Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-09-26 / 77. szám
csak ez teheti méltóvá erős vállas vőlegényéhez szén mátkát. Fölebb említők egy parányi részét annak a mit veszünk, [most már meg kellene mondanunk mit adunk (ezt hamar elvégeznék) és talán mit adhatnánk, a’ lebeszélt kellékek megjelentével], érette és tömérdek egyebekért; de jóllehet ez a vala iratunk főczéla, most mégis kéntelenek vagyunk máskorra hagyni s a’ helyett, még egy /pár más kelléket, mellyeknek kihagytát ,hibául tulajdoníthatnák nekünk, szóba hozni. Nem emlegetők t. i. hogy kellene Erdélynek ha n fi'szellem, hogy kellene .Erdélynek egyességi szellem. Nem azért, mintha ezen szellemeket szerfelett nagyís bőségben képzelnek édes hazánkban ,hanem mivel ma alig nézzük kellékeknek őket. Kérünk félre nem értetni! idvesebb egy pár szellemet alig tudunk gondolni; de nem okoknak , hanem következéseknek tartjuk. A’ könyörülés nem szeretetet, hanem megvetést okoz, azt mondja Goldsmith- műi azt, hogy a’ hazaszeretetet a’ hazávali büszkélkedés szüli, valamint közös érdek az egyességet. Mit amaz avult rejtvényt akarjuk,valósitni: ,,mi az a’ minek az apja meg sem született s a’ fia már a’ ház tetején jár?“ s azért a’ honfiság s egyesség nálunk csak füst vagy legfölebb levegő vár. Az áldozat, a’ szív mélyéből jövő áldozat,sőt a’ hiuság szülte áldozat is a házi ragaszkodást szül a’ kiért vagy miért áldozunk ; de a’ kénletelt áldozatot mit alamizsnának hivnak ’s az áldozó minden bizonnyal annak tartja ’s nem hisszük, hogy a’ honfi meleg-érzetet kitűnő- ; fleg táplálja. A’ frankot a’ „grande nation“jával sokszor gúnyolják, az angolnak nemzeti büszkeségét ollykor rosz néven veszik; úgy de uraim ott nem prédikálják a’ patriotismust; nem is kell mert ott nem erény hanem szenvedély, még pedig a’nép szenvedélye; mire minket is minél hamarább segéljen a’ magya-rok istene, segit is de csak természetes után. 170 T Torda , sept. 20. Nemes Tordamegye főispánig való közgyűlése felől az erdélyi magyar hírlapok két ízben adának előleges tudósítást. A’ Híradó nem minden alap nélkül september 25k ére jóslá az óhajtva várt najotnem minden alap nélkül — mondám — mert ez lévén egykori főispánunk az idvezíílt gróf Thorocz к а у 1? á 1 beiktatási napja , a’ derék fia és utódnak is ép azon díszes hivatalijai beiktatását e’ napon innepelni meg, leghőbb óhajtása vala megyénk nédeinek. Azonban sem a’ megye sem ő maga által el nem hárítható akadályok miatt, a határidőnek továbbra kelletvén halasztatni, ezúttal biztosan értesíthetem önt, miszerint a mai napon kibocsátott körlevélben a’ rég óhajtott közgyűlés napjául october У-ке van kitűzve. Tordai, JaUíJB* ( Hunyadmegyében ) sept. lakén. A' pusztító tűz hat nap alatt két ízben rettente* e’ falu lakóit. Bolsó hófkén délelőtt 10 óra tájt hat tehetős gazda lett a dühös elei mirtatekava. Ugyan ezen hóckén ismét tűz ütött ki. A csajlás annál nagyobb volt, mivel a’ szorgos mezei munka miatt nők és gyermekeken kívül alig lévén három férfi a’ faluban, a’ pusztító lángok korlátlan üzdelék borzasztó játékukat, s a munkauradalmiból, s a vesz hallottára resveny s ketsegbeeses kin- szó érzései közt hazatért földműves, hagekasi takarmányának már csak hamvait talalta. Istenem illy rövid idő alatt, mennyi gyászesemény, I