát, mégis szónokok hosszú sora mutot alá mikép vannak dolgok, mellyek napfénynél világosbak , miket ezért mutogatni sem kell. Ilylyen e’ gyűlés törvényessége is. És constatirozva jön a’ gyűlés törvényessége. E’ döczczenőkön szerencsésen áthatolván, a’ bámulatosan egyetértő gyülekezet áttért a’ napirendre, a gyűlés sajátképem tárgyára, minek a’ többi csak előjátéka volt. Ez a’ követek iránti rendelkezés. Kende Zsigmond kijelenté, hogy ámbár e’ gyűlés törvényes.