lv II i Г Y Ш1 Ua VI П 03 (' Л4 l- Ifi :1 ti I .5 лС£Íf tiki 1 i/ er «i Vir ít s Ország,g,ylilés. Negy Venediко г szágos ülés a’ e Kir. és Iliinél sept. ". Tárgya: a’ büntető t. s javaslat. Az ülés a' büntető t. jav. XLIV fejezete után , külön vélemény nyomán iktatott , azon rövid fejezet feletti tanácskozással kezdi delelt meg, mellyben büntetés szabatik az olly törvényhatóságokra, mellyek közadót, segedelmet vagy ujonczokat országgyűlési megajánlása nélkül, vagy azon felül kivetnek ’s beszednek, valamint azon egyes tisztviselők ellen is, kik önhatalmukkal hasonlót követnek el. A’királyi - személynek nem tagadja, hogy Ulászló Vdik ; decz. 1. t. czikkelye szól ezen tárgyról, de ekzen törvény az akkori idők viszonyaiból magyarázható, ’s csak az akkori helyzethez szajlott, midőn Ulászlónak sem országgyűlésen, sem azon kívül nem adtak semmit , ’s az or-szág már veszendőben volt. A’ javaslatijain - büntetés 8, 12 év mód nélküli. Nincs is reá ; szükség , mert szóló azt, mi valakitől törvény hatóság vagy egyes tisztviselő ’által illy móddal beszedetnék , mint biró visszafizettetné. Egy megyei követ azért nem pártolja a’ szőnyegen levő fejezetet, mivel cak ezen két esetre legvén büntetés szabva, a’többi visszaélések mintegy felmentetnének általa. Más megyei követ: •i ezen két eset csak felülről jöhet, ’s valóságos ■ alkotmánysértést foglal magában, az 1825diki országgyűlés intézkedése nyújt némi biztosítékot; de most szigorú büntetésről kellett gondoskodni. A’kir. személynek által ajánlott mód nem kielégítő, mivel ezáltal csak kárpótlás eszt közöltetik, de a’ törvényszegés büntetlenül marad. Kir. személynek: ezen t. czikkely örökös vitatkozásokra adna alkalmat az országgyűlésen, s ha helyesen izül-e az illető bíróság vagy sem. Aztán ha valamellyik megyének tetszenek sta- ■ tulumot hozni, hogy] ezt vagy amazt szabad felvenni, akkor ezen törvénynem volna al- ■ kalmazható. Egy megyei követ: ez a’ két dolog sarka az alkotmánynak. Már Carnot mondolta a’ Bourbonoknak, hogy a’ kormányok mindig szeretik külebb terjeszteni jogaikat. Néha kívánnak valamit, a’ mi nem törvényes, s mikor először kívánják, a’fejedelmi szó szentségét nyomják reá, hogy ez többé történni nem fog; másodszor már az első esetre hivatkoznak ; és harmadszor követelés formában tűnik fel a’ kérelem, mondják, hogy ennek így kell lenni, ez nem lehet másképpat, szóló honi pséldákat idéz. 1941 ben M. Theresia subsidiumot kért az országgyűlésen, a hét éves halom alatt már diaetan kivül , s utóbb újra kívánt két milliót. II József megvette a nélkül, hogy országgyűlés tartatott volna uralkodása idejében. A franczia háborúkor subsidiumot kértek országgyűlésen; ISOnben a főherczegeknek adtak azt a t. hatóságok avai mellett; 1818,— 14,— 15ben ugyan ez aarancsképen hangzott, 1 Silben hasonlag. Végre 1825ben kivívták ismét a UH. az alkotmányos jogot. Azóta igaz nem történt illyesmi, ie nem is volt háború. Szükségesedig gondoskodni a nemzetnek, hogy ezen esetekhez hasonlók elő ne fordulhassanak. Kir. személynek a mód erkölcsi erejében bízik, mellynek hiúmban törvény sem segit. Egy megyei követ, legyen felelős a helytartó Lunacs, de legnek aj megyék is felelősök; mert meg kell vallani, hogy a közeli ponti hatalomnak a megyék felelli ellenőrködése majd nem lehetetlen, mivel ha ollykor a’ helytartó tanács valamelly visszaélés megbüntetése iránt intézkedik, s ennek következtében a megye egy vagy más tisztviselőt hivatalától feltalál függeszteni, ha a bűnös népszerűséggel bír, a' következő gyűlésen a’ hatalmas ellenmnt megsemmisíti a’ végzést, és így — mond a’ szóté) . . Oi/ ha felsőbb ellenőrködéstől függetlenek akarunk lenni , függünk a partoktól. Bírjon a’ megye autonómiával, de legyen a' közigazgatásnak egyik mozgonya , nem gátja. Más megyei követ fájlalja , hogy nem bizhatik annyira a’ nemzet erkölcsi erejéhez, mint kir. személynök önmaga; de erre őt a' komor tapasztalás tanította. Avagy ha visszatekint 1922re, nem volt-e kénytelen ő felsége több egyént hivatalától elmozdítani. Az imént szólott követet felszólítja, mondjon példát, hogy egy hűtlen alispán vagy sz.biró ellen a’ h. tanács intézkedett volna. A’ h. tanács panaszkodik hogy nem kormányozhat, tlajdan azt mondják: hagyjuk őket magukra, majd eligazítják dolgaikat, most mindenbe be akarnak folyni. Mennyi utasítást kajtnak a főispánok s koránt sem a törvénye végrehajtására irányzottakat. Példa ide, hogy az úrbéri telken lakó nemesek adóztatását parancsoló törvény, nem hogy teljesítve volna, sőt a’ főispán még ki sem meri mondani: fizessétek! Kir. személynek ismételve nyilvánítja a’ nemzet erkölcsi erejéhezi bizodalmát. Az előtte szólott követ maga magánan megfelelt, midőn azt mondotta, hogy ő felsége azon egyéneket hivatalaikból elmozdította. »Szóló elnök és főistián is; igaz hogy kap utasításokat, de ollyanokat, minek itt említtetnek, soha sem. Korlátlan monarchiában mindent a’ kormányra tolhatni, de alkotmányos országban a’ tömeg reagál; itt a’ kormánynak s kormányzottaknak észszel kell birniok. A’megyék is teljesítsék kötelességeiket. Illacos intra muros peccatur et extra. Az imént felszól.ttatott követ megjegyzi, hogy ő nem mondta, hogy' oda fen nem hibáznak, de mondotta, hogy a’ t. hatóságok kebelében sok a’ visszaélés, mellyel szüntetni kötelesség. A h. tanács eléggé sürgeti a' törvények teljesítését; a’körlevél megérkezik, de ki nem hirdettethelik, mert elveszett. Hogy lassú a b. tanács eljárása, az igaz, de collegialis rendszer mellett, s mikor a’ megyék három négy évig nem küldik fel jelentéseiket, ez máskép nem lehet. Erre ugyan azon követ kiselebb szólott a kormány visszaélései ellen, nem tagadja, hogy a’ megyékben hiba ne volna; de hogy is ne volna mikor magasabb helyről jó a baj. Azon panaszra, hogy a közeliponti hatalom nem képes kormányozni, kérdi szóló: ugyan mit fognak mondani, midőn bekövetkezett a’ nagy naj, ’s a’ monarchia minden tartományai alkotmányaival birandanak. Ezekután a kir. személynök a’ kerületileg elfogadott törvény czikkely mellett kimondja a végzést. Olvastatván a’ tisztviselők ellen elkövetett rámilmi ’s becsületsértési bűntettekről szóló 2 . , szakaszok, a’ Kir. és LIII. visszatérve a’ 209 -ra, hozzáad atni határozták hogy: ,,a’ közkereset megkezdése után, a’ vissza- Vollás büntetlenséget nem eszközöl.“ A’ kerületileg megallatjitott azon törvényczikk, melly az ollyan egyháziak büntetéséről szól, kik törvényesen breveket hirdetnek, ’s törvénynyel ellenkező körleveleket adnak ki, melly a’ keresztem emberbarátok könyörületét igényli! Sintoki Gergely